Nincs a világon olyan, az általános iskola minimum pár osztályát sikerrel letudó ember, aki ne ismerné Alexander Fleming és a Staphylococcus-baktérium kalandját, amely a penicillin születéséhez vezetett, és a közhelyes anekdoták kategóriájában élvonalasnak számító Viagra eredettörténetet is milliók tudnák álmukból felébredve is felidézni, de radarállomás mellett zsebben megolvadt csokiból született mikró sem éppen burkolózik az ismeretlenség homályába. Az azonban már talán kevésbé ismert tény, hogy egy véletlen az oka annak, hogy ha az ember elhajít egy kavicsot egy társasjáték-boltban, az nagy eséllyel valamilyen Everdell-terméken landol: elsőjátékos alkotója ugyanis a feleségével próbált összehozni egy olyan játékot, amely két kedvencük, az Agricola és a Race for the Galaxy legjobb elemeit akarta ötvözni, ráadásul kezdetben egy hagyományos, középkori korszakban. A végeredményt pedig mindenki ismeri: a 2018-as debütálást követő elsöprő Kickstarter-sikerek okán az alapjáték nemcsak az általános- és a családi toplisták felső szekciójában őrzi a helyét, de kiegészítők sorát is fel tudja mutatni, mostanra pedig elérkezett az idő arra is, ami egy modern és sikeres AAA-játék már-már természetes állomásának tekinthető: immáron magyar nyelven is elérhető a specifikusan két főre szabott átirat.
Everdell Duó
Kiadó/Partner: Gémklub
BGG adatlap: https://boardgamegeek.com/boardgame/425005/everdell-duo
Típus: kompetitív/kooperatív
Játékosok száma: 1-2 fő
Játékidő: legalább 30 perc
Korcsoport: 10+
Nehézség: 2,72/5
Ára: a kiadó webshopjában 14 990 forint
Az Everdell Duó így nem egy új bővítmény, vagy egy különleges, önálló epizód, hanem egy elsősorban két főre szabott Everdell-mutáció, valamennyire változatlan felütéssel. Everdell völgyében ezúttal is a legszebb és leggazdagabb város felépítéséért folyik a verseny, az ide sereglő erdőlakok betelepítésével, épületek felhúzásával, a rendelkezésre álló erőforrások maximalizálásával, négy teljes évszakon át. Mindez most is egy kártyavezérelt, munkáslehelyezős, draftolós tabló- és engine építő játékként elevenedik meg, egy rendkívül apró táblával a főszerepben, amely magát a völgyet (a Nagymezőnek hívott területet) ábrázolja, ezúttal díszes és némi funkcióval is bíró faelem nélkül.
Ezt középen egy ösvény választja el, melynek egyes állomásai az idő múlását hivatottak szimbolizálni, és egyúttal azt is meghatározzák, hogy az adott fordulóban milyen lehetőségek érhetők el, ugyanis az út két oldalán található területeken nyugszanak azok a kártyák, melyek megszerzése és a saját városban való lehelyezése biztosítja nem csak a rajtuk szereplő esetleges nyersanyagot, erőforrást, akciólehetőséget, de győzelmi pontot is.
Az egyik játékos egy nyúl, a másik egy teknős szerepét ölti magára: a kezdésnek mindenki három munkást kap, valamint 2-2 kártyát a pakliból, a forduló eleje, az évszakváltás pedig azt is meghatározza, hogy melyik fél hány további laphoz jut, és ki is fogja kezdeni a következő fordulót. A körben mindig csak egyetlen akció hajtható végre, három lehetőség közül. Az egyik a munkás lehelyezése, melynek során a még szabad, azaz más munkást nem tartalmazó helyeken lehet elsősorban nyersanyaghoz jutni: egy helyszínen csak egyetlen munkás állhat, így igazi versenyfutás zajlik az olyan értékesebbnek vélt lokációkért, melyek a kártyák kijátszásához szükséges fával, kaviccsal, bogyóval vagy gyantával jutalmaznak. A térképen ezek helyzete kötött, viszont három különleges alfajta is megtalálható belőle.
Az egyik a folyópart, ahová az évszakok kezdetén mindig két új lapka kerül, melyek eltérő lehetőségeket biztosítanak, mint néhány szabály felülírása, extra akciólehetőség, vagy különlegesebb jutalom; a másik a tábla tetején található eseménysor, amely specifikus feltételek teljesülése esetén foglalható el, és játék végi győzelmi pont zsebelhető be vele - itt általában az ellenfélhez képest kell birtokolni többet egy-egy kártya- vagy épülettípusból, esetleg nyersanyagból. Az utolsó speciális lehelyezési hely magukon a kártyákon található: bizonyos lapok munkáslehelyezős funkcióval bírnak, amit nem csak annak birtokosa, de a rivális is kihasználhat, némi fizetség fejében.
A másik két akciólehetőség a lapokhoz kötődik - az egyik ilyen a kártyák kijátszása, melynek során a nagymezőről vagy a kézben tartott, korábban megszerzett lapok közül lehet a városba beépíteni egyet, az építési költség megfizetését követően. Erdei lények esetében ez szinte mindig bogyóba kerül, épületnél viszont fára, gyantára, kavicsra, elsősorban ezek kombinációjára van szükség. A kártyák több típusra, és több színre oszlanak. A termelő, azaz zöld lapok kijátszáskor, valamint a tavasz és az ősz kezdetén lépnek működésbe; a kék közigazgatás lapok specifikus esemény bekövetkeztekor aktiválódnak, és elsősorban a lapok kijátszási költségét csökkentik, vagy jutalmat adnak specifikus kártyák kijátszásakor. A barna vándorkártyák egyszer, a kijátszáskor aktiválódnak; a vörös akciólapok azok, melyek munkáslehelyező hellyel bírnak; a lila, virágzás kártyák a játék legvégén, a pontszámításkor aktiválódnak, és egyfajta játékvégi célt és pontszerzési lehetőséget biztosítanak.
