127 óra

  • Írta: Daks
  • 2011. március 13.
  • 127 hours
Az Oscar-díjas Danny Boyle olyan helyekre vitt el minket, melyeket még sose láttunk. 28 nappal később, Part, Napfény, Trainspotting, Gettó milliomos, s az út, melyre indulunk vele most, felülmúl minden képzeletet. És igaz. Ez a 127 óra, Aron Ralston önéletrajzi filmje.

Utah állam sziklás vidéke izgalmas túrahelyszín minden kalandor számára. Kő és homok, amerre csak a szem ellát, százmérföldes körzetben nincs egy árva benzinkút se, csak az egyén és a természet, Aron imádja ezt, amikor csak teheti, autóba száll, és eltölt néhány napot itt. Tapasztalt hegymászóként nincs oka félni semmitől, azzal a rutinnal, ahogy mi jegyet váltunk a metróra, ő úgy mássza meg a nyers falat, hangosan kurjongat, és felszabadultan rohangál, bele a végtelenbe, egy gyermek, s ez a játszótere.


A 127 óra megtörtént események alapján készült. Aron immáron sokadszorra vág neki a terepnek, itt a hétvége, talán üzenetet sem hagyott, olyan sebesen viharzott el otthonról, két kulacs víz és egy csomag szendvics kitart egész napra. Ahol az út véget ér, ott a terepjárót felváltja a bicikli, kilométerekkel arrébb már csak gyalog lehet folytatni az utat, találkozik két szép turistalánnyal, a barlangtavi fürdőzés után pedig már megy is tovább, igáslóval se lehetne visszatartani. Nem telik el sok idő azonban, s a természet, melyet eddig legjobb barátjának ismert, ellene fordul.


Egyetlen rossz mozdulat, s Aron a mélybe zuhan, a szűk hasadékban hatalmas szikla esik a kezére. A fájdalom elsőre nem is rémisztő, nagyobb az érzelmi hatás, mint a fizikai, a két fal közé szorult óriási kő nem ereszti a karját, minél jobban próbálkozik a szabadulással, a fogás annál keményebb. A kiabálással töltött órák csak erősítik a reményvesztettséget, a kézfej már lilul, Aron minden próbálkozása kudarcba torkollik, nincs is nála sok minden. Biztosítókötelével hosszú próbálkozások után, de ki tudja magát kötni, így megpihenhet, leülhet végre, a hátizsákjában kutatva csak egy kamerát, némi élelmet, meg egy életlen, kínai bicskát talál, jószerivel ez is megteszi, faragni kezdi vele a követ.


Minden perc egy kínszenvedés, éjszaka mínuszok is vannak, nappal pedig perzsel a hőség, egy madár repül el minden reggel a kanyon felett, rajta kívül egy teremtett lélek sincs sehol. A teljes megőrülés útjára lépve Aron lassan elfogyasztja tartalékait, kamerájával hol önmagát szórakoztatja, hol pedig búcsúbeszédet mond szeretteinek, könyörög érte, hogy ha valaki megtalálja maradványait, legalább a filmet juttassa el a családjához. Lázálmok kezdik gyötörni, régi emlékképek jutnak eszébe, elfantáziál róla, hogy micsoda orgiákat lehetett volna csapni a két turistalánnyal, hajnalig tartó bulikból marad most ki, drogok, pia, pucérkodás, ezért érdemes élni. Hangulata akár egy hullámvasút, hangokat hall maga mögül, azt hiszi, hogy figyelik, napok óta van már egyedül.


A bezártság nyomasztó hangulatától libabőrös lesz az ember háta, a film visszaadja mindazt az érzelmet és kihívást, amit Aronnak kellett átélnie a 127 órán át tartó fogsága alatt. A történet ennél erőteljesebb már csak könyv formában lehet, de még a Fűrészen felnőtt mozivilágot is meg lehet botránkoztatni, a film igaz történet alapján készült, az eseményeket ezúttal nem egy hollywoodi forgatókönyvíró rakta össze, az élet volt a rendező, és Aron a főszereplő.


