Driver: Parallel Lines

  • Írta: Daks
  • 2007. július 8.
A PS2-esek és az Xbox-osok már tavaly márciusban megkapták a legújabb Driver játékot, mely PC-re csak most, 2007. nyarának közepén volt hajlandó megjelenni. Másfél évet kellett várni az átiratra, de hogy mégis milyen lett a PC port, arra jelen cikkünk ad – reméljük kimerítő – választ.
1978-ban járunk, az Egyesült Államokban most kezdik vetíteni a Dallas bevezető epizódjait, Michael Jackson pedig nagyban dolgozik első szólóalbumán. Miskolcon megalakul az Edda Művek, Argentína 3:1-re veri Hollandiát a labdarúgó VB-n, de ami jelen esetben fontos, hogy ekkor költözik New York-ba az ifjú, mindössze 18 éves TK. Hosszú hajú bőrdzsekis barátunk ahelyett, hogy gyorséttermi munkát vállalna, majd az ott szerzett pénzét görkoris lányokra és bulizásra költené, inkább beáll sofőrnek a maffiához.


Mindenféle rossz arcokkal haverkodik össze, akik egyre mélyebbre rántják őt. TK bűnöző lesz, sofőrként segítenie kell a rosszfiúkat, sőt csakhamar őt is beállítják a tűzvonalba. Főhősünk hátat fordít a jólelkű vidéki srác énjének, fegyvert ragad, és beleveti magát az alvilágba – valahogy úgy, ahogy a Grand Theft Auto főszereplői is teszik minden alkalommal.


Nem véletlen, hogy a GTA-t hoztuk fel példának. A Driver (azon belül is inkább az új részei) egyre jobban kezdenek hasonlítani a Rockstar sikerjátékára, noha eddig kivétel nélkül mind elvéreztek. Az első Driver a maga idejében egész jó volt, kellemesen el lehetett vele szórakozni. A folytatása diszkréten fogalmazva is pocsék volt, a harmadik rész pedig igencsak megosztott sikert aratott a játékosok körében. Én kedveltem, hangulatos volt Isztambulban kocsikázni, kevés játék repített minket az egzotikus Törökországba, noha az irányítás és a játékmenet még mindig a béka feneke alatt volt. Most itt a negyedik rész, mely a 70-es évek második felének Amerikáját nyitja meg előttünk, és újult erővel próbálja meghódítani a GTA-tól megfosztott PC-s ifjak szívét.


A játék a jól megszokott formula szerint indul. Az intró videóban meghallgatjuk TK rövid monológját, melyben elmondja, hogy bűnöző körökbe keveredett New York-ban, ám ezt egy cseppet sem bánja. Jó pénzt akaszt le, és legtöbbször nincs is más dolga, mint nyomni a gázt. Eközben pergős régi zene szól, és mindenféle városi életképek váltják egymást az ingame üldözős jelenetekkel. Eddig kellemes, de ami ez után jön, az sajnos minden, csak nem GTA pótló.


Indul a játék, első feladatunk, hogy megmentsünk egy havert, aki épp az előbb rabolt ki egy italboltot. Zsarukkal a nyomunkban végig kell száguldani fél NYC-n, majd ha sikerült lerázni őket, ki kell tenni a tesót egy biztonságos környéken. Az első küldetések bemelegítő missziók, itt megtanuljuk, hogy hogyan kell jól vezetni, miként kell a műhelyben feltuningolni a járgányunkat, hogy kell célozni, és persze azt is, hogy hogyan kell vezetés közben lövöldözni. Jól jön ez a kis tutorial, bár semmi olyat nem tanulunk meg benne, amire ne jöttünk volna rá magunktól is. Ha megvagyunk mindennel, akkor indulhat bűnöző karrierünk, és sorba vállalhatjuk el a mocskosabbnál mocskosabb küldetéseket.


A játékmenet valahogy úgy néz ki, hogy ha megcsináltunk egy missziót, akkor pár perc (vagy pár másodperc múlva) a térkép már mutatja is a következő megbízónk helyzetét. A játéktér ugye egy nagyváros, kötöttségek nélkül mászkálhatunk benne, GTA stílusban ki-be ugrálhatunk az autóból, és elköthetünk új verdákat, ha sajátunk már nem bírja szuflával. A városban sajnos nincs semmi interakció, amivel ki lehetne használni a két küldetés közti szabad furikázást, nem mehetünk el kajálni, nem haverkodhatunk senkivel, csak magányosan lézenghetünk az utcán.


