Exodus - Istenek és királyok filmkritika

  • Írta: Kronik
  • 2014. december 4.
  • cooltúra, exodus - istenek és királyok, Film, filmkritika, mozi
Link másolása
Idén már másodszorra kapunk bibliai történetet a mozikban. Darren Aronofsky Noéja után ezúttal Ridley Scott ültette át Mózes könyvét a vászonra, egy 2 és fél órás eposzi alkotás keretein belül. Lássuk, hogy sikerült!

Azért szeretek olyan filmekről írni, mint az Exodus - Istenek és királyok, mert tulajdonképpen nem nagyon tudom lelőni a sztori legfontosabb fordulatait. Ettől függetlenül ezúttal (is) szeretném elmondani, hogy ez egy filmkritika akar lenni, így sokszor részleteiben írok az alkotásról, amihez elengedhetetlen néhány jelenet, vagy szakasz bővebb megemlítése. Mindenesetre, mivel Mózes történetét mindenki ismeri, aggódtam, hogy ennek fényében mennyi meglepetést tud majd okozni a Ridley Scott rendezésében készült bibliai adaptáció. Szerencsére azt már rögtön az elején megjegyezhetem, hogy tudott. Mondjuk az Exodus nem feltétlenül egy szó szerinti adaptáció, de nagyvonalakban, és főbb eseményeit tekintve átadja az eredeti lényegét és fontosabb eseményeit. És azt is elmondhatom, hogy az Exodus alapvetően egy jó film, de nem hibák nélküli. Úgy tűnik Scott már egy ideje nem tud teljesen magára találni, bár ahogy a Prometheus esetében, itt is inkább a forgatókönyvírókat lehet okolni a film gyengeségeiért.


Az alaphelyzet tehát világos, és a film szerint is az, ugyanis egyáltalán nem fáradozik azzal, hogy bemutassa nekünk Mózes történetének kezdeteit - a kosarat, a folyót és a megtalálását, befogadását. Ehelyett ott kezdünk, hogy a felnőtt Mózes, és testvéreként szeretett Ramszesz az uralkodó Széthi fáraó parancsára egy eposzi csatajelenetben rátámad a hettitákra, majd hamar kiderülnek a viszonyok is: Mózes tehetségesebb harcos és okosabb ember, és láthatóan "apja" kegyeit is inkább élvezi, mint a tényleges vérszerinti fia, Ramszesz. Mózes persze nem tudja az igazságot saját származásáról, és nem különösebben érdekli a rabszolgaságban tartott héber nép sorsa sem, amíg végül minden ki nem derül, és elindulnak a film tényleges eseményei.


Innentől aztán Mózes vándorlásait, letelepedését, megnősülését, majd népéhez való visszatérését követhetjük nyomon, miközben a forgatókönyvírók a saját történetük elmeséléséhez legfontosabb eseményeket ragadják ki a Biblia nem túl bőbeszédű leírásából, közel sem lefedve Mózes minden tettét. A film első negyede éles ellentétben áll a későbbi háromnegyeddel. Eszméletlen látványt kapunk a csatajelenetnél, a ragyogó egyiptomi városkép bemutatásánál, és sok interakciót a karakterek között. Hamar egyértelművé válik, hogy John Turturro nem volt éppen a legszerencsésebb választás Széthi szerepére, mert kifestve és a kornak megfelelő ruhában úgy néz ki, mintha valami vicces farsangi előadásról érkezett volna.


Sigourney Weaver ugyan jól mutat a papnő Tuya szerepében, de összesen talán három percet szerepel, és tíz sornyi szöveget kapott, így nem mondhatnánk, hogy kihasználták volna karakterét. A legtöbb kritika azonban a Joel Edgerton által alakított Ramszeszt érte a külföldi sajtóban, és meg is érteném miért: nem egészen tudja átadni azt, amiről sejtjük, hogy át kéne adnia, vagyis az erős kapcsolatot közte és Mózes között. Ez azonban szerintem nem egyértelműen Edgerton hibája, mert valójában a forgatókönyv nem fordít rá elég időt, és ugyan a színész később sem feltétlenül hozza ki a karakterből, amit lehetne, alapvetően nem volt rossz választás a szerepre, hiszen van egy kiállása, karaktere. Az első negyed tehát kihagyott néhány ziccert, amit pedig megfelelő alapozás miatt nem kellett volna kihagyni, de ettől függetlenül jó tempójú, feszes, látványos és izgalmas.


