A Fantom mai szemmel nézve a kevésbé divatos hősök közé tartozik, a matuzsálemi bűnüldöző a fiatalabb olvasók számára nem annyira ismert hazánkban, mint a szintén 40-es években született kortársai, és valljuk be, hogy Superman és Batman karaktere egy picit nagyobb karriert futottak be, mint a képzeletbeli afrikai ország igazságtevője. Lee Falk karaktere azért az USA-ban elég aktív életet él, közel 90 éve közlik le az újságok az izgalmas pár soros hasábokat, de világviszonylatban is több 100 lapban van jelen. Nálunk is megtalálhatták annak idején a rajongók hagyományos képregényekként (Kandi Lapok), de mostanában például egy igényes napilapcsík gyűjtemény formájában is belefuthatunk magyar fordítással.
Az alaptörténet a játékunk esetében is megegyezik, hősünk egy 16. századi kalózhistóriából született, az igazság megszállottjaként a Fantom személye azóta száll apáról fiúra, és mindegyikük a Bangalla dzsungelének mélyén található Koponya Barlangban székelt, beleértve a mostani 21. Fantomot is. Szuperereje Batmanhez hasonlóan neki sincs, így csak az erejére, az ügyességére, és az eszére hagyatkozhat, de a karakterét övező halhatatlanságáról szóló legenda is rettegésben tartja a bűnben élőket. Azért persze két pisztolyt is hord magánál, amikkel mesterien bánik, a gyilkolászás viszont nem az ő asztala, játék közben nekünk is szégyenfoltként tüntetik fel, ha ilyen eszközökkel intézünk el valakit.
A teljes testes lila gúnyába bújva (nálunk kék volt, de ahány ország annyi színváltozat) indulhatunk neki a bunyónak, ehhez pedig co-op társat is választhatunk, ha párosan szeretnénk szétkombózni az utunkba kerülő kalózokat. A második játékosunk Fantom kellően kompetens szíve hölgyét irányíthatja, de rajta kívül más ismerős ’arcok’ is megjelennek, az agyonvert ellenfelek után például a postás csimpánz mutogat nekünk hevesen, egyes pályákon pedig hűséges lovát is megülhetjük. A világkörüli utunk során több kontinensen játszódnak a cselekmények, ez világonként 3 pályát jelent, így nem mondanám túlzottan hosszúnak a kampány részét.
A játékmenetet nézve egy klasszikus arcade beat ’em up-al van dolgunk, van itt minden, ami a zsáneren belül megkövetelt, az alap ütések és dobások mellett egy szupert is eldurranthatunk, itt az ikonikus koponyás gyűrűvel hagyunk nyomot a kiütött ellenségek arcán. A pluszban ellőhető support lehetőséggel kedvenc fantomunk Devilt a hegyifarkast, Diana pedig Fraka-t a sólymot uszíthatja a tömegekre, de co-op-ban egy közös spéci támadást is eltolhatunk kellő közelségben. A pályák felépítése a szintén klasszikus balról jobbra gördülő metódust követi, ez néha a küldetéstől függően irányt válthat, ilyenkor picit olcsó megoldásként ugyanazt az utat kell bejárnunk, csak visszafelé.
A grafika hatalmas jó pont, a kézzel rajzolt karakterek, tárgyak, hátterek és a sztori részét képező átvezető képregénykockák miatt olyan érzésünk van mintha tényleg egy képregényt lapozgatnánk. Ez nem is csoda, hiszen ahogy azt az Art Of Play csapata a játék hivatalos oldalán is írja, jól ismert DC és Marvel művészek keze munkáját dicséri a képkockánként pingált animáció is. A sztori igazából nagyjából ki is merül az imént említett módon, de ez nem is baj egy ilyen arcade stílusú cuccnál, aminél úgyis a bunyónak kell leginkább a fókuszban lennie. A mozgások sajnos kicsit lomhácskák, a kombó lehetőségek nem túl változatosak, nincs mód megnyitni, fejleszteni vagy egyéb módon megváltoztatni az alap támadásokat, de legalább a pályákon elszórt tárgyakat felcsipegethetjük a földről, és rögtönzött fegyverként vethetjük be őket — fáklya, fadarab, stb.
