Final Fantasy VII Advent Children

  • Írta: zoenn
  • 2005. szeptember 15.
A Final Fantasy mozivásznon való bemutatkozása pár évvel ezelőtt nem váltott ki túl nagy elismerést a kritikusok és a saga rajongóinak körében sem...
Ennek ellenére az alkalmazott animációs technika korának addigi legfejlettebb eljárása volt – igen, akkor még híre-hamva sem volt még a Gyűrűk Urában alkalmazott technológiáknak. A Square Enix mostanra szakított a holywood-i értékítélettel és egy ízig-vérig japán stílusú és az ottani igényeknek a legmegfelelőbb forgatókönyvet készített el, aminek meg is lett az ára: az Advent Children kizárólag DVD-n jelent meg Japánban és egy nappal később Amerikában, hála az internetes áruházaknak, sikerült szert tennünk egy féltve őrzött lemezre, amit ellentmondást nem tűrően gyömöszöltük bele playerünkbe.



A kissé sajátos sorszámot kapott új FF film ne tévesszen meg senkit, nem született meg még a csöppet langyos fogadtatású első rész (Spirits Within) óta még további öt rész. A magyarázat egyszerű: a Squre Enix meghallgatta a játékosok, azaz az igazi rajongók legfőbb óhaját, ugyanis a film a mindmáig legjobban sikerült hetedik rész univerzumába enged bepillantást. Akinek annak idején volt szerencséje az említett epizódhoz, annak bizonyára ismerősen csenghetnek a következő események. Az Advent Children két esztendővel a játék befejezése után játszódik. Meghiúsult tehát Sephiroth a világ bekebelezésére indított terve, de emlékét igen nehezen lehet elfelejteni. A főhősök otthonául szolgáló Midgar városán a dúlás nyomai látszódnak és az újjáépítést még egy titokzatos betegség is súlyosbítja: gyógymód egyenlőre nincs, a geostigma lassan és fájdalmasan emészti fel mind a testet, mind a lelket. A ragály elsősorban a gyerekeket fertőzi meg, de nem kell sokáig keresgélni a felnőttek körében sem, ugyanettől a betegségtől szenved a film központi szereplője, Cloud is. Ő az ügyeletes jófiú, akit a múltjának felfedezése mellett magával a halállal is meg kell birkóznia. Cloud, a belevaló Tifa, és a fogadott gyermeke sorsát elsődlegesen szem előtt tartó Barret önzetlenül ápolja a betegséggel fertőzöttöket egy hetedik mennyország elnevezésű intézményben, mindaddig amíg az áldatlan állapotokat kihasználó csoport tagjai Sephiroth-hoz hasonló eszközökkel akarnak sebet ejteni a világon, hogy az így felszabaduló energiát magukba szippantva istenekhez hasonlóvá váljanak. Kadaj vezetésével a brigád ezenkívül fel szeretné támasztani Sephiroth-ot is, ehhez minél több geostigmától szenvedő gyermeket kell elrabolni és felhasználni.



Cloud igaz hitű társasága nem nézi jó szemmel, hogy kis kedvenceiket csak úgy elrabolják, bátran szembe szállnak a gonosszal. Kadaj első találkozásukkor felismeri a fiúban rejlő lehetőségeket és megpróbál befolyást gyakorolni rá, természetesen terve nem sikerül. A feldühödött Kadaj kudarcának levét maga a város issza meg, hiszen a gazfickó egy gigantikus sárkányt, Bahamut-ot szabadítja rá. A maroknyi csapatnak esélye sincs felvenni a kesztyűt ezzel a bestiával, hacsak nem kér segítséget a játékból már megismert személyektől, Aeris-től, Turkok-tól és a többi kedves ismerőstől. A végkifejlett ugyan nem hoz váratlan történeti csavarokat, mégis eszelősen szórakoztató a FF univerzum ismerőinek és talán azoknak is, akik elsőre talán szokatlannak titulálhatják a produktumot.



A Visual Works animátorai új szintre hozták az animációs filmekben eddig megtapasztalt látványvilágot, ugyanis az Advent Children finoman szólva üt. Kifogástalan vágás, remek beállítások, vizuális orgia. A történet emészthetőségéről lehetne vitatkozni, igazán szórakoztatónak – ergo érthetőnek csak a játékot betéve ismerők fogják tartani, ám azok akik most ülnek le a saga elé először, talán meglepetten pislognak majd a sok utalástól. Ettől az apró malőrtől eltekintve mindenkinek csak ajánlhatom a filmet, mert a képi megvalósítás, az egyedi karakterek – nem beszélve a rengeteg szemrevaló lány főszereplőről – mindenképpen megéri a bő másfél órát. A rendező és producer úr, Tetsuya Nomura és Yoshinori Kitasa neve lehet a garancia, de a FF darabok zenéjét szerző Nobuo Uematsu munkái garantálják hallójáratunk kényeztetését. A Square anno csekély 15 perces filmet akart készíteni a rajongóknak, később tolódott ki ez az idő a mostani játékidőre, azaz egy egész estés filmre - ennél nagyobb szerencse csak ritkán érheti az egyszeri rajongót.



Műfaj: fantasy, akció, kaland, sci-fi, animációs
Játékidő: 101 perc
Hazai mozipremier: ismeretlen (DVD exkluzív)
Származás: japán
Rendező, producer: Tetsuya Nomura, Takeshi Nozue
Forgatókönyv: Kazushige Nojima
Zene: Nobuo Uematsu

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...