Ahogyan a filmen, úgy Aron a valóságban is készített videonaplót, a felvételek részletei fellelhetőek a YouTube-on, de a teljes kazettát csak családjának, közeli barátainak, és a rendezőnek, Danny Boyle-nak mutatta meg. A 127 óra mindent hitelesen dokumentál, a főszereplőt alakító James Franco ugyanolyan ruhát visel a filmben, mint amilyet Aron hordott a tragédia napján, és még a kamera is ugyanaz volt, ami megjárta a kanyont, egyetlen perc sem lett megszépítve, minden igaz. A 127 óra a legdurvább, legizgalmasabb, és egyik legfelkavaróbb dokumentumfilm, amit az utóbbi időben láttunk, ha megnézed, talán a saját életed is átértékeled.


Rendezte: Danny Boyle
Producer: Danny Boyle, Christian Colson, John Smithson
Szereplők: James Franco, Kate Mara, Amber Tamblyn, Treat Williams
Írta: Aron Ralston
Zene: A.R. Rahman
Hazai premier: 2011. március 3.
Játékidő: 94 perc

IMDB értékelés: 8.0
Rottentomatoes tomatometer: 93%
Gamekapocs értékelés: 8.5

15.
LAZLOW20
Én tegnap néztem meg és nagyon jó film volt!
14.
leomessi19
Már sikerült megnzénem ... huuu ez iszonyatosan durva film főleg a vége :) Mindenképpen mozi szagu :)
13.
rgerg23
#12: probald meg itt:

http://www.google.co.uk/search?client=safari&rls=en&q=budapest+mozik+musor&ie=UTF-8&oe=UTF-8&redir_esc=&ei=4rJ-TcGIIKqAhAfo7LitBw#sclient=psy&hl=en&client=safari&rls=en&q=+mozi+musor&aq=f&aqi=g1g-m4&aql=&oq=&pbx=1&fp=f51513609f09d96e
12.
leomessi19
nagyon megszeretném nézni ezt a filmet , de sajnos nem találom sehol .. :(
11.
simon 555
nagyon jó film.igazán átadja az egészet.
és még a színész is hasonlát az igazi Aron Ralstonra
10.
Mortis
#9: Ezt most komolyan kérdezed? A két műfaj összehasonlíthatatlan. A Social Network-nek nincs mondanivalója, egy üres, tényfeltáró áldoku. Ez, egy szentimentális, érzelmekre ható, mégis durva film az emberi elme/test esendőségéről és ez mellett egy mély emberi dráma. Teljesen egyetértek a kritikával. Remekbe szabott film, sajna az Oscar-on ez nem nagyon látszott meg...
9.
Miseew
Social Network-nél jobb?
6.
sowsminimal
Nem semmi film. Tetszett az operatőri munka és a zene is. Eszméletlenül sokat tett a filmélményhez bármilyen kis apró momentum! És minden tisztelet Aaron Ralston-nak, hogy ilyen mértékű lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot!
Youtube-on megkerestem a Liberation c. tracket, ami a filmben az adrenalin dús részek alatt pörög, és valami eszméletlen remekmű és működik a hatása a film után is.
5.
wow! Valamelyik nap olvastam a filmről... jó, hogy eszembe juttattátok :D nem is kérdés mit nézek holnap :)
4.
Slik
eddig nem lehetett a filmekhez kommentárt írni igaz?

egyébként nagyon kíváncsi vagyok a filmre, várom dvd-n :)
3.
nagybali
Nagyszerű film .Eredeti nyelven szerintem jobb volt feliratosan .A magyar hangokat általában nem találják el ,de ugyis megnézzük sztem .
A film vége iszonyatos adrenalin löket és döbbenet volt :)
2.
Gamerking
Egyetértek,nagyon jó film,ezzel az alakítással Franco végre a legnagyobbak közé jutott.Köszönjük Boyle úr ,egy élmény volt.
1.
Sarkadi
Remek film,alig várom a szinkronos megjelenést.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...