The First Descendant teszt

  • Írta: szlav
  • 2024. július 8.
Link másolása
A Nexon egy látványos, akciódús és nem utolsó sorban ingyenes akció-szerepjátékkal hívja ki az online looter shooterek nagyjait. Van félnivalója a Warframe-nek és a Destiny 2-nek?

Játékipari trendek jönnek és mennek, az pedig a napnál is világosabb, hogy az elmúlt években boldog-boldogtalan live service-es looter shooterrel akart pénzt nyomtatni. Ezek a játékok pedig sorra csúnyán lebőgtek. Be kell látni, nem egyszerű elcsípni a Destiny 2 és a Warframe sikerét, számtalan játék bukott már ebbe bele, az Anthemtől kezdve a Marvel’s Avengersen át egészen a Suicide Squad: Kill the Justice League-ig, hogy csak a legnagyobb blamákat említsük. Csendes harmadikként az Outriders úgy-ahogy megállt a saját lábán, mindenki más azonban heteken belül a sírban végezte, hiába álltak mögöttük nagy renoméjú stúdiók és világhíres IP-k. 

Okkal érezhetjük úgy tehát, hogy a Nexon későn próbálkozik meg azzal, hogy meglovagolja a trendet (vagy a trendnek hitt buktatót), a dél-koreai óriásnak azonban van egy olyan ütőkártyája, melynek kijátszását eddig csak néhány cím, köztük a zsáner legnagyobbja engedhette meg magának. Ők is free-to-play címként engedték piacra a saját játékukat, ezzel közvetlen riválist állítva a Warframe-nek. És, akkor legyen ez a spoiler helye: a The First Descendant miatt egyetlen veterán Tenno sem fogja végleg szögre akasztani a páncélját, ideig-óráig azonban szórakoztató alternatívaként üdvözölhetjük a játékot a nyári uborkaszezon közepén. Lássuk, miről is van szó! 

 

A The First Descendant sztorija éppen annyira kusza, mint amennyire nehezen komolyan vehető. A távoli jövő technológiáját megzabolázó emberiséget száz évvel ezelőtt nem egy, hanem egyszerre két idegen faj vette ostrom alá. Az első agresszor a Vulgus volt, akik pusztító háborúba kezdtek az ősökkel, őket azonban hamar követték a Colossusok, hatalmas óriáslények, akik a dimenziók közti falakat áttörve érkeztek meg, hamar a kihalás szélére taszítva az emberiséget. Száz évvel később a túlélők Albion mentsvárában szervezik az ellenállást. A régmúlt idők legendás hőseinek erejét megöröklő utódok, a Descendantok hihetetlen harci képességekkel és már-már varázslathoz hasonlító csúcstechnológiával vágnak vissza az idegen megszállóknak. 

Nem minden bevetés zárul azonban sikerrel. A központi történet MacGuffinjai, az Iron Core-ok után kutatva már a tutorialban összefutunk a gonosz Karellel, a Vulgus legújabb vezetőjével, aki szintén az ősi információt rejtő ereklyék után kutat. Habár az első nagy csapást mi szenvedjük el, ezzel megkezdődik egy versenyfutás a Descendantok, az őket segítő titokzatos AI és Karel közt, újra felizzítva a túlélő emberiség és a Vulgus közti évszázados háborút. Ha sikerült a sztorit követnetek, akkor őszintén gratulálunk, mindenki másnak viszont csak jó lövöldözést kívánunk, hiszen a sci-fi közhelyeket és bizarr tulajdonneveket (Colon, Greg) durrogtató kampány csak a könnyen felejthető missziók egybefolyó masszája lesz, ahol a célunk ritkán lesz más, mint hogy halomra lőjük a velünk szembeérkező rosszfiúkat.

Ehhez pedig számtalan fegyvert és spéci képességekkel rendelkező karaktert kapunk - már a játék legelején három hős közül válogathatunk. A különböző archetípusok alá sorolható Descendantok a Warframe páncéljainak helyi megfelelői. Kapásból három hős közül bökhetünk rá a számunkra legszimpatikusabbra, a maradék tizenhármat pedig további játékkal, farmolással vagy a tágra nyíló pénztárcánk mindenható erejével szerezhetjük meg. Kellően változatos a repertoár, hiszen a hagyományos gránátos katona és pajzsos tank karakter mellett találunk többek közt jeges, elektromos, tüzes, vizes vagy mérgező képességekkel bíró hősöket és különféle támogatásra orientált figurákat is. A karakterek egyedi képességei és a testhez simuló lenge öltözékük mellett azonban a közös nevezőt a fegyverzetük jelenti majd. Mindenki egyszerre három mordályt tarthat magánál, a különböző hősök közt pedig ebből a szempontból megkötések egyáltalán nincsenek. 

Ingris kontinensének többé-kevésbé nyílt zónái közt grasszálva kerületenként nagyjából fél tucat küldetés vár ránk. Ezeket legyűrve haladunk a kissé zavaros, gyakran elég kétségbe vonható szinkronnal megáldott fő történeti szálon, útközben megismerve a játék mechanikáit, fejlődési- és fejlesztési rendszereit, melyekből akad bőven. Minden nagyobb zóna egy-egy dungeon-szerű nagyobb sztoriküldetésben, végül pedig egy látványos Colossus-harcban csúcsosodik ki - érdemes ezekre odafigyelnünk, hiszen az ilyen küldetések ismétlése teszi majd ki az endgame tennivalóink oroszlánrészét. 

