Sonic, a sündisznó filmkritika

  • Írta: gorien
  • 2020. február 21.
Amikor a Sonic, a sündisznót először láttuk mozgásban, az egész világ elborzadt az animált sün láttán. A Paramount a panaszokra hallgatva átformálta a karaktert, az új Sonic pedig rendben van - a kérdés már csak az, hogy milyen a film alatta.

Sonic 1991-ben mutatkozott be a Sega Mega Drive-on, hogy versenyre keljen a Nintendo üdvöskéjével, Marióval. A kék sündisznó és barátai számtalan játékban, képregényben és rajzfilmsorozatban is megfordultak, de a gombafaló vízvezetékszerelő népszerűségével nem értek fel. Amikor 1993-ban Mario megkapta a saját élőszereplős filmadaptációját, nyilván a Sega sem maradhatott le – egy évvel később elkezdték tervezni a Sonic-filmet, amit hamar el is kaszáltak. Azt hiszem, jobb is így.

Kellett az idő, hogy a videojáték-adaptációk végre valamennyire megtalálják az egyensúlyt a két médium között. Az utóbbi években mintha kezdene megtörni az adaptációk közmondásos átka – a Warcraft: A kezdetek vagy a Pikachu, a detektív, ha hagyott is kívánnivalót maga után, szórakoztató, az alapanyagra figyelemmel lévő alkotásnak bizonyult. A Sonic, a sündisznó szerencsére ebbe a sorba illeszkedik, szóval legalább a filmek terén köröket ver Marióra.

A Sonic-játékok sosem az összetett történetükről voltak híresek. A kék süni rohan, gurul, robotokkal harcol, miközben gyűrűket és káoszsmaragdokat gyűjt – nagyjából ez az alapja a legtöbbnek. Ebből filmet faragni kihívást jelent, úgyhogy az elsőfilmes Jeff Fowler rendező és két forgatókönyvírója azt az utat választotta, amelyet például a Sonic X-rajzfilmsorozat is: áttették Sonicot a mi világunkba, hogy egy, az ebből a helyzetből eredő konfliktust kelljen megoldania.

Ennek megfelelően a filmen csupán leheletnyi időt töltünk Sonic dimenziójában, ahol a talaj természetétől fogva négyzetrácsos és az univerzum legfurcsább futópályáit alkotja. Sonic hamar a Földre kerül, ahol egyetlen dolga észrevétlennek maradni, és ehhez tökéletes hely a montanai Green Hills álmos városkája. A baj akkor üt be, amikor a kék sündisznó túltölti magát, és kontinensnyi áramkimaradást okoz, amire mindenki felfigyel.

Menekülnie kell, ebben pedig a Green Hill-i zsaru, Tom Wachowski lesz a segítségére, miközben az amerikai kormány utánuk küldi a különc Dr. Robotnikot. A furcsa páros Sonic dimenziókapu-nyitásra képes gyűrűit keresi, míg az őrült tudós az idegen sün energiáját szeretné megcsapolni.

A Sonic, a sündisznó csupán másfél óra, és a címszereplőjét tekintve az a legváratlanabb benne, hogy nem rohanással telik az egész. Nem kell félni, van itt akció dögivel, de ezzel együtt mégis egy jó ütemű buddy movie-t kapunk, amely Tom és Sonic összecsiszolódásáról szól.

A két karakter motivációi tiszták, sőt kifejezetten a szánkba rágják őket: Sonic magányos, mióta elhagyta az otthonát, Tom pedig éppen elhagyná azt, hogy végre igazi, élet-halál helyzetekben legyen rendőr. Meg persze ott van Dr. Robotnik, aki a nevezett élet-halál szituációért felelős. Erre a három szereplőre épül a film, de leginkább az eredeti Sega-figurák lesznek emlékezetesek.

A film kiadós hírverést csinált magának a megjelenése előtt, és nem a jó fajtából. Amikor megjelent az első előzetes, az internet egységesen hördült fel Sonic kinézetén – a Paramount végül hallgatott a rajongókra, eltolta a filmet néhány hónappal, és egy sokkal játékközelibb formát adott a főhősnek. Az új küllemével így nincs baj, és a személyisége is a helyén van: hebrencs, felelőtlen, de mindig jó szándékú, egyszóval létező figurának érződik. És ő felelős majdnem az összes, gyerekeknek célzott poénért az arcra eséstől a floss dance-ig.