Az utcák amúgy nagyon sterilek, az ember itt nem érzi magát otthon – ellentétben a GTA fantasztikus metropoliszával. Az emberek céltalanul sétálgatnak a járdán, az autósok csak körbe-körbe furikáznak, ezen kívül semmi nem történik. Mindenhol ugyanolyan emberek és autók vannak, a városban nincs semmi élet. A diszkók előtt nem sorakoznak fiatalok, az italbolt előtt nem fetrengenek hajléktalanok, az összkép mindig ugyanaz, bármerre is megyünk. Az egyetlen, ami egy kicsit feldobja a hangulatot, az a kocsiból szóló zene, melybe bár nem sikerült olyan populáris slágereket összeválogatni, mint amit például a Vice City vonultatott fel, azért határozottan kellemesnek mondható.


Apró szösszenet, hogy a 70-es éveket otthagyva, egy idő után átugorhatunk a modern világba – TK ugyanis a játék felénél dutyiba kerül a korábban elkövetett gaztettei miatt. Az összkép a szabadulás után se változik sokat. A neonfényekkel és óriásplakátokkal feldíszített városkép mellett olyan modern márkák jelennek meg az utcákon, mint Subaru, Alfa, Dodge, Chrysler, Lexus, Volkswagen vagy Toyota, de valahogy még mindig nem az igazi a város. Persze azért kitartás is kell ahhoz, hogy eljussunk ide, nem könnyű végigszenvedni az egyhangú küldetéseket.


A grafika sokkal szebb, mint Playstation 2-n volt tavaly, igaz hajlamos is a belassulásra – bár ez leginkább a tesztgép fogyatékosságának tudható be. A játékot hajtó motor ettől függetlenül elavult, a látványt manapság leköszönő a current-gen kategóriába lehet sorolni, az egyetlen modern benne a motion blur effektus. Noha az autó szépen csillog, a textúrák mattak és maszatosak, igazából nem sok szépet találni a játékban. Mindenhol csak beton- és fűtextúra van, a nap nem ragyogja be a várost, sőt még vakítani is alig hajlandó. Nem kifejezetten csúnya az összkép, pár éve még elment volna, de ez most már kevés.


Az autók irányítása egész barátira sikeredett, az első rész óta nem lehetett ilyen könnyen navigálni járgányunkat. Gamepaddal kellemes furikázni, ekkor van auto-célzás is, és a karakter se rosszalkodik, ha futásról van szó. A fickó kinézete amúgy nagyon vagány lett, laza szerkóba, hosszú hajjal, napszemüvegben osztja az észt, és ami a legfontosabb, mindig hidegvérű, akár egy veterán maffiózó.


Az audióról nem lehet sokat fecsegni, a zenét már említettük, csak a hangok maradtak. Itt egy újabb rosszpontot érdemel a játék, ugyanis noha az ütközéseknek egész kibírható hangjai vannak, robbanáskor sokszor elfelejt betöltődni a megfelelő wav fájl. Az első küldetések egyikében, amikor egyik haverunk megtanított lőni, a feladatunk az volt, hogy pisztolyunkkal robbantsuk fel a hangárban álló autót. Lőttük a benzintankot, pár másodperc múlva pedig levegőbe is repült a verda, de a hangszórókat semmi hang nem hagyta el. Furcsa volt és nagyon zavaró, legalább az ilyen előre megrendezett jeleneteknél illett volna odafigyelni a részletekre.


Kár a Driver: Parallel Lines-ért. Jó kis "majdnem GTA klón" lehetett volna belőle, de a Reflections megint nem tudott remekelni. Nem bukott meg, bár az egyhangú játékélmény és a lapos hangulatot nagyon sok pontot levesz a végső értékelésből. Persze azért biztosan akad pár ember, aki imádja az új Driver-t, azért mi inkább a GTA IV-et várjuk!