Mert habár a The First Descendant a közösségi zónájában és olykor a nyílt területein is egy régivágású MMORPG látszatát kelti, valójában a lényegi tennivalók java a korai Warframe instance-alapú bevetéseit tükrözi. Magasabb szinteken, a Descendantok és a legendás fegyverek kraftolási alapanyagai után kutatva a korábbi sztorimissziók módosítókkal megspékelt változatait, nehezedő hullámokra osztott hordamódot, illetve az előbb említett kolosszusos bossharcokat ismételhetjük hajnalhasadásig. Aki nem élvezi a hosszas grindolást, az máris mehet más ajtón kopogtatni. Érdemes egyébként a komolyabb bevetéseket négy fővel, kooperatív módban játszanunk, hiszen a nagyobb szinteken már valóban kemény kihívást jelentenek a bossharcok. Vagy legalábbis akkora bullet-sponge lesz egy-egy rosszfiú, hogy elkél majd a társaság, hogy ne unjuk halálra magunkat. 

Mert sajnos hiába fest éppen olyan jól a The First Descendant, mint bármely más Unreal Engine 5-ös, nagy költségvetésű akciójáték, hiába van rendben a gunplay és hiába a különféle karakterek változatos képességei, ha öt-tíz óra után az egész kalandot felemészti az érdektelen középszerűség. Nincs egy történet, ami érdemben lekötheti a figyelmünket, a loot hullik százával, de minden fegyver egyforma, a pontvédésre vagy szimplán gyilkolásra kihegyezett küldetésstruktúra sótlansága pedig egyből kinyírta a Suicide Squadot is – akkor miért éppen itt lenne másképp? 

A játék RPG-s vonzerejét a Descendantok és fegyvereik fejlesztése, a modulgyűjtés és az azokból felépített buildek hivatottak fenntartani (á la Diablo), de játékmenetet semmiben sem befolyásoló, pusztán százalékos statisztikákat mozgató fejlesztések aligha fognak lázba hozni bárkit is. Persze, a további játszható karakterek feloldása jó célkitűzés lehet, de amikor 16 órát vagy akár több napot kell várni arra, hogy a már hosszú órák munkájával kifarmolt alapanyagokból lecraftolhassuk az új hősünket, az nagyon vonzóvá teszi a kilépés gombot. 

Természetesen minden önkényes időgátra vagy farmolási nehézségre választ adnak a prémium valuták, amik brutális áron váltják ki a legvonzóbb karaktereket, fegyvereket és minden mást, ami vélt vagy valós értéket képvisel. Egyenesen hátast dobtam, amikor megláttam, hogy a sok közül csupán egyetlen hős prémium csomagjáért egyben kicsengethetünk 36.000 Ft-ot. Még a prémium valutával kiváltott alternatív színezési opciók is egy szerencsekerék-szerű randomizált “minijátékhoz” kötöttek. Igen, a Nexon-féle free-to-play játékok átkát a The First Descendant sem úszta meg, pedig még csak az első “beetetős” hetekben járunk.

Egyelőre nincs rálátásom arra, hogy a legmagasabb szintű endgame tartalmakkal mennyire tarthatja majd a tempót egy olyan játékos, aki nem hajlandó pénztárcát nyitni, de a tekintélyes sztorimód és a normál nehézségű csapatos kihívások mind gond nélkül élvezhetőnek tűnnek így is anélkül, hogy úgy éreznénk, unfair hátrányba kerültünk. Itt érdemes egyébként megjegyeznem, hogy a hard nehézség kihívásai (ahol az igazán jó cuccok leledzenek) valami különös oknál fogva nem rendelkeznek matchmaking funkcióval, és mivel épkézláb guild-rendszer sincs még a játékban, ezek a küldetések behozhatatlan hátrányba helyezik azokat, akik nem rendelkeznek fix és aktív baráti csapattal.

Hiába végződött kissé keserű hangvétellel a beszámolóm, mégsincs kétségem afelől, hogy a The First Descendant legalább egy-két évig életképes looter shooter maradhat a piacon. Semmiképp nem beszélhetünk trónfosztásról, a haszonló free-to-play címek közt továbbra is az évtizednyi tartalommal megtámogatott, végletekig kifinomult Warframe marad a király, fizetős vonalon pedig a Destiny 2 várja a méltó utódját, de a pofás tálalásnak és a korrekt lövöldözős élménynek hála érdemes adni egy esélyt a The First Descendantnak is. Végtére is, nem egészséges egyetlen játékot pörgetni a világ végéig, ti pedig hátha meglátjátok azt a szépséget a Nexon középszerű üdvöskéjében, amit nekem eddig csak erősen hunyorítva, egy nagy adag jóindulattal nyakon öntve sikerült.

A The First Descendant PC-n, Xbox Series X/S-en és PlayStation 5-ön jelent meg. Mi Xbox Series X-en teszteltük a játékot.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...