The Legend of Zelda: Majora's Mask 3D teszt

  • Írta: Kronik
  • 2015. április 5.
  • majora's mask 3d, nintendo 3ds, teszt, the legend of zelda
Link másolása
A Majora's Mask egy minden tekintetben különc és különös rész volt a Zelda-sorozat történetében. Ha eddig nem tudtad miért, akkor örömmel jelentjük: az új 3DS-es verzióval most bepótolhatod a lemaradást.

Jól jellemzi a The Legend of Zelda-sorozat nagyszerűségét és közkedveltségét, hogy jelen tesztünk alanyát sokan a mai napig a leginkább megosztó résznek tartják a szériában, mégis 95 százalékon áll a Metacriticen. Milyen az, amikor egy Zelda nem megosztó? Nos, ilyen volt például a most tesztelt Majora's Mask közvetlen elődje, az Ocarina of Time, ami mai napig a legmagasabban értékelt videojáték. Nem csoda, ugyanis öt évig készült, és a Nintendo rengeteg pénzt belerakott, úgyhogy a folytatásra ki kellett találnia valamit a cégnek, hogy egyrészt a rajongóknak ne kelljen ennyit várni két epizód között, másrészt pedig hogy valamivel olcsóbban kijöjjenek a végén.


Így a Nintendo mindössze egy év alatt készítette el az eredetileg Nintendo 64-re megjelent Majora's Maskot, felhasználva az Ocarina of Time motorját, és átvéve belőle egy rakás grafikai elemet.  Persze a rajongók torkán már akkor sem lehetett bármit lenyomni, így a világ legjobb játéktervezőjeként számon tartott Shigeru Miyamoto mester előállt egy olyan történettel és játékmechanizmussal, ami keretet ad ennek az egésznek. Ezúttal nem a sorozattól megszokott Hyrule földjein járunk, hanem annak egyfajta párhuzamos valóságban létező megfelelőjén, Terminában. A terület négy részre oszlik, melyek mindegyikét egy-egy óriás felügyeli, középen pedig a Clock Town helyezkedik el, melynek békés népe éppen a Carnival of Time-ra készül, melynek keretén belül jó szerencséért és még jobb termésért imádkoznak.

A helyzet azonban nem túl fényes, amikor Linket ide csalja az Ocarina of Time-ból megismert Skull Kid, aki megszerezte a rendkívül erős varázstárgyat, a Majora's Maskot. Skull Kid az idő tornyát befoglalva, és csatlósait szétszórva a négy területen belekezdett rémuralmába, melynek kiteljesedéseként a holdat bele akarja vezetni Termina földjébe, elpusztítva ezzel mindent. Linknek 72 óra áll rendelkezésére arra, hogy megmentse a világot, de ez a 72 óra semmiképp nem lesz erre elég, ugyanis ez játékidőben nagyjából 56 perc alatt múlik el, ami alatt nyilván lehetetlen végigvinni az egészet. Szerencsére Link tudja manipulálni az időt a Song of Time eljátszásával az ocarinán, így előre és hátrafelé is tud tekerni, ha arról van szó.


A Majora's Mask tehát tulajdonképpen a Bill Murray-féle Idétlen időkig megfelelője, csak éppen játék formájában. Ha fiatalabb olvasóinknak fogalma sincs arról, hogy mi a fene az az Idétlen időkig, akkor ez szabadon behelyettesíthető A holnap határával. A Majora's Mask azért vált különösen megosztóvá a sorozat kedvelői között, mert a többi Zelda-játéktól eltérően eléggé sötét hangulatú, nagyon komoly témákat feszeget, és átjárja egy folyamatos, melankolikus szomorúság. Ez pedig nem csak a világ dizájnjában mutatkozik be, de például az NPC-k jelentős része zavarodott, úgy érzi, nincs már reménye az életben, és nem mindig beszélnek egyértelműen. Sokan úgy vélik, hogy a Dark Souls egyik ihletforrása volt a Majora's Mask, és ez maximálisan elképzelhető, néhány bossharcot mintha szó szerint remake-elt volna a From Software.