Az ezután következő másfél-két óra azonban igazi hullámvasút a film minőségét tekintve. Mózes sivatagbeli vándorlásai, letelepedése és családalapítása nem éppen a legizgalmasabb téma. Persze megértem, hogy szükség volt rá, és valószínűleg a forgatókönyvírók is csak muszájból tették bele, mert elég darabosan, gyorsított tempóban mutatják be. Nagyon fontos jelenet azonban az Istennel történő első találkozás. A készítők ezúttal más eszközhöz nyúltak Isten megjelenítéséhez, nem a tipikus "égből szóló hang"-megoldást vetették be. Hanem egy színészt. Pontosabban: egy gyerekszínészt, aki tulajdonképpen követként képviseli Isten akaratát. Ez egy nagyon érdekes koncepció, ami talán sokaknak nem fog tetszeni, pedig elég jól sült el.


Ahhoz azonban, hogy jól süljön el, kellett egy rendkívül tehetséges gyerekszínész, hiszen minden egyes jelenetében Christian Bale-lel kellett együtt játszania, így ha a kettejük képességei között nagy a különbség, az rendkívül feltűnő lett volna. Szerencsére Isaac Andrews egészen fantasztikusan oldotta meg a dolgot, sőt, meg merem kockáztatni, hogy néha még Bale-t is lejátsza a vászonról. Isten megjelenítése ebben a formában dühös, bosszúszomjas (ahogy egyébként az Ószövetségben többször), ezt pedig Andrews kiválóan képes volt átadni. Az első találkozás után azonban némileg megtörik a film íve. Addig ugyanis egyértelmű a helyzet: Mózes az egyiptomi hercegből átmegy kitaszítottá, családos emberré válik, megtalálja hitét, és visszatér népéhez, akiknek a vezetőjévé válik, és megpróbálja elérni szabadságukat.


Ezután azonban jön a film egyik legfontosabb szakasza, a tíz csapás. Ami pedig mit jelent? Azt, hogy Isten egyedül lerendezi az egyiptomiakat, miközben az addig építgetett főhősünk és népe karba tett kézzel üldögél. Persze, a Bibliában így történt (bár ott azért Mózes és Áron többször kerül kapcsolatba a fáraóval), és ennek megfelelően is kellett adaptálni, nem nagyon volt más választása az íróknak. Ezt egyszerűen nem lehetett rendesen dramatizálni. Ezzel együtt sem mehetünk el azonban amellett, hogy ez filmen nem igazán működik. Egy filmnek és annak főszereplőjének íve van. Valahonnan tart valahová. És ezt az ívet elpusztítja, hogy a legfontosabb pillanatokban Mózes egyszerűen nem csinál semmit, más elvégzi helyette a munkát. Mégegyszer: valószínűleg nem lehetett volna ezt sokkal jobban megoldani, de attól még filmen nem igazán működik. Ami azonban a drámából elveszik, azt az Exodus látvánnyal igyekszik pótolni, sikeresen: a vörössé váló Nílus, a sáskajárás, a békák, és a jégeső is nagyon jól néz ki.


Szintén érdekes koncepció, hogy a forgatókönyvírók úgy alakították ki a történetet, hogy mind az Istennel való találkozásra, mind pedig a csapásokra, valamint a menekülésre is próbáltak alternatív, racionális magyarázatokat is a néző rendelkezésére bocsátani, így működhet a bibliai, illetve a "tudományos" értelmezés is. Egészen a tizedik csapásig, ott ugyanis nyilvánvalóan semmilyen racionálisan kifejthető magyarázat nem állta volna meg a helyét, ott már a forgatókönyv egyértelművé teszi, hogy ténylegesen Isten által okozott csapásról van szó, így tehát teljesen beáll a teológiai értelmezés mögé. Innen aztán elkezdődik a héberek menekülése, és az előzetesekben is mutatott, rendkívül látványos hajrá a Vörös-tengeren keresztül, ami még tartogat izgalmakat...