4.
4.
Nothing
Bevallom, engem a korábbi Driverek közül egyik sem nyűgözött le igazán, de a PL-ben kellemesen csalódtam! PS2-n játszottam, nálam megkapná a 7.5-öt is, de talán a 8 se lenne túlzás. A grafika (bár továbbra is resolution box-ot használ, ami főleg gyalogosan mászkálva feltűnő) nekem bejött, láttam már persze sokkal szebbet is PS2-n, de a város méreteit (pl. kilométerekről látni Manhattan felhőkarcolóit, nincs töltögető képernyő cirkálás közben), az autók kidolgozottságát (főleg sérülés szempontjából, ami már a Driv3rben is igen impresszív volt - itt még tovább spécizték a modellt) és a viszonylag stabil képfrissítést figyelembe véve jó munkát végeztek a srácok. A hanggal nem volt gond (talán csak PC-s bug?) a zenék is (mindkét "idősíkból") nagyon betalálnak. Az irányítás tipikusan Driver-es, némi finomítással, főleg a motorok terén észrevehetően, vagyis itt sincs bibi - a kocsiból/motorról történő lövöldözés is rendben van, gyalogosan TK is arra megy, amerre szeretnénk (bár tekintve, hogy mekkora langaléta srác, néha elég vicces tud lenni, ahogy mondjuk törpejárásban sasszézik...:)). Amellett, hogy kellően autentikus, élet is van bőven a játékban ábrázolt New York City-ben, a napszakok szépen váltakoznak, láthatóan "vonulnak" az árnyékok az úton, az épületek falain, sok és sokféle járókelő van és szerencsére nem csak "sínen közlekedő, agyatlan droidok", mint a korábbi játékokban - hasonlóképpen a forgalom is meglepően sűrű tud lenni, bár igaz, előfordulnak "kihalt" pillanatok is az utakon. A mesterséges intelligencia tűrhető, vannak megdöbbentően hatásos pillanatok (amikor a rendőrök kivonulnak pl. egy puskalövésre, előfordul, hogy egyikük kiszáll körülnézni, a másik meg tesz egy lassú kört a tömb körül, majd visszaérvén ő is kiszáll és a kocsi mellől figyeli a járókelőket, pár perc múlva, ha nem látnak semmi gyanúsat, mindketten visszaszállnak és továbbmennek), de olykor határozottan hülyén viselkednek (szintén a zsaruk a jó öreg GTA-s (tűzön-) vízen át üldözést veszik szó szerint...).Nekem az egyetlen nagyobb negatívum a fő sztori rövidsége, hiába a 2 korszak (talán a játék legnagyobb ütőkártyája a GTA-val szemben) ügyes ábrázolása, egy GTA-hoz képest meglehetősen soványka a küldetések száma, ezért főleg olyanoknak ajánlanám (mint én:), akik szeretik a játékteret az utolsó járdalapig felderíteni és élvezetesnek tartják a szimpla A-ból B-be történő autókázást, városnézést, random cirkálgatást is. Akik inkább a járókelők limuzinnal történő csokorba szedését, az hatalmas ugratásokat, a minden sarkon percek alatt előidézhető vérfürdőket, folyamatos adrenalinbombákat kedvelik, maradjanak inkább San Andreasban/Liberty-Vice Cityben. Főleg, mivel tennivaló és interaktivitás sincs annyi a játékban, mint bármelyik GTA-ban, bár azért a missziókon kívül van taxizás, versenyek, checkpoint-futamok, rablás, gyilkolászás, kocsilopás (naná! :)) meg hasonlók, a PL fizikailag kötöttebb (életszerűbb?) rendszerében ezek nem annyira bulis dolgok, mint Rockstar-éknál. Van viszont korrekt autó/motor tuning - ugyanakkor repülő- és vízi járműveket nem vezethetünk. Szokásos Driver gyerekbetegségek is akadnak, mint a beakadások, kisebb bugok, de nálam néha totál le is fagyott a játék (mentsünk gyakran). Sok helyen olvastam negatívumként, hogy a PL egyszerű GTA-klón, ami tulajdonképpen igaz is, ugyanakkor érthető a Reflections döntése: csinálhattak volna még egy Driv3rt, hogy megint bukjanak egy hatalmasat, de inkább kicsit kölcsönvettek (Grand Theft Idea?) a riválistól. Dióhéjban - ha összességében véve nem is jobb, mint a GTA-bratyók - egy nagyon kellemes, hangulatos, a korábbi részekhez képest jól kidolgozott játék a Parallel Lines - csak lehetne hosszabb is! :)

Basszus, szimpla kommentnek indult, de egy kisebb teszt lett belőle. :)
3.
3.
sayainbarni
Várom már a köv. Driver részt
2.
2.
Zoli_47
Miért bántottál volna meg bárkit is?
1.
1.
bence9
helo csak annyit fűznék hozzá hogy az ubisoft megvedte a drivert az atari-tól és ő csinálta meg pc-re meg wii-re ami szerintem nagyon jó lett mert az atari elcseszte volna.a grafika meg hát tényleg nem a legjobb de az ubi rendesen fel polírozta pc-re ,ezzel azt akartam mondani hogy nem az ubi a hibás hanem mert konzolon csak ennyi látványt lehetett amit mint mondtam pc-n jobb lett.csak ennyit a kartam és remélem senkit nám bátottam meg ezzel.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...