Tizennyolcadik kötetéhez érkezett a Chameleon Comix Fighting Fantasy-sorozata. A Skorpiók Mocsara is egy klasszikus, amely először 1989-ben jelent meg kishazánkban a legendás Rakéta kiadó jóvoltából, öt évvel az eredeti angol kiadás után, és kétségkívül az egyik legjobb labirintusos kötet a lapozgatós könyvek műfajában. A friss kiadás több szempontból is formabontó, hiszen nem Ian Livingstone puszipajtása, a brit Steve Jackson jegyzi, akivel a Games Workshopot hozták össze, hanem az amerikai Steve Jackson, aki vendégszerzőként több könyvet is jegyez a sorozatban (cikkünk alanya mellett a Mélység Rabszolgáit és a Robot kommandót). A megegyező név bizony félreértésekhez vezethet, így illendő volt helyre rakni a dolgokat.
A könyv némileg eltér a korábban megszokottaktól, hiszen a térképrajzolásra is nagy hangsúlyt fektet, sokszor életmentő lesz az eddigi utunk nyomon követése, főleg, ha többször is vissza kell térnünk ugyanarra a helyszínre. Noha a formátum némileg behatárolt, a korábbiaktól eltérően tényleg többféle választási lehetőség és útvonal létezik benne, mivel három küldetéssort is végigjátszhatunk benne, nem csak egyetlen történetszálat. A Jó szolgálatba szegődhetünk vagy lepaktálhatunk Gonosszal, de semlegesek is maradhatunk - a választásunk alapvetően befolyásolja bizonyos NPC-k hozzánk való viszonyát és a kapott feladatok egy részét. Tisztára olyan, mintha egy nyitott világú RPG-vel játszanánk csak lapozgatós könyv formájában, amely még 40 év távlatából is okos és átgondolt játékélményt nyújt. Nem véletlen, hiszen amikor Mr. Jackson írta, javában tombolt a D&D-láz, mindenki orkokat és sárkányokat akart gyilkolni.
A kiadó nem csupán a borítófestményt, hanem a belső illusztrációkat is lecserélte az új kiadásban Tazio Bettin munkáira, ami gyorsan fel fog tűnni azok számára, akik ismerik a Rakéta-féle változatot. Az új művész kevésbé hivalkodó, letisztult grafikákat készített a könyvhöz, ami személy szerint nekem jobban bejön a korábbiaknál, nem olyan karikatúraszerűek, sokkal földhözragadtabb rajzokról van szó. Sőt, kikerült az A-névelő a mű címéből, ami már sokkal jobban igazodik az eredeti angol elnevezéshez. Szerencsére a magyar fordító, Varsányi Mária munkájához nem nyúlt a szerkesztő, Szűcs Gyuszi, csupán a régi elgépeléseket korrektúrázta.
Kalandokban edzett embert alakítunk a játékkönyvben, aki soha nem rettent vissza veszélytől. Ám a Skorpiók Mocsarába neki sem volt mersze betérni, hiszen a láp undorító szörnyektől hemzsegő hely, ahol eltévedni igen könnyű, sőt az a hír járja, hogy nem is a varázslók és a csúszómászók rejtik az igazi veszélyt, hanem az ösvényeket járó szerencsevadászok. Eddig senki nem jött elő élve, aki feltérképezhette volna az ingoványt, ahol egyfolytában sátáni köd takarja az eget, így nem lehetséges a csillagok állásából tájékozódni, hasonlóképp az iránytű is megbolondul. Ám egy nap egy titokzatos öregasszonynak nyújtunk segítséget, aki viszonzásul egy olyan varázsgyűrűt ad nekünk, amely mindig megmutatja, merre van Észak, és az ártó mágiát is kiszagolja, így talán lesz esélyünk megtalálni a mocsárból kivezető utat, persze miután értékes kincsekkel pakoltuk meg zsákunkat.
Ahogy már említettük, a sztori elején három varázsló egyikével pacsizhatunk le Fűzfaliget városában bolyongva, akik egyszer használatos varázsköveket adományoznak nekünk, így a jó, a gonosz vagy a semleges mágiát sajátíthatjuk el. Persze alaposan meg kell gondolni, mikor és kik ellen használjuk fel ezeket, mert ugye nincs utánpótlás. Ez a rendszer egy kis pluszt ad a megszokott kardozós, ügyesség- és szerencsepróbás játékmenethez, a három lehetséges küldetés miatt borítékolható a háromszori végigjátszás. A végcél mindig más: a jó varázslónak egy titokzatos növény bogyóit kell megtalálni, a gonosznak három Mestert kell megölni és amulettjeiket elhozni, míg a semlegesnek elég egy járható utat feltérképezni.
A nehézség viszont nagyon nem mindegy, úgy vettem észre, hogy a Jó sztoriszál könnyebben kivitelezhető a többinél, legalábbis nekem elsőre így sikerült kijutni (bár a húsz éve megrajzolt térképem nyilván az enyészeté lett valahol, így újat készítettem hozzá). A végén vár minket egy durva összecsapás, csak hogy megkoronázza az egészet, és naná, hogy mindig van könnyebb út, ami sikerre vezet, de ezt saját magunknak kell megtalálni. Ami még jó pont, hogy többször visszatérünk a korábban már bejárt tisztásokra, ahol ne higgyük azt, hogy újból nyugtunk lesz a következő látogatásunkkor, főleg, ha korábban magunkra haragítottuk annak lakóját.
Hangulat terén nem lehet ok panaszra, a “második” Steve Jackson leírásai is kiválóak arra, hogy szinte faljuk a fejezetpontokat, habár annyira nem férkőzik a bőrünk alá a félelem, mint brit druszájának munkáiban (kiváltképp Az elátkozott házban). Az ösvények végül kisebb-nagyobb tisztásokba torkollnak, ahol többféle megoldás létezik az intermezzókra: olykor harccal, varázslatokkal juthatunk dűlőre, máskor a beszélőkénket használva. Kicsit furcsálltam, hogy különféle lények és alakok élnek egymás mellett egy kőhajításnyira, teljes nyugalommal, mindenféle logikát nélkülözve, ami persze a változatosságnak jót tesz, de azért kicsit hihetetlen az egész. Oké, az öt Mester nyilván azért választotta ezt a helyet, mert itt háboríthatatlanul gyakorolhatja a hivatását, elzárkózva a kíváncsi szemek előtt, de vannak a faunába abszolút nem illő kurafik, kiknek célja nem ismert.
A Skorpiók Mocsara különösebb nehézség nélkül teljesíthető már első nekifutásra is, nem olyan kegyetlen, mint a Bajnokok Próbája, nem is kell egy rakás tárgyat összegyűjteni ahhoz, hogy esélyünk legyen felvenni a kesztyűt a megtestesült gonosszal (mint A varázsló kriptájában). Ezúttal nincs veszélyben Titán, tudjuk mivel állunk szemben, önként és nyereségvágyból merészkedünk a posványba, ahonnan egy hosszú délután alatt kievickélhetünk, patrónusunk legnagyobb örömére. Egyedi és kellően élvezetes kalandról van szó, amely összetettségében még Ian Livingstone jó néhány hasonló munkáján is túlmutat. Az, hogy aktívan térképrajzolásra sarkall, már csak hab a tortán.
A könyvet a Chameleon Comix biztosította számunkra, köszönet érte! Ha tetszett az ajánló, a kiadó honlapján meg is rendelheted a Skorpiók Mocsarát.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.