Heldengeist

Heldengeist

Windows98BOX

Avagy hogyan építsünk PC-t az 1997-2001-es korszakra.

Már három éve annak, hogy bemutattam az akkor frissen szerzett ASUS retró laptopom. Viszonylag modern, de nagyon jó DOS kompatibilitással kiválóan le tudja fedni a 90-es évek első kétharmadát, viszont igen komoly hátránya a 3D gyorsítás teljes hiánya. Márpedig előbb-utóbb elfogy az egyébként nem gyenge 266MHz-es Celeron-A ereje a szoftver renderhez és az eredmény nem is feltétlenül mindig szép.

jtzIrVV.png

Így hamarosan felébredt bennem a vágy egy hangyányit erősebb gép iránt, ami amellett, hogy olyan sokat megőriz a kompatiblitásáből a megelőző horszakokhoz, de mégsem gyengélkedik az XP korszakot megelőző modernebb címekben. Illetve mivel egy másodlagos gépről van szó, próbaltam minél apróbbra összehozni, hogy azért maradjon annyi Lebensraum, amennyi csak kellhet.

 

A vas

Kívülről befelé haladva, mivel a méret a lényeg, több hónapos vadászat után sikerült kifognom egy OEM/barebone PC-t, ami készen jött egy Pentium 4 alapú töltelékkel. Tulajdonképpen csak maga a ház érdekelt, amely egy Yeong Yang YY-A203. Minden további bónusz.

És micsoda bónusz, a konfigurációból megtartottam a 60GB-os merevlemezt, floppy és DVD meghajtót, illetve a 300W-os SFX formátumú tápot. Magára a házra még ráfér egy kis csinosítás, de alapvetően rendben van. Ami a méretét illeti, iszonyatosan kompakt. Nagyjából kétharmada egy átlag mikro-ATX háznak és feladja a leckét egy-egy kompaktabb baby-AT-nak is. Mindezt úgy, hogy továbbra is használhatok két darab 3.5"-os meghajtót (egy belső, egy külső), egy darab normál méretű 5.25"-os meghajtót, szabványos uATX alaplapot és teljes magasságú bővítőkártyákat!

Ami a tölteléket illeti, bár a Pentium 4-es konfiguráció, ami a házzal jött teljesen jó kompatibilitással rendelkezik és Windows 98-hoz az erőnek sincs híján, úgy döntöttem, inkább AMD alapokban fogok gondolkodni. Ennek egyik oka, hogy ebben az időszakban (is) felmosta a padlót a kékekkel, a másik pedig, hogy a Phenom II-ig nem igazán volt kapcsolatom a gyártóval. Ez számomra egyetlen választást hagyott, a Socket A-t, ami szintén jó egyensúly erő és kompatibilitás között. Amire viszont figyelni kell, hogy ez a korszak sok téren határvonal volt. Ekkoriban kezdek a gyártók átterhelni a tápegységek 5V-os síneiről a 12V-osra. Ezzel kapcsolatban pedig eljutottunk oda, hogy a mai modern tápok 5V-os része olyan gyenge, hogy nem mindig bír megtáplálni egy legcombosabb procit és videokártyát. Márpedig erőre szükség lesz, mivel a harmadik leggyorsabb, Athlon XP 2800+ procit választottam a projekt eszéül, alapjául így végül egy MSI KM3M-V.

Tehát megvan az ész, de mi legyen az erővel? Több kártyát is megfontoltam, rövidebb ideig használtam egy már korábbról meglévő Geforce 4 Ti 4200-at, ami alapjaiban nagyszerű kártya, viszont a megcélzott időszak vége felé már kicsit kifogyott a szuszból. Így esett végül a választásma a ASUS Geforce FX 5700-ra.

Na már most, aki felidézi emlékeit, annak biztosan dereng, hogy anno a Geforce FX nem volt épp acélos versenyző a piacon az akkor rivális ATI R300 alapú megoldásaival szemben és sokszor a saját előző generációjuknak a lekörözése is feladta nekik a leckét. Ez igaz* is. De csak így megcsillagozva. Modern DirectX 9-es játékokban valóban csúnyán felsültek és ha a DirectX 9 módban futtatott játékokban mutatott sebességet mérjük a GF4 DirectX 8-as tempójához (mivel ezek a fejlettebb API-t egyáltalán nem támogatták), szintén lassabbak voltak. Viszont itt most egy olyan helyzet áll fenn, hogy a DirectX 8-as (és régebbi), illetve az OpenGL tempó a nyerő, úgy pedig az FX5700 már 20-50% teljesítményelőnyben van a Ti 4200-zal szemben. Egy másik probléma lehetne, hogy a modernebb kártyához (második sorozat beli FX-ről van szó) modernebb driverek kellenek, ami komolyabb driver overhead-et jelent, de itt az erős procival ez kompenzálva van. Mindenesetre fontosnak tartom kiemelni, mivel ha egy Pentium 3 mellé kerestek videokártyát, ott már számít (illetve eleve vastagon CPU limitben lesztek). Fontos dolog még, hogy ez a leggyorsabb kártyageneráció, ami még támogatja a 90-es évek összes legacy fícsörét (16bit dithering, 8-bit palettázott textúrák, fog table), amellett, hogy a DX9 támogatásának köszönhetően teljes az nGlide wrapper támogatása.