A film nála is nagyobb sztárja azonban a Robotnikot alakító Jim Carrey; ha valaki, hát ő tuti élvezte a forgatást. Amennyiben nem vagy az Ace Ventura vagy A Maszk rajongója, a Sonic sem fog meggyőzni a figura létjogosultságáról, de az el- és felszabadult Carrey az egyik legjobb, ami ezzel a filmmel történhetett. Remek szövegei vannak, egyszerre hibbant és fenyegető.

Kettejük mellett az egykori Küklopsz, James Marsden kifejezetten sótlannak hat kisvárosi zsaruként. Tom Wachowskit az menti meg, hogy tudatosan a fárasztó vicceket elsütő karakterré alakították, akinek így az akcióhősös beszólásai megmaradnak ironikusnak, és az egész film alatt jó kontrasztja Sonicnak.

A látvány többnyire rendben van, de 2020-ban már el is várható, hogy a színészek közé keveredett CGI-lény ne essen le a képernyőről. Kapunk néhány üldözős, rohanós jelenetet, amelyeket hol az akcióra hegyeznek ki (mint a világon átívelő végső hajszát), hol a Higanyszál-féle lassítással élő poénokra (mint a kocsmai bunyó). Robotnik robotjai is szép számmal teszik tiszteletüket a kaland során, bár tekintve, hogy miféle találmányai vannak a játékokban, a film egyenfazonírozott, fehér tojásdrónjai elég unalmasak.

A Sonic zeneileg is megállja a helyét. Legyen szó akár a felhasznált dalbetétekről (ezek főleg a sebességről szólnak), akár Junkie XL dallamairól, mindig kellőképp szolgálják a látottakat – különösen a végső leszámolás aláfestése lett epikus. Olykor pedig a játékok klasszikus zenéjét is megidézik. Egyébként is számos kikacsintás van a forrásműre, de más franchise-ok is kapnak a popkulturális utalásokból.

Kézenfekvő lenne a már emlegetett Pikachu, a detektívhez hasonlítanom a Sonic-mozit, nekem a megnézése után mégis inkább a két Paddington-film jutott eszembe. Annyira persze nem bájos, de adott a szerethetőre konfigurált, antropomorf CGI-állat, akit valahogy mindenki természetesnek vesz ebben a fura világban, a színészek, akik kellőképp ellátják a szerepüket és a jólesően ripacs főgonosz. Ezt cakompakk tudnám nézni tovább is. Az utolsó jelenetek belengetik egy következő rész lehetőségét, és én nem bánnám, ha tényleg folytatnák.

Gamekapocs értékelés: 7 

Rendezte: Jeff Fowler
Szereplők: Ben Schwartz, Jim Carrey, James Marsden, Tika Sumpter
Forgatókönyv: Pat Casey, Josh Miller
Zene: Junkie XL
Hazai premier: 2020. február 13.