A zenék teljesen rendben voltak, de feledhetőek, a hangeffektek szintén passzolnak a helyzetekhez. Az ütéseknek nincs Bud Spenceres dörrenése, de azért csattannak ezek a pofonok is a megfelelő mértékben, ráadásul a rögtönzött fegyverekkel előcsalható hangutánzó írások újfent dobnak egy kicsit a képregényes élményünkön. A hagyományos pályákat feldobták kicsit üldözős részekkel, itt lóháton, motorral vagy más járműveken szlalomozva kell kilőni a felénk hajított gránátokat, aminél kétjátékos módban megoszlanak a szerepek, de a célzás eléggé kaotikusra sikeredett. Kapunk amúgy hasznos tanácsokat és Coelhót megszégyenítő aranyköpéseket is a töltőképernyőkön, de a PlayStation 5-ös verzió olyan gyorsan áthidalta ezeket, hogy még az egysoros, pár szavas bölcseletekről is lecsúsztunk néha — nem gondoltam volna, hogy valaha a túl gyors töltés ellen fogok felszólalni, de ide igazán betehetnének egy press any button opciót.
Tesztünk alanya ezen kívül nem éppen problémáktól mentes, míg az egyszemélyes végigjátszásnál csak elvétve akadtak bugok, addig ketten agyvérzésközeli állapotba kerültünk a második világ második szintjére. Rögtön az első pályán 2-3 féle módon sikerült valami gliccsel pálya újrakezdősen elakadni, volt hogy az ellenfél repült ki a pályáról és soha többet nem láttuk, de olyan is akadt, hogy a társamnak veszett nyoma az éterben. Ezeknél az eseteknél sajnos semmi nem segített, minden esetben a pálya újrázásával tudtunk csak dűlőre jutni. A második világ tetőkön játszódó helyszínén egy átcsúszás után az én karakterem akadt be egy láthatatlan falba, az azt következő próbálkozásnál pedig az egyik ellenfél gondolta úgy, hogy ő bizony többet nem áll fel a padlóról…. Itt azért az összesen 5-6 újrakezdés miatt már morcosak voltunk, de a rövid pályák miatt kitartóan folytattuk a történetet, azonban a piaci bazáros szakasznál teljes mértékben elromlott valami, hiába intéztünk el mindenkit a képernyőn, a sokadik restart után se adta meg majmos indikátorunk a zöld lámpát.
A co-op részéről így sajnos nem vagyok túl jó véleménnyel, nem tudjuk, hogy a csillagok állása miatt csak minket pécézett e ki a balszerencse, vagy azért ennyire instabil valami, mert egy második játékos is bűvöli a kontrollert. A hangulat és a grafika viszont tényleg feledteti ezt a részét is, valamilyen oknál fogva még a komótos kis egyszerű harcrendszer se érződik gondnak, a képregények rajongóinak pedig minden bizonnyal kellemes emlékeket csal majd elő a szemet gyönyörködtetően autentikus küllem. A kihívást kedvelők feltekerhetik a nehézséget, de az arcade mód is rendelkezésre áll a sztori mellett.
A The Phantom 2025. március 12-én jelent meg PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox Series X|S, Nintendo Switch és PC platformokra, jelen tesztünk a PlayStation 5-ös verzió alapján készült.
Tesómmal sokat bújtuk phantom kalandjait.
Ez a játék igazi gyöngyszem, eddig elkerülte a figyelmem, szóval köszi a tesztet. Ez kell nekem. Gyönyörű grafika, oldschool beat em up gameplay. Második karakter pont jó hogy csaj, mert az ilyet sokszor a nejemmel vagy a kislányommal szoktam játszani.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.