A kártyát amúgy hibásan kaptam, viszont egy full réz Zalman VF-700 hűtővel. A kártya hibája szerencsére "tipikus" volt. A driverek feltelepítése után a rendszer bebootolását követően 10-30 másodpercen belül fagyott. A tipikus hiba, hogy megint leadjak a bejegyzés közben egy kis történelem leckét, az úgynevezett kondenzátor pestis idejére vezethető vissza. Ez egy néhány éves időszak volt a 2000-es évek elején, amikor a hardvergyártók átálltak olcsóbb beszállítókra, ami nagyon megrövidítette az ebben az időszakban gyártott berendezések élettartamát (és küldött a szeméttelepre rengeteg értékes és könnyen javítható retró hardvert). A kondenzátorok cseréje megoldotta  problémát.

Szóval képünk már van, de mi legyen a hanggal? A Windows 98 korszak egyik nagy újítása volt a directional audio. Ennek két komoly ellovasa volt, az egyik az Aureal által gyárott Vortex kártyák által támogatott A3D, a másik a piacot uraló Creative Labs Sound Blaster Live! kártyái által szolgáltatott EAX. Az előbbi kártyák ritkák, az A3D-t kevesebb játék támogatja és a W98 korszak végére ki is halt, így én egy Live! SB0100 mellett döntöttem, ami ez EAX 3-as verzióját támogatja. Amire a Live! kártyáknál figyelni érdemes, hogy rengeteg köztük az OEM modell, ami egy driver rémálom tud lenni, mindenféle teljesítmény és stabilitás gondokat okozva. Az én SB0100-asom szerencsére nem ilyen és a saját driver CD-jével együtt érkezett. A jobb hangzás (nem fogod megérteni, mennyit számít az EAX, amíg magad nem hallod) a dedikált hangkártya másik nagy előnye a hardveres gyorsítás (erre szerintem majd visszatérek egy későbbi bejegyzésben), illetve jelen esetben a korrekt DOS kompatibilitás.

Memória tekintetében 2×256MB DDR333 mellett döntöttem. Igazán semmi nem szól ekkora mennyiségű memória mellett azon kívül, hogy ki akartam maxolni. 512MB fölött ugyanis a Windows 98-nál komoly stabilitás problémák merülnek fel. Megjegyezném, hogy ez a háttértárra is igaz 120GB-nál nagyobb kapacitású merevlemezek esetén.

 

A szoftverezés

Mint mindig, most is eredeti, lemezes operációs rendszerrel telepítettem a gépet. Bár maga a Windows 98 SE már lassan 20 éve abandonware státuszú, szóval nem töri rátok az ajtót a TEK, ha a winworldpc.com-ról töltitek le. Viszont a retrózás az élményekről szól és megvan a maga bája, hogy bebootolsz a gyári floppyval, aztán a lemezről végzed a telepítést.

Mint említettem, a hangkártyához járt a saját driver lemeze, meglepve tapasztaltam viszont, hogy mind az alaplap, mind a videokártya driverei megtalálhatók még a gyártók honlapján. Ami az előbbit illeti, a honlapon található NIC driver hibás, így a vezérlőre rákeresve máshonnan kell levadászni a működőt, utóbbinál viszont fél tucat verzió végigzongorázása után arra jutottam, hogy az ott is megtalálható 56.64-es verziószámú Forceware a leggyorsabb és az kínálja a legjobb kompatibilitást is. Akár régebbi, akár újabb drivereket próbáltam, vagy sebességet vesztettem, vagy egyes játékok megmakacsolták magukat. A legalja a 66.94-es verzió, ami simán kinyírja az összes DirectX-es játékot.

