A japán fejlesztők közel hat évvel ezelőtt jelentették be a Pragmatát egy PlayStation-ös reveal streamben, egyúttal jelezve, hogy ez bizony nyolc év után az első eredeti címük. Aztán az infók fájdalmasan lassan kezdtek csordogálni a játékról, majd 2023-ban még határozatlan időre el is halasztották. Mindössze akkor kapott fix(nek tűnő) céldátumot, amikor a tavalyi The Game Awardson bedobták a 2026. április 24-et. Amiből aztán egy meglepő egy hetes előrehozott megjelenés lett (kivéve Switch 2-re). Egészen mókás kis érdekesség, hogy az Artemis II holdkerülése is most zajlik, amire a Capcom is reagált a közösségi médiában.
Apropó, Hold. A Pragmata cselekménye a jövőben, a Holdon játszódik, ahol az emberiség egy egészen elképesztő fejlettségű AI, az IDUS és egy szuper 3D-nyomtató segítségével felépített egy hatalmas kutatóbázist. Konkrétan szinte minden technológia, amit itt használnak, egyelőre nincs engedélyezve a Földön. Ide érkezik a főhős űrutazó, Hugh és csapata, hogy találkozzanak a bázis személyzetével. Csakhogy az AI-robot fogadóbizottság nem éppen kedvesen viszonyul hozzájuk, és Hugh elszakad a társaitól.
Itt jön képbe a másik főszereplőnk, Diana, aki nem mellesleg egy teljesen egyedi, kísérleti fejlesztésű android, vagyis egy Pragmata. Onnantól kezdve, hogy összehozza a sors Hugh-val, kettejük elválaszthatatlan, “szuperhős” páros lesz. Kicsit olyanok együtt, mint a Mandalóri és Grogu. (Nem lepne meg egyáltalán, ha egy adaptációban Pedro Pascal játszaná Hugh karakterét.) Ráadásul a köztük lévő interakciók egészen emberiek, aranyosak, esetenként meghatók.
Hamar kiderül, hogy a nagykabátos kis android lánykánk a világ legjobb hackere, és nélküle Hugh fegyverei önmagukban nem lennének elég hatásosak az AI-gépteremtmények ellen. Ez a játékmenetben úgy néz ki, hogy Diana az űrhajós hátára kapaszkodva távolról feltöri a gépeket egy-egy sikeresen lejátszott minijáték segítségével. Itt a lényeg mindig az, hogy A-ból B-be jussunk egy négyzetrácsos mezőn. Tudom, egyszerűen hangzik, általában az is, de idővel egyre többféle node szedhető fel a rácson, amikkel plusz damage vagy más módosító aktiválható, és erre szükségünk is lesz. Ergo simán el lehet vérezni egy-egy komolyabb ellenféllel vagy bosszal szemben, ha nem használjuk ki rendesen a hackelést.
Persze Hugh képességei és fegyverei sem bénák, csak kell nekik az “informatikai segítség”. Az űrhajós a lightos kis jetpackjével ide-oda tud lebegni, ügyesen kitér, és sokáig fejleszthető fegyverei mind egészen különböző célokra és módokon használhatók. Van olyan fegyverslotunk is, ahova inkább a védekezésben segítő eszközt rakhatunk, mint például egy olyan stukkert, ami a saját hologramunkat vetíti ki a robotok elé, amik így először azt fogják támadni. De persze vannak gránátvető-féleségek, shotgunszerű puskák és mindenféle más is.
Miközben felfedezzük a holdbázist, időnként vissza-visszatérhetünk a Shelterbe, a saját kis fészkünkbe, ahol ki lehet osztani a fejlesztési pontokat, lehet tuningolni a fegyvereket és a hackelési képességeket is. De a Shelterben tudunk csevegni is Dianával, aki egyre több mindent tud meg az emberekről és érzelmeikről Hugh-tól, és még néhány játékot vagy eszközt is nyomtatni tudunk neki, amiket előszeretettel használ aztán magától. Ezenkívül itt aktiválhatók egy “bingó” segítségével az ellenfelek 3D-modelljei egy adatbázisban, amit aztán bármikor meg lehet tekinteni, és a bingókat kínáló kis robot gyűjthető minifigurái is itt jelennek meg egy asztalon. Ha pedig a gyűjtögetés a téma, akkor érdemes megjegyezni, hogy a pályák tele vannak elszórt kis holmikkal, node-okkal, creditekkel, amiket érdemes bezsebelni, viszont nem mindig könnyű megszerezni őket.
Maguk a bejárható területek egyébként furcsamód a Metroidvania játékokra emlékeztetnek abból a szempontból, hogy hasonlóan felépített térképeik vannak, és gyakran hasznos (vagy akár kötelező is) vissza-visszatérni hozzájuk, hogy kimaxoljuk őket. Másrészt pedig mindegyik elképesztően változatos és különleges, amit elsőre nem gondolnánk egy Holdon játszódó játékról. Csakhogy a Pragmata világában létező 3D-nyomtatóval az emberek (és az AI) olyan helyszíneket tudtak megteremteni maguknak, amilyet csak akartak. Például konkrétan még New York utcáit is megalkották. Na de (anélkül, hogy keményen spoilereznék) az alkotások tengerébe idővel elég komoly anomáliák is beúsztak.
Ha pedig az anomáliákról kell beszélni, muszáj elmondanom, hogy az ellenséges robotok között egy csomó egészen hátborzongató kreálmány is van. Egyértelmű, hogy némelyik típus azért kapott humanoid fejformát, hogy “uncanny-valley” hatást keltsen, és ránk hozza a frászt. Ez a Capcomtól talán nem akkora meglepetés (wink-wink Resi), de az azért mégiscsak érdekes, hogy robotokból hogyan tudtak ilyen groteszk és félelmetes ellenséget létrehozni. Azért pedig külön jár a pacsi, hogy harc közben milyen élvezetesen lehet a robotok egyes kis darabkáit szétbontani a lövedékeinkkel (és persze a hackelés segítségével).
Sima PlayStation 5 konzolon én a gyorsabb és olajozottabb performance módot választottam, és semmiféle problémába nem botlottam bele. Az viszont érezhető és látható így a játékon, hogy nem túl magas a felbontás, és az élsimítást is eléggé levették. Látványban azonban így is kellemes, helyenként pedig egészen szép a játék, mégis az jutott eszembe róla, hogy az RE Engine ennél többre is képes. Ám ez a gondolat szerencsére inkább tényleg csak egy kósza gondolat volt, és nem egy súlyos kritika. Egyébként technikai oldalról még szeretném mindenképp kiemelni, hogy a DualSense kontrollert a Capcom most is tök jól kihasználta, a hangok, a rezgés, a ravaszok mind jól szuperáltak.
Talán el lehet azt mondani a Pragmatáról, hogy ha apró alkotóelemekre bontjuk, akkor ezek az egyes részek nem teljesen eredetiek, de az összkép abszolút egyedi. Ráadásul nemcsak egyedi, hanem irtó jól is működik, és fenemód szórakoztató. Folyamatos pörgésben felváltva lőni és hackelni igazán jó móka, a Shelterben, a jeleneteken és a szép történeten megpihenni pedig csodás élmény.
A Pragmata 2026. április 17-én jelenik meg PlayStation 5-re, Xbox Series X/S-re, Nintendo Switch 2-re és PC-re. Mi PlayStation 5-ön teszteltük, a lehetőségért köszönet a Cenega csapatának!
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.