47.
Extol
#41: Az érettségim megvan, de kell másik emelt szint. Ehhez is be kell ülni az iskolapadba, a fiatalság közé amit pl az én munkatársaim furcsállnak. Sokszor ha felhozok egy témát azt mondják, hogy "mi már felnőttünk, Zsoltikám - ebből kinőttek blabla és tény, infantilisnek hisznek de nem zavar annyira.
46.
user101
Azért sonic mindig is periféria volt egy magára valamit adó gamer szemszögéből... :)
Azzal viszont vitatkoznék, hogy a varkrafttal és a pikácsú detektívvel bármi is elindult volna... Főleg az utóbbi esetében: minden "zs" alapokon túlmutat... negatív értelemben... A wc :) csak szimplán bárgyú, a legminimálisabb színészi játékot is mellőző és fantáziátlan... Leginkább se füle, se farka... :((( Ennek pedig én sem örülök, de attól még sajnos ( !!! ) az... :( Az egyetlen pozitívum a wc- filmről, hogy ez volt az első olyan eset, ahol végre nem tűnik bazári majomnak a varázsló... ügye 'gründolf' ?! :)
45.
Darksiders84
#44: Szinte minden fejben döl el csak akaraterő és kitartás kell ami személyenként változó de a mások által magyarázos negatív ráhatásokat kell kizárni ami előrébb viheti az embert hogy nem foglalkozik csak ami magának fontos a cél érdekében apránként haladva nem feladva hamár eldöntött valamit.
43.
DragonBleacPiece
srácok, sose késő semmihez az életben, mindent le lehet rakni, legjobb barátomnak 6 évbe telt hogy felvegyék a nemzetvédelmire, és most afganisztában van és 30 ember szolgál alatta, mindig ebből merítek erőt. másik ismerősöm 55 évesen gondolt egyet és 30 év pincérkedés után ennyi idősen jelentkezett orvosira, és szépen teljesít..az idő csak egy arc a vízen
42.
delphijos
#27: Az a “lerágott csont” hogy valami New York-ban játszódik ? Akkor ne nagyon nézz filmet mert az amerikai filmek 90% 5 városban játszódnak. De ezek között is dominál NY és LA. Ez van.
41.
Nyarlako
#40: Soha nem késő, én is két éve raktam le.
40.
Extol
#37: Kedves tőled. Egyébként se érdekelt soha hogy más mit gondol, míg megtartja magának. Érettségizni is eljárok néha pedig már én is bőven 30-on túl vagyok. De más területen akarok majd dolgozni, kell, na...
39.
DragonBleacPiece
bakker, lehet hogy megnézem moziban
38.
DragonBleacPiece
32 vok, de megborotválkozva kb 17 évesnek nézek ki, szóval..marad online :D annó sonic advancet úgy toltam hogy bekapcsolva hagytam a konzolt, hogy mikor hazaérek a suliból még azzal se kelljen időt tölteni hogy bekapcsolom
37.
Duken
#34: Nem is kell! Pont ez jelent azt hogy érettebb vagy az átlagnál és fel mered vállalni a benned lévő gyermeket aki 60-80 éves korunkban is velünk lesz. Infantilizmus az ha valaki tagadja ezt mert azt hiszi az “felnőttes”.
36.
Darksiders84
Nem igazán olvastam az írásokat róla mert már eldöntöttük hogy megnézzük mivel a többségnek aki látta tetszett és a Trollok 2 még odébb van április elején. A gyerek az előzetes alapján várja már és én is nem a régi emlékek miatt hanem kíváncsiságból hogyan tudtak ezt a játékhős történetét megvalósítani.
35.
frankdelgado
4dx ben nèztem a gyerekekkel..nagyon jól szórakoztam. Mèg vagy 2szer biztosan megnèzem moziban velük, amíg meg nem jelenik -ahogy a gyerekeim szoktàk mondani- "vinyóra" :). Az ember fia ilyen filmekèrt negy moziba. Ha jokert kellett volna moziban megnèznem, kifele jövet biztosan felrúgtam volna valamit....
34.
Extol
#13: Én a Kung Fu pandát meg Jégkorszakot is egyedül néztem a moziban - én voltam az egyetlen felnőtt gyerek nélkül. Nem szégyelltem.
32.
Aanash
Kifejezetten felüdülés számomra a film.
Soha egyetlen játékkal sem játszottam, de szerintem Sonic is és Dr. Robotnik is jópofák.
28.
Duken
#27: Lehet lerágott csont de valamivel mégis több annyian szeretik és dícsérik. Én nem láttam még, holnap nézem kisfiammal!
21.
Duken
#5: Tehát szabadon választhattad? Yanez? Te hol laksz...?...
19.
Neotechtr
Egszer szerintem meg fogom nézni ezt a filmet, de úgy, hogy nem várok tőle semmit. Ha másért nem, hát azért, mert ezt is megéltem az után, hogy először még Master System-en játszottam vele. Jim Carrey-t meg mindig is jópofa őrült alaknak tartottam.
18.
GAMEROD
#17: Nem igény kérdése, de egy fél perces trailer-nél azért többet ér, ugyanúgy mint egy játékdemó.
17.
SLi
#16: Igényes vagy :)
16.
GAMEROD
#15: Online filmek tudod... moziba nem ilyesmit nézek.
15.
SLi
#14: kijöttél a moziból?
14.
GAMEROD
Melyik része volt a sületlenség a bárgyú humor, vagy hogy dobjuk a karaktert az USA kellős közepére? Vagy épp az, hogy ez nem történt már meg korábbi hasonló filmekben is? Ott van, egynek elmegy akinek tetszik nézze végig, én nem bírtam végignézni.
13.
Nyarlako
#1: Az semmi, én anno a Brüno-t úgy néztem meg moziban én voltam az egyetlen férfi nézö a teremben.
12.
Yanez
#10: Nem a véleményeddel van a baj, hanem azzal, hogy kész sületlenséget írsz, ami messze nem az első eset lenne.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...