Egyéb szoftverek tekintetében a minimalizmus és a kényelem vezérelt. Total Commander, mert a Windows fájlkezelője szar, IrfanView, mert az alap "képnézegető" az Internet Explorer, Fraps 1.9D, az utolsó verzió, ami települ W98-ra és még a benchmarking és képlopás is megy, UltraVNC Server, hogy távolról is belekontárkodhassak plusz egyéb ilyen-olyan hardver monitorozó program (HWiNFO, Aida32), illetve Daemon Tools, lemezképek betöltéséhez.

Ami a játékokat illeti, ott már sokkal kevésbé fukarkodtam és feldobtam mindent, amit a polcon találtam. Egyes esetekben sajnos kénytelen voltam beérni a GoG verzióval. Ezeket XP-nél régebbi operációs rendszerre nem lehet telepíteni, így egy modernebb gépen történő telepítés után kell átmozgatni a fájlokat (és reménykedni, hogy nem panaszkodik a hiányzó registry bejegyzések miatt).

 

Nos, nagyjából így kell halálra untatni egy olvasóközönséget. Köszönöm, mindazoknak, akik kitartottak a bejegyzés végéig! Viszlát jövő hónapban!

5.
5.
Heldengeist
#4: A Thief kifejezetten érdekes ebből a szempontból. A játékot teljes egészében a hangzás köré tervezték. A legutóbbi részben ezt az imerzív módját a navigációnak lecserélték objective markerekre és wall hackre.
4.
4.
Stranger
Ja igen, egyébként a hangeffektek is durvák voltak akkor ha sikerült bekapcsolni az extrákat. Ahogy bementél mondjuk egy szűk helyre és volt egy kis reverb. Emlékszem még MMO-val is játszottam ahol megcsinálták hogy a bányában oda-vissza verődött a kardcsapásom hangja. :D Az EAX csodái. :D Ma már minden snassz ezen a téren.

Nem becsülöm le az MX-eket, csak akkoriban nagyon gyorsan elavultak a kártyák, erre az MX rátett egy lapáttal a nulla shader modell támogatásával. :( Nekem is combos változat volt. MX440 AGP8X. Ennek picit jobban voltak az órajelei, ráadásul nekem 128bit/128Mb verzió. Vice City hasított pedig elvileg nem volt túl jól optimalizált. Egy NFS Underground 2 is, de ott pl. egy csomó effektet nem lehetett már bekapcsolni. :( Far Cry is ótvarosan nézett ki az egyszerű shader nélkül tengerével. Ezért volt rossz. De régebbi játékokhoz ütős választás.
3.
3.
Heldengeist
#2: Egy baja van sajnos, a uATX formátum miatt el kell dönteni, hogy két hangkártya legyen és legyen EAX és A3D támogatás is, vagy egy Voodoo2 a natív Glide-hoz. A VF-700 az FX-en két-slotosítja a kártyát és lefedi az egyik PCI slotot :D

Amúgy az MX-eket sem szabad lebecsülni. Lehet, hogy csak DX7-esek, de azt nagyon tudják. Az MX440 és 460, a 128bites változatok, őrült jó ár/érték arányú retró kártyák.

Ezeket a teszteket még régebben csináltam az egyik korábbi bejegyzésemben is látható Abit SA7+Pentium4 1.60A kombóval:
https://i.ibb.co/FhM9348/chartxp1.png
https://i.ibb.co/r3M0TG9/chart98.png
https://i.ibb.co/x8JVyX0/chartxp2.png

A játékoknak meg tényleg megvolt a saját karakterük. Akkoriban még mertek kísérletezni a kiadók és nem akartak mindenből szolgáltatást vagy annuális folytatásokkal érkező sorozatot csinálni.
2.
2.
Stranger
Szerintem jó írás. A gép persze overkill. Azért durva lett volna anno megtapasztalni, hogy milyen egy up to date rendszer. :D Még így is sokszor csalódott vagyok a mai videojátékokban. Persze nem elfogultan. De van pár játék ami magasra tette a lécet. El sem tudom képzelni milyen lett volna egy BF1942 multit 2002-ben megtapasztalni max grafikán.
Vagy a szokásos csúcs voodoo kártyákkal tolni az Unreal, Quake, Doom játékokat.

Ja am GF4 Ti legalább felment DX8.1 támogatásig. Az MX széria csak DX7-t tudott. De a TR Anniversary-t még így is bírta futtatni. :D

A screenshot a játéklistás menüvel pedig kemény nosztalgiafaktor. Valahogy minden játék egy külön világ volt akkor, nem tudom. Hangulatos az egész kép.
1.
1.
Heldengeist
Ma sikerült kapnom egy kicseszett olcsó Diamond Monster Sound MX300-at és erősen gondolkodom, ebbe a konfigba menjen e A3D kártyának.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...