Watch Dogs teszt

  • Írta: zoenn
  • 2014. június 2.
  • ps4, teszt, watch dogs
Aiden Pearce legnagyobb fegyvere a hackelés, a Ubisoftté a marketing. Szeretni akartam a Watch Dogsot, beletettem rengeteg játékórát. Elmémet elhomályosították az ígéretek, de szép lassan kitisztult minden. Nem ezt az alkotást vártuk.

Elkövettem egy nagy hibát. Úgy álltam neki a Watch Dogs tesztelésének, hogy előtte egy csokor negatív élménybeszámolót olvastam róla, míg a futár érkezését vártam. Úgy viselkedtem, mint egy gyerek, akit elvakítottak a reklámok, szinte követeltem a Ubisoft Montreal legújabb dobását. Mindenáron szükségem volt rá, hiszen egy innovatív ötletre építkezik, a franciák nem sajnáltak rá a százmilliókat, nem beszélve az agresszív (és olykor arrogáns) marketingkampányról, amely a megjelenést övezte. Bizonyára te is bedőltél neki, valld be! Az emberi elme alapvetően befolyásolható. Társas lények vagyunk, a biztonság és az együttélés elengedhetetlen eszköze, hogy hallgatunk a (látszólag) okosabbakra, akik szemlátomást tudják, hogy mi a jó nekünk. Csordaszellem ez, ha így jobban hangzik. Megvezettek minket, túl nagyok voltak az ígéretek. A generációváltás még nem zajlott le teljesen, nem a Watch Dogs miatt ül majd döbbenet az arcunkra. Most már sejtem, hogy erre a Ubisoft is rájött a tavalyi év végén, de fél év extra fejlesztési idővel nem lehet menteni a menthetetlen, hiszen az alkotás meglehetősen ingatag lábakon áll.


A fejlesztők abba buktak bele, hogy látszólag figyelmen kívül hagyták azokat az alapvető ismérveket, amik egy nyitott világú alkotást naggyá tesznek. Kidolgozott, szerethető karaktereket várunk, kellően izgalmas és csavaros fő történeti szállal. Tudom, nehéz dolog egy új széria alapjainak lefektetése, de a montreali brigád nem tanult az Assassin’s Creed első részének hibájából: egyetlen ötletre nem lehet egy nagyívű játékok felhúzni. A hackelés esetünkben pofonegyszerű, repetitív funkció, nem pedig egy életképes és hangsúlyos alternatíva a meglehetősen egysíkú küldetések teljesítésére. Van egy szimpla okostelefonunk, amellyel a Chicagót működtető hálózatra, a ctOS-re csatlakozhatunk fel, ahonnan titkos információkat lophatunk el, szabotázsakciókkal a feje tetejére állíthatjuk az infrastruktúrát, biztonsági kamerák képét nézegethetjük, minden lakosról kompromittáló tudnivalókat szerezhetünk, telefonbeszélgetéseket hallgathatunk le és így tovább. Az igazság az, hogy az előbb vázolt dolgokat gyakorlatilag egyetlen gombnyomásra visszük véghez, igazából csak az épületek belső hálózatára történő csatlakozáskor játszhatunk le egy sima útkereséses minijátékot, minimális kihívással. Ha a hackelést nem számoljuk, akkor a Watch Dogs egy szimpla külső nézetes akciójáték, szerethető lopakodási szekvenciákkal és a paródia határait feszegető autóvezetéssel.


Kezdjük azzal, hogy Aiden Pearce egy meglehetősen súlytalan karakter. Piti bűnöző, aki társával tehetős figurák pénzét lopja, netán fontos adatokat ad el egy harmadik félnek. Hősünk mindaddig így élte az életét, mígnem egy olyan célpontba botlott, aki meg tudta védeni értékeit. Hamar kinyomozták az ír felmenőkkel bíró Aiden valódi személyazonosságát, így egy csapásra veszélybe sodorta családtagjait, különösképpen unokahúgát, akit meggyilkolnak. Megmaradt famíliája megóvása érdekében hősünk mindenre képes, bosszút forral és ahol a hackelés nem segít, ott a fegyverek szava dönt, miközben persze igyekszik leszámolni azokkal, akik felültették őt. A történet bizonyára nem nyer rangos irodalmi díjakat, ha úgy tetszik, szimpla bosszúsztorival van dolgunk, mesterkéltnek ható belső monológokkal, olykor éjszakában sétálós, sablonos melankóliával.


A legkínosabbak mégis azok a jelenetek, ahol Aiden a húgával diskurál, próbál jó nagybácsi lenni a megmaradt unokaöcsi szemében, még egy év önként vállalt száműzöttség után is. Vannak azonban kedvelhető szakaszai is a sztorinak: amikor hősünk a rivális hackerekkel számol le, vagy a szexi társával, a szénné tetovált Clarával dolgozik egy-egy akción. Mindent összevetve, a Watch Dogs sablont sablonra halmoz, nem tudjuk elhinni, hogy egy titokban munkálkodó számítógépguru hogy a fenébe ért a rohamfegyverekhez és gránátokhoz. Vagy mi nem vagyunk tisztában a hackerek munkakörével? Hol marad a valódi izgalom? Miért kell ilyen ezerszer látott motivációt adni a kőbunkó, ám szeretethiányos főszereplőnek, akiben egy egyszemélyