Bad Boys 2 Bemutató

Bed bojsz bed bojsz vacsagonadú, vacsagonadú ven déj kám for ju?- Ezen kellemes kis dallamok zúgtak a fejemben, miközben belöktem a Bad Boys 2 PC adaptációjának a cd-jét a meghajtóba

Nos, az utána következő zenei asszociációim már közel sem voltak ilyen derűsek, lássuk miért.

 

Filmes előzmények

 

Gondolom mindenki, vagy ha nem is mindenki, de azért elég sokan látták közületek is az első részt. Nemrég megjelent a második rész, amiből már játék is készült (ha jól tudom, az 1-ből nem volt). Vizsgálódásunk tárgyának megnéznénk a történetét először, már ha érdemes lenne, de mivel nem az, így nem fogjuk.

 

Az adaptáció

 

Csapjunk rögtön a lecsóba, s nézzük miket is, tudunk tenni a játékban. Előttünk a főmenü, ami rendkívül soványka, beállításokat eszközölni alig tudunk (egér érzékenységét állíthatjuk, ez megér majd egy külön mesét…), ezen kívül érdemlegeset nem is nagyon tehetünk. Az milyen már, hogy az irányítást úgy tudjuk konfigurálni, hogy minden egyes alkalommal mikor elindítjuk a játékot, bejön egy panel, amin megváltoztathatjuk a felbontást, meg a billentyűzetkiosztást is. Erre a játékon belül NINCS lehetőség. Ej ha… Talán a Police HQ-t érdemes megemlíteni még, ami egyfajta „visszatekintő” eddigi munkásságunkra, azaz végignézhetjük a már megtalált fegyvereket, a megtalált bizonyítékokat, stb… Szóval a főmenüben indíthatunk új játékot, meg a már teljesített küldetéseket újra játszhatjuk. Mi beleugrunk a közepébe, új játék!

 

Nézzük miből élünk!

 

„Remek” kis videóval indul az egész, eme közjáték után máris a sűrűjében vagyunk. Ugye nem kell különösebben magyaráznom a játék stílusát, mindenki tudja, hogy nem egy gondolkodtató puzzle-rol van szó. Ám mégis, némi magyarázatra szorul a játékmenet. A következőről van szó: emberünket (aki küldetésenként változik, egyszer egyiküket irányítjuk, másszor a másikat) hátulról látjuk, ám kapunk mellé még egy célkeresztet (jobban mondva célkört :D) is. Ez rendkívül jó lesz nekünk, mert a játékban nem keveset kell majd lődözni! :D Szóval a célkört az egérrel irányítjuk, de ezzel egyben a „testünket” is vezéreljük, ugyanis amerre nézünk, arra fordulunk. Ez elméletileg könnyen kezelhetővé teszi a játékot. Nyomatékosítanám az elméletileg szót, tehát csak ELMÉLETILEG!!! De erről majd később. Az irány gombokkal futkározhatunk, a shift-el pedig akciózhatunk. Ezt szó szerint kell érteni, MINDENRE ezt a gombot kell használni, guggolásra, ajtóberúgásra, vetődésre… Ez nagyon praktikus, főleg a vészhelyzetekben, mikor el akarok vetődni a rám zúdított ólomeső elől, és a karakterem bőszen elkezd guggoló versenyt rendezni egymagában a harctér közepén… Hát igen, ez kétségtelenül gyenge húzás volt. A játék „nagy” újítása, hogy a megjelölt pontokon a space-el fedezékbe vonulhatunk, és onnan ki-kikukucskálva (na ezt mondjátok el 3-szor gyors egymásutánban! :D) lődözhetünk rosszakaróinkra.  A képen amúgy látjuk az életerőnket, a gránátjainkat, és a lövedékeink számát (fegyvert váltani a Q-val tudunk). Ha már a fegyvereknél tartunk, nézzük mink is van: először is az alap pisztolyka, de van itt shotgun is, ami majdhogy nem ki is meríti hirtelen a használhatatlan fogalmát, ugyanis nagyon lassú, nagyon pontatlan, és igazából csak nagyon közelről lehet eredményesen használni. Amúgy shotgunból van 2 fajta is. Van még uzi, ami viszont meglehetősen kezes bárány, és jól alkalmazható. Kedvencem azonban az AK-47-es gépkarabély, amivel aztán tényleg lehet aratni! :D Ezen kívül van még egy pár eszköz, de férfiasan bevallom, nem volt erőm elvinni odáig, amíg ezeket össze lehet szedni. Az élethűségen nagyot dob, hogy egyszerre csak egy fegyver lehet nálunk az alap pisztolyon, és az esetleges gránátjainkon kívül.