A Majora's Mask játékmenete alapvetően nem változott az elődhöz képest. Továbbra is egy alapvetően harcra, felfedezésre, gondolkodásra és ügyességre építő akció-kalandjátékról van szó. A felszereléseink folyamatosan fejleszthetők menet közben, és persze folyamatosan találunk majd új maszkokat, melyekkel eltérő képességeket kapunk és különféle lényekké alakulhatunk át. Ezek az átalakulások teszik lehetővé, hogy megoldjunk bizonyos harcokat, beléphessünk olyan helyekre, ahová korábban nem lehetett, és segíthessünk olyanoknak, akiknek amúgy nem tudunk. A sorozat többi részétől eltérően itt elég kevés, összesen négy fő dungeon várja, hogy felfedezzük, azonban most sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a mellékküldetések - és ezek a mellékküldetések nem olyanok, amilyenekhez ma hozzászoktunk, hanem igazi, rendes és érdekes történetek.


Ezekben jellemzően valamilyen NPC-nek kell segítenünk megoldani a problémáit. A Majora's Mask egyik legjobb újdonsága, hogy ezúttal ezek a karakterek tényleg rendelkeznek igazi jellemmel, háttérrel, alaposan meg lehet ismerni, és igen, meg is lehet szeretni őket, főleg, hogy az idő-visszatekerés miatt sokat találkozunk velük. Az egyes NPC-knek saját napi rutinjuk van, így nem mindegy, hogy mikor találjuk be őket. Ennek követésében segít a beépített notesz, a Bomber's Notebook, ami akár automatikusan is tud jelezni nekünk, ha az egyes NPC-k éppen a megfelelő ponton vannak. A Majora's Maskban a történet és a világ megismeréséhez mindenképp szükséges a mellékküldetések teljesítése, ezek nélkül egész egyszerűen nem fogjuk érteni, hogy mi is történik.


Az időt jellemzően kétféle módon fogjuk manipulálni. Ha visszatekerünk az első nap hajnalára, akkor a játék elmenti az állást, és megtartjuk a legfontosabb megszerzett cuccainkat, így például a térképeket, fegyvereket és maszkokat, az apróságok azonban elvesznek, mint ahogy a már megoldott puzzle-ök is visszaállnak alaphelyzetbe - továbbá az NPC-k nem fognak emlékezni arra sem, hogy találkoztak már velünk. Ahhoz azonban, hogy a játék jobban illeszkedjen a kézikonzolos használati módhoz, a portolás során a készítők eszközöltek néhány módosítást. Egyrészt menet közben is menthetünk a baglyos szobroknál (amik egyben gyorsutazásra is használhatók), másrészt pedig az időt most már nem csak 12 órás darabokban tekerhetjük előre, mint az eredeti verzióban, hanem teljesen pontosan - ez az NPC-k megtalálását és így a mellékküldetések teljesítését egyszerűsítik le.


A felújítás során persze a grafikához is komolyan hozzányúlt a portolást végző Grezzo csapata. Az eredeti játék ugyan gyönyörűnek számított a Nintendo 64-en, de mai szemmel nézve azokon a karaktereken már annyira durván látszanak a polygonok, hogy azt a mai, fiatalabb közönség valószínűleg már nem fogadná el. Így a legtöbb karaktermodell kapott egy alapos ráncfelvarrást, és szebbek lettek a textúrák és a fényeffektusok is, és persze a 3DS képességeinek megfelelően most már sztereoszkopikus 3D-ben élvezhetjük az alkotást. A fentebb említett dolgok mellett egyébként még belenyúlt néhány apróságba a Grezzo, például a bossharcokba is, ám különös módon az akkor is sokat kritizált, nem túl kielégítő befejezést érintetlenül hagyták.

