8 bites karácsony filmkritika

  • Írta: Shifty
  • 2021. december 23.
Link másolása
Jake-nek minden vágya, hogy karácsonyra kapjon egy NES-t, azonban a szülők nem vevők az ötletre. Ő és a barátai viszont nem adják fel, és minden követ megmozgatnak, hogy szert tegyenek a kor legmenőbb játékkonzoljára.

Valamikor a 80-as években, Chicagóban járunk. Minden gyerek álma, hogy szert tegyen a kor legmenőbb játékkonzoljára, a NES-re, közéjük tartozik Jake Doyle is, aki a karácsony közeledtével abban bízik, hogy szülei is engedékenyebbek lesznek, így talán megkapja ajándékba a hőn áhított gépet. A középosztálybeli szülők azonban egészen más véleményen vannak, szerintük ugyanis a házban nincs helye a konzolnak, így Jake kénytelen alternatív megoldást találni arra, hogy megkaparintsa a vágyott NES-t.

Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, a Nintendo akkori csúcsgépe ugyanis pont annyira számított nehezen beszerezhetőnek, mint napjainkban egy PlayStation 5, egy Xbox Series X vagy egy megfizethető videokártya. Jake-et és a barátait viszont nem abból a fából faragták, akiket eltántoríthatnak holmi készlethiányok vagy a szülők által a játékkonzolok ellen kezdeményezett bojkottok.

A történetet a felnőtt Jake (Neil Patrick Harris) visszaemlékezéséből ismerhetjük meg, aki éppen kislányával utazik haza a szüleihez az ünnepekre. A történet felütése egészen ígéretesen indul, mert annak elmesélése egyfajta tanmeseként akar kezdetben szolgálni. Jake kislánya ugyanis épp azzal nyúzza édesapját, hogy hadd kapjon már végre saját mobiltelefont, mert gyakorlatilag a barátaival csak azon keresztül tud beszélni, és mennyire ciki már, hogy neki mindig a saját apukája telefonját kell erre a célra használnia.

A személytelen „barátkozás” azonban csak a visszaemlékezések felütésének pillanatáig kap fókuszt, utána a hangsúly inkább a múltidézős kalandmesélésen van. Az nem kifejezetten zavart volna, ha egy karácsonyi film mégsem akart volna tanmeseként funkcionálni, azt viszont már problémásnak tartom, hogy maguk a kalamajkák, amibe Jake és társai keverednek, nem igazán érdekesek, izgalmasak, szórakoztatóak. Az ötlettelenség mögött a kötelező körök lefutása érződik, ahogy Jake barátai sem többek típuskaraktereknél, akiket ráadásul meg sem próbálnak plusz rétegekkel felruházni. Semmi érdemit nem tudunk meg róluk, ahogy a társaság barátsága is inkább kényszerű, a NES megszerzéséig tartó érdekkapcsolatnak érződik.

Közben a film megpróbál megpendíteni játékellenes húrokat, de azt is odavetett, hányaveti módon. Ahogy Jake és családja közötti ellentétek is a film legvégére kapnak karácsonyi szirupos értelmet és üzenetet. Ez utóbbival pont nem lenne probléma, mert a karácsonyi filmek mindig a családról és az önzetlen szeretetről szóltak, de közben kifejezetten rossz nézni, ahogy az ügyetlen barkácsmániás édesapa a gyereknevelésben is béna, és képtelen szót érteni a saját fiával. Ennek a sutaságnak, az így tolmácsolt üzenetnek nincs meg a sajátos, maga módján bárgyú bája, helyette sokkal inkább összecsapottan odavetett, a kötelezőt letudó megoldásnak éreztem.

Valahogy a gyerekszínészek sem működtek. Nem kifejezetten emlékezetesek, amit csak tetéz, hogy a film semmit, de az ég egy adta világon semmit nem hozott ki a videojátékos szubkultúrából. Egyetlen értelmes poént nem húztak fel a dologra, ahogy a 80-as évekre is inkább csak keretként tekinthetünk, az alkotók ugyanis nem igazán törekedtek arra, hogy kimaxolják a korszakban rejlő potenciált. Arra sem tesznek kísérletet, hogy a történet valamilyen formában rezonáljon napjaink videojátékos közegére és „problémáira”, pedig számtalan magaslabdát csaphattak volna le a készítők.

A 8 bites karácsony így nem több egy felejthető karácsonyi filmnél, aminek mindvégig egyetlen célja van, hogy a végén fel lehessen mondani a kötelező karácsonyi maszlagot. De a készítőktől még arra sem futotta, hogy legalább ennek adjanak egy tisztességes körítést.

 

Gamekapocs értékelés: 4.0

Rendezte: Michael Dowse
Szereplők: Steve Zahn, June Diane Raphael, Cyrus Arnold, Neil Patrick Harris, Jacob Laval
Játékidő: 97 perc
Hazai premier: 2021. november 24.

4.
4.
Őrnagy
Ez a Barney sosem fog kitörni a skatulyából.
3.
3.
nemfontos
és a kötelező woke/gender baromság is jutott bele, igaz nem tolták annyira túl mint ahogy az usákoknál manapság szokás, de azért így is zavaró.
pedig az elején úgy tűnt, hogy a videójátékokat ismerő, és szerető alkotók munkája, és hogy ebből ki tudnak majd hozni valami érdekeset. A film azonban fokozatosan ereszkedett a lejtőn a végső becsapódásig...
Én szeretem a karácsonyi filmeket, azok minden szirupos bájával együtt, de ez a film nem ilyen. Inkább válasszatok valami mást.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...