A csavar az Everdellhez képest az, hogy ezen akciók elérhetősége egyáltalán nem fix: mindegyik a játéktér közepén található ösvényen galoppozó nap- és holdjelölőhöz kötődik. Mindig a jelző körül található négy-négy kártya az, amely kijátszáshoz használható, és az akciók mindegyike ezen jelölők előremozgatásával jár - a munkás lehelyezése a nap, a kártya kijátszása a hold, a felhúzás pedig a kettő közül valamelyiket követeli meg. Ha a jelölő az ösvény végére ér, az adott akció onnantól már nem elérhető, így könnyen előállhat az a helyzet, hogy valaki kihasználatlan munkással kénytelen befejezni az évszakot, esetleg nem tud további kártyát kijátszani. Emiatt folyamatosan előre kell tervezni, és természetesen reménykedni, hogy az ellenfél nem pont arra az akcióra, munkáslehelyezős helyre, esetleg kártyalapra veti rá a szemét, amit saját magának szeretett volna. Az évszakok ezúttal teljesen szimmetrikusan telnek, így az Everdelltől eltérően mindig mindenki ugyanakkor kezd, és ugyanakkor fejezi is be a fordulót-legalábbis az évszakot tekintve.
Ennek okán az Everdell Duó olyan maradt, mint az Everdell maga volt: borzasztóan feszes, minden évszakban szuperkorlátozott mennyiségű akció áll rendelkezésre, és mivel a nyersanyagszerzési lehetőségek száma most is borzasztóan korlátozott, eltart egy darabig, míg sikerül felépíteni azt a minigépezetet, ami aztán a későbbi kártyavásárlásokat és lehelyezéseket tudja támogatni. Emiatt viszont folyamatos adaptációt is megkövetel, általában nem az határozza meg a következő akciót, amit a leginkább szeretne valaki, hanem az, hogy mit tud kifizetni, vagy épp mire van lehetősége. Most is rettenetesen könnyű analízis-paralízisbe esni, percekig lehet mélázni azon, hogy mi lenne a legideálisabb lépés, mi az, ami a legtöbb győzelmi pont felé vezet, mi az, amivel maximalizálni lehet a fordulót és a kört is. Az Everdell zsenialitása eddig is ebben rejlett, de itt a kétfős limitáció miatt talán mintha még az eddigieknél is kiélezettebb lenne - főleg, mert ezúttal nem csak nincs korlátozva a város mérete, és nem egy specifikus rácson belül kell építkezni, de nem kell aggódni a kézben tartott lapok mennyisége miatt sem, sőt - a játékvégi abszolút cél pont azt jutalmazza extra ponttal, aki a legtöbb lappal rendelkezik a városában és kezében egyaránt.
Ez így önmagában pedig már elég lenne ahhoz, hogy az Everdell Duó egy tisztességes, kielégítő játékélményt nyújtó, a forrásanyaghoz maximálisan hű kétfős adaptáció legyen, de ez igazából csak a csomag első fele - a hagyományos, kompetitív duó ugyanis akár kooperatívan is élvezhető, melynek során a két játékos közösen épít egy közös várost, de van egy 15 fejezetből álló kooperatív kampánymód is, melynek során szólóban vagy duóban kell egy fejezetről fejezetre változó szabállyal rendelkező történetet letudni. Ezen fejezetek során általában meghatározott pontszámot kell elérni, ezt viszont egy fő opponens igyekszik megakadályozni. A "Napi Gubanc" magazinnál dolgozó Tövis Lili egy meglehetősen tisztességtelen riporter, aki folyamatosan járja az erdőt, és ott a riporterség álcája alatt próbálja szabotálni a munkát. Minden fejezet elején passzív bűzösborz munkásokat kell lehelyezni véletlenszerűen, egy kocka használatával, amely így a játéktér több részét is letakarja. Kompenzációul a legtöbb fejezetben meg lehet osztani egymással az erőforrásokat, sőt, vannak úgynevezett zsebóra lapok is, melyek felhasználásukkor egy további kört biztosítanak, az e mellé felcsapott "Jó hírek" kártyák pedig a fejezetek elején adnak valamilyen extrát, amely felhasználásukkor nyújt némi támogatást, például egy játékszabály átformálásával. A kampány nehézsége finomhangolható, az előrehaladást pedig egy kampányfüzetben lehet vezetni, így több játékalkalom során lehet elérni a három győzelmi fokozat - bronz, ezüst, arany - egyikét. Ami az Everdell Duónak is jár - a kétfősített sikerjátékok között ugyan nincs olyan masszív egyediség benne, amivel igazán ki tudna tűnni, de az Everdell-formula minden olyan eleme megtalálható a véráramában, amely a most már igazán terebélyes Everdell-család egyik kihagyhatatlan darabjává teszi.
Az Everdell Duót annak hazai kiadója, a Gémklub biztosította - köszönjük!
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.