Egyben nézve azonban a módosítások és változtatások jót tettek az összképnek. A Majora's Mask mindig is egy kiemelkedő játék volt, a 3DS-re portolás közben azonban némileg letisztultabbá és könnyebben játszhatóvá vált - az már önmagában nagy dolog, hogy nem kell egy helyben álldogálva várnunk az idő múlását, mint a Nintendo 64-en. Akinek kimaradt annak idején, annak egyértelműen kötelező a pótlás, de van egy olyan érzésem, hogy a régi Zelda-rajongók is rá fognak repülni, hiszen nagyon messze van még a WIi U-ra készülő teljesen új epizód megjelenése.

8.
8.
tardisen98
#4: Sajnálom, hogy csak a vidámabb címekhez volt szerencséd. Bár nekem nincs bajom a rajzfilmes (stílusú) részekkel.
Ajánlom az ezen oldalon tesztelt Zelda-t, az Ocarina of Time-t, Twilight Princess-t, és a Skyward Sword-ot (főként a maszkosat és a Twilight-ot).
6.
6.
aordog
Hmmm. Ez a rész kimaradt, de amikor a WiiU erődemonstrációját mutatták, akkor gondoltam majd idővel bepótolom.
Sajnos, mint kiderult az csak egy technikai demo volt, amit azóta is sajnálok....viszont ezen rész annyira távol áll a Zelda univerzumtól, hogy ebben a formában egyszerűen hidegen hagy.
Sajnálom, mert a Zelda Játékok a legnagyobb minőséget képviselik!
Az Ocarina of Time és persze ez is megérdemelne egy mostani felújított verziót, de érdekes hogy itt a Remastered alig van jelen...a Nintendo pedig ebből nagyot profitálhatna, mert ezek és persze a többi Játékok is magasan az elvárt szint felett vannak, de egy-két Nintendo cím még ennyi év távlatából is leveri a mostani felhozatalt!
5.
5.
Birkazoli
Végre egy 3DS teszt, ráadásul jó lett!:)
Én megjelenés napján (február 13) vettem meg a játékot, de még csak a tegnapi nap jutottam el a 3.-ik dungeon-ig.:D Nagyon elgondolkodtatóak a feladatok, de néha kellett egy pár napos pihenőt hagynom a játékkal, mert valahogy ez a sötét, komor hangulat engem is megragad és én is rosszabb kedvűvé válok. :O De egyébként fantasztikus a játék, szerintem a 3DS képernyőjén csodaszépen fest a játék.

PaprikaJancsi: gondolom a hajós Zelda játéknál a Phantom Hourglass című játékra gondoltál. :)
4.
4.
PaprikaJancsi
#3: Én fiatal vagyok még, és sohasem kedveltem egy Zeldanak a játékmenetét sem. Mondjuk én csak a Ds-es (hajós rész volt a neve nem jutt eszembe, sorry) verzióval, és az újonnan felújított Wind Wakerrel. Egyik sem ragadt meg igazán. Se a karaktereket, se a világát nem tudtam megszeretni.
Mondjuk ne érts félre, mivel az AC részek még annyira sem kötöttek le, mint a Zelda játékok.
A Gta-t viszont kedvelem. Régen Ps2-n a San Andreas-sal sokat játszottam. Plusz ez az új rész is jól sikerült.
3.
3.
tardisen98
Nem értem, hogy a mai gyerekek miért nem játszanak Zelda-val GTA és Assasians' helyett. Link-kel a jobban lehet azonosulni, mint bárki mással a videojátékokban.
2.
2.
SzDavid99
Hoppá, egy 3DS teszt! Sajnos ritkán lehet ilyet látni...
1.
1.
p3ti
Ha akar valaki igazán nehéz játékkal játszani .. ^^
Jó teszt lett. Nekem a Majoras sosem volt a szívem csücske, akkor sokkal inkább az OOT
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...