...majd megérkezünk a film végéhez, és hatalmasat koppanunk. Ha azt mondtam, hogy a tíz csapásnál megtört a film íve, akkor a végén egyenesen a földbe állt és megsemmisült. Borzalmas, semmitmondó, üres lezárást kaptunk, ami teljesen lerontja a filmről alkotott összképet. Kár érte. Meg azért is kár, hogy mezei 3D-ben tartották a sajtóvetítést. Rég láttam már "sima" 3D-s filmet, de komolyan el kellene már felejteni ezt a dolgot. A sima mozi alacsony felbontása és framerate-je nem alkalmas a 3D-re. Pont. A fantasztikus CGI díszletek és grandiózus, gyönyörűen kamerázott eposzi felvételek homályossá, életlenné válnak, a részletek elvesznek. Az IMAX 3D a nagy felbontás miatt már néhány (sok) fokkal jobb lett volna, de az igazi az lenne, ha Peter Jacksonhoz hasonlóan végre más is elkezdene 48fps-sel (vagy még többel) forgatni, ha már 3D-t akar.


Összességében az Exodus egy jól rendezett, remek színészi alakításokat felvonultató alkotás, aminek a legnagyobb gyengeségei abból erednek, hogy az alapjául szolgáló történet nem kiemelkedően jól dramatizálható. Meg annak, hogy a forgatókönyvírók valamiért elfelejtettek befejezést írni neki. Egy gyorsan induló, majd a felétől némileg lassabb menetű film ez, ami sokszor kicsit unalmasabb, mint kellene (azt hittem, volt vagy 3 és fél órás, közben legfeljebb 2 és fél). De hogy érdekes-e? Igen! Megéri-e megtekinteni? Igen! 

Gamekapocs értékelés: 7,0
IMDB: 7,9
Rotten Tomatoes: 53% 

Exodus - Istenek és királyok
Eredeti cím: Exodus - Gods and kings
Rendezte: Ridley Scott
Írta: Adam Cooper, Bill Collage, Jeffrey Caine, Steven Zaillian
Szereplők: Christian Bale, Joel Edgerton, Aaron Paul, Ben Kingsley Sigourney Weaver
Operatőr: Dariusz Wolski
Zene: Alberto Iglesias
Játékidő: 150  perc
Bemutató: 2014. december 11.
Magyarországi premier: 2014. december 11.

18.
18.
h.jozsa
Ritka nagy szar!...ekkorát mostanában nem koppantam!
Majd elaludtam a film alatt!
17.
17.
Ribizli
Ridley Scott semmit se tud sem az ókori Egyiptomról, sem a Bibliáról.. ezt a filmje bizonyítja. Az Exodus nem egy szimpla történet... A film 141 millió dollárból készült, de úgy fest, sem egy egyiptológusra sem egy bibliaszakértőre nem futotta ebből a hatalmas összegből. Véleményem szerint a film története teljesen hibás történelmi és bibliai szempontból... a szereplők rosszul válogatottak, filmbéli karakterek egysíkúak. Csak a látvány az, ami elismerésre méltó... de manapság ez igen kevés, főképp ha a rendezőt Ridley Scottnak hívják.. Értem én, hogy a szórakoztatás a fő cél. De miért népbutítással érjük el a szórakoztatást, mikor idő-, pénz- és energiabefektetésben ennek a filmnek minden esélye meg volt, hogy igényes mű születhessen.

