Sacred 2 Remaster teszt

Link másolása
2004-ben indult hódító útjára a Sacred sorozat, ami remekül gondolta tovább a Diablo által lefektetett műfaji alapokat, sajnos azonban az első részek sikereit követően a harmadik etap teljesen földbe állította a szériát.

Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy a játéksorozat mögött bábáskodó Ascaron Games megszűnt, a helyét átvevő Keen Games pedig az ARPG megnevezésből kizárólag csak az első betűre tartott igényt, aminek eredményeképpen egy ezerszer látott, lélektelen tucatakciót tettek le az asztalra. A céljuk egy szélesebb, legfőképp konzolos közönség bevonzása volt, így hát teljesen újragondolták a játékmenetet és szinte minden egyes olyan játékelemet a sutba dobtak, ami az elődöket naggyá tette. A következmény nem maradt el, a játék orbitálisan nagyot bukott és ennek köszönhetően a Sacred elnevezést is parkolópályára küldte, egészen mostanáig.

Merthogy egyszer csak a semmiből bejelentésre került a Sacred második részének újrakiadása, ami mindenképpen örömteli hír, ugyanakkor több kérdést is felvet. Először is, miért nem a jóval sikeresebb és ismertebb első epizódot hozzák vissza a köztudatba, másodszor pedig, hogyha már hozzányúlnak egy ennyire régi játékhoz, akkor hogy-hogy nem remakelik azt? Persze, szép dolog a remaster, aminek hála legalább az eredeti játékmenet varázsa egy fikarcnyit sem csorbul, de őszintén szólva, ha nem írja a Steames adatlap, hogy élesebbek a textúrák, szebbek a fény-árnyék effektek és nagyobb a látótávolság, akkor konkrétan nekem ezek fel sem tűnnek játék közben. Utóbbi egyébként különösen vicces, hiszen a francokat érdeklik a távoli tereptárgyak minősége, hogyha az időnk tetemes részét izometrikus nézetben, a karakterünk feje felett fogjuk tölteni.

Na jó, ez így nem teljesen igaz, hiszen lesz rá lehetőségünk, hogy a madártávlatot egy jóval közelebbi, váll fölötti nézetre cseréljük, csak épp ennek nincs sok értelme, mivel egyrészt így még inkább szembetűnik a játék idejétmúlt látványvilága, másrészt ezáltal szinte irányíthatatlanná válik a karakterünk. Hiába ugyanis a megreformált kamerarendszer, illetve a finomított kezelés (PC-n immáron kapunk teljeskörű kontroller támogatást is), a végeredmény majdnem ugyanolyan kényelmetlen, mint annak idején 2008-ban volt, leszámítva, hogy most már jóval több mindent kapcsolgathatunk a menüben. Ennek köszönhetően én végül megmaradtam a jó öreg izometrikus nézetnél, ami bár szintén nem leányálom, különösképpen az ellenfelek gyötrelmes kijelölése okán, de még így is sokkal kezelhetőbb, mert legalább látom, hogy merrefelé megyek.

A fenti szempontokból tehát sok hasznát nem vesszük a Remaster kiadásnak, ahol viszont valóban brillírozik az újrakiadás, az a kezelőfelület, valamint a menürendszer áramvonalasítása. Ugyanis nemcsak jóval szemrevalóbbak lettek a képernyőnkön elhelyezkedő ablakocskák, hanem a használatuk is sokat finomodott, ezáltal pedig már nem fogunk heveny agyvérzést kapni, hogyha betérünk egy árushoz és át kell bogarásznunk az időközben felhalmozott értékeinket. Mindezt pedig akár többedmagunkkal is megtehetjük, hiszen a Sacred 2 Remaster annyi év várakozás után végre újból életet lehel a korábban lekapcsolt hivatalos szerverekbe, a dolog pikantériája azonban, hogy a csapatos móka csak és kizárólag a PC-s közösség privilégiuma, mivel a konzolokon játszóknak erre semmilyen lehetősége sincs.

Érthetetlen döntés, akárcsak az, hogy aki megvásárolja az újrakiadást, az automatikusan megkapja mellé az eredetit is, ami ajándéknak szép, de ki a fene akarna játszani vele, hogyha az új verzió minimálisan, de mégiscsak szebb, minden kiegészítő benne van és akár még haverokkal együtt is kalandozhatunk benne. Kétségkívül ez utóbbi a valódi aduász, ami sok veterán számára szolgáltathat okot a vásárlásra, ugyanakkor ezt leszámítva eléggé összecsapottnak érződik a Sacred 2 Remaster. Számomra már az is furcsa volt, hogy miért nem az első résszel kezdték a sorozat újjáélesztését, de ha már így alakult, akkor talán kicsit több energiát is belefektethettek volna Ancaria világának felújításába, mert ez így nem más, csupán egy szimpla újrakiadás, ami a konzolos változatokat leszámítva ugyan hozza a kötelező minimumot, de annál sajnos egy bájttal sem többet.

A Sacred 2 Remaster november 11-től érhető el PlayStationre, Xboxra, valamint PC-re. Mi utóbbin vesztünk el a nosztalgiában.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...