A gránátot a jobb gombbal tudjuk dobálni, csak csínján vele, mert nagyon kevés van, érdemes a főellenségekre tartogatni. Mint fegyverekből, ellenfélből is több fajta van (szép is lenne, ha csak egy fajta lenni :P), ám max. abban különböznek, hogy milyen fegyver van náluk. Amúgy tőlük tudjuk elcsaklizni a fegyvereinket. Ez kész röhej, a rendőrség odaküldi a tett színhelyre az embereit egy szál pisztollyal… Összesen 16 unalmas pályán kell magunkat végigverekedni, hogy láthassuk a befejező videót, de azt hiszem én nem leszek az a személy, aki ezt meg fogja tenni. Nézzük meg, hogy miért mondom ezt.

 

Értékelés, avagy gyalarészleg

 

Hmm, nem is tudom, hol kezdjem a kis aranyos gyalázását, de azt már tudom, hogy jó móka lesz! :D Kezdeném rögtön a grafikával, ami ugyan kritikán aluli, de legalább gyors, és nem kell hozzá nagy gép. Annyira ötlettelenek a helyszínek, unalmasak és ismétlődőek, hogy ennél jobban már nem igen lehetett volna elrontani. Van két féle ajtó (amiket kemény gyerekek módjára berugdalunk), meg három féle lépcsö oszt jóvan. Ez még hagyján, mert amit a videókban láttam, azt nem akartam elhinni a szememnek. Nem elég, hogy nagyon gyenge minőségű, de még hangyás is a videó. Komolyan mondom, örültem mikor vége lett egy-egy videónak, és visszatértem a normális játékba, és kifolyni akaró szemem is csak ekkor nyugodott meg kissé. Aztán vegyük górcső alá az irányítást is, mint olyat, nem fogunk szebb dolgokat mondani róla. Már említettem hogy a célkeresztet az egérrel irányítjuk, na de hogy!?!?!! Ha távolra kell célozni, iszonyat lassan vánszorog bármerre is, ha azonban közelre próbálunk célozni, akkor meg úgy rohan, mintha muszáj volna. Volt olyan, hogy egy eszelős tűzharc közben, remek stratégiával kitaláltam, hogy én most a menekülés remek lehetőségével fogok élni, csak hát emberem nem értett egyet velem. Ő inkább beszorulva egy ajtó és egy fal közé, rommá lövette magát… Hurrá! Egy szóval lehet legjobban jellemezni: kezelhetetlen. Hiába állítunk az érzékenységen, mert ha túl érzékeny, akkor közelre még irányíthatatlanabb lesz, ha meg levesszük, akkor távolra lesz csiga lassú… Az audio élményektől sem este hasra, bár itt meg kell említenem a játékban talált két erény egyikét: a szövegeket. Természetesen igazi tökös gyerekek módjára nyomják a sódert, kommentálják a történteket embereink. Kedvencem volt például az, mikor a második részben a női főellenséget üldöztük nagy erőkkel, majd valami hiba folytán lemaradtunk róla. Ekkor a két bajtárs elkezdte egymást osztani, hogy mé’ a seggét nézte a nőnek, és helyette mé’ nem kapta el inkább! :D Ha már itt tartunk, megemlítem a másik pozitívumot is, még pedig, hogy keveset tölt. :D Ennyi, nagyjából. L

 

Lezárás

 

Éppen a napokban akadt a kezembe a Virtua Cop 2 (anno mekkora játék volt!!! És még mindig az!!!), aminek marhára megörültem, és gyorsan végig is nyomtam. Ez felébresztette bennem az árkád lövöldözős játékok iránti rég kihunyt érdeklődésemet, így bízván bíztam benne, hogy a BB 2 majd kielégíti ezeket. Sajna nagyot kellett csalódnom benne, mert ez lehetne egy egészen kellemes kis játék is, ám a minősíthetetlen irányítás tönkrevág mindent. A grafikáról meg jobb inkább nem is szólni. Mondjuk attól, hogy valami ronda, még lehet finom, de ez nem az a játék…

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...