hibák a filmben:
- Ramszesz idején nem épültek piramisok a 3-4 dinasztia fáraói építettek piramisokat, (max. az 5. dinasztia, ha idevesszük a "vakondtúrás" kis piramisokat is). Sethi és Ramszesz a 19. dinasztia uralkodói, kb. 1800 évvel uralkodtak a piramisépítők után…
- Memphisben nem voltak piramisok,
- Nem Sethi volt a király a Kadesh-i csata idején, hanem Ramszesz,
- Kadesh nem hegyvidéken fekszik, és egy város volt, nem egy féltucat martalóc sátras faluja,
- Ifjúsági hajfürtös frizurát nem hordtak élemedett korú katonák sem pedig középkorú hivatalnokok… mint ahogy a neve is mutatja, ifjak hordták, akik nem érték még el a nagykorúságot.
- Pithom sem hegvidéken volt, bár a pontos helye a nem ismeretes, de valószínűleg a Nílus deltavidékén volt. Piramis ebben a városban sem volt.
- Piramisok nem épültek a városokban...
- Sethi apja nem Horemheb volt, hanem I. Ramszesz… Hóremheb utód nélkül halt meg és trónját katonatársára hagytam aki I. Ramszeszként uralkodott tovább. Így Mózes azon kijelentése, hogy ő Horemheb unokája, elég viccesnek hangzik…
- Mózest nem azért akarták megölni csecsemő korában, mert volt egy jóslat arról, hogy vezér lesz. Ínséges idő volt, és úgy
ítélték meg a fáraó emberei, hogy túlszaporodtak a zsidók, így a további éhínség elkerülése miatt, illetve hogy adott időszakban túl nagy a gyerekek (vagyis az aktív munkát nem végzők) száma, az 1 év alatti korú gyerekeket ölték meg.
- Sethi sírja a Királyok Völgyében van, nem pedig Abu Simbel-ben Ramszesz győzelmi templomában…
- Érdekes gondolat, hogy tigrisbőrők fekszenek Ramszesz koronázásánál a trón körül… mióta él tigris Afrikában?
- Ramszesz nem egy gyengekezű öntelt, sértődött hólyag uralkodó volt. Egyiptom legnagyobb és legjobb uralkodójának tartják számon…
- Mózes megölt egy munkafelügyelőt, ezért száműzik… nem pedig azért mert egy helytartó elpletykálta a származását.
- A filmen a Nagy Szfinx körül nincsenek ott a piramisok. A filmben annyi helyen vannak piramisok, ahol nem kellene lenniük…
az egyetlen helyen ahol biztosan piramisoknak kellene lenniük, az a Nagy Szfinx mellett, de itt nincsenek… Azt gondolom Ridley Scottnak komoly problémái vannak a piramisokkal.
- a Mózes név nagy valószínűség szerint egyiptomi eredetű név… Mosze lehet az eredeti verziója… jelentése pedig „valakinek a
fia”, vagy „a gyermek”. (pl.: Ramosze, vagy Tutmose..) A héber hit szerint a Mózes név jelentése „vízből kimentett”.
- ami pedig a zsidó rabszolgákat illeti... a rabszolgáknak mióta van saját házuk, állataik, kocsijaik, igahúzó állataik és elég jövedelmük, hogy mindezt fenntartsák? ... bocsi, de ezen javak azt jelentik, hogy munkások voltak, nem rabszolgák...

Ilyen szarvashibák mellett ez a film jó esetben is csak a "mesefilm" kategóriát ütheti meg.. semmi esetre sem a "történelmi kalandfilm" kategóriát
12.
12.
Macifasz
#11: Mielőtt valaki kérdezné, sajtóvetítés keretén belül láttam. :-D
11.
11.
Macifasz
Nálam 6/10 maximum. Egy rendkívül látványosan megrendezett, de borzalmasan üres mese, semmi több, amit ráadásul jó pár évvel ezelőtt az Egyiptom hercegez rajzfilm sokkal hangulatosabban, egyedibben és érdekesebben mesélt el.
Ridley papa összeszedhetné már magát, mert a Prometheus és a Jogász után újra egy felejthető alkotást tett le az asztalra. :-/
10.
10.
Extol
#7: Jah ez nem az inkvizíció helye.
9.
9.
Ecneb
#7: Elsőnél idézett bibliából, a másikat nem láttam :(
8.
8.
Kronik
Valami titkos agendája van :D
7.
7.
JackBauer
Miket ír az az Exorcist? Kíváncsi vagyok:D
6.
6.
Exorcist
4.
4.
Thor Odinson
"Szereplők: Christian Bale, Joel Edgerton, Aaron Paul, Ben Kingsley Sigourney Weaver" ez így elég is a sikerhez, köszi :)
3.
3.
Ecneb
#1: Fő, hogy hozzászóltál. Grat.

Mikor meghallottam, hogy készítenek egy ilyen filmet (megint), semmi kedvem nem volt hozzá, majd megtudtam a szereposztást, akkor már felkeltette a figyelmemet, de így filmkritika után, kifejezetten meghozta a kedvem. Köszi Kronik!
2.
2.
Cipo3
#1: Meg se merem kérdezni ezzel mit is akartál mondani.
1.
1.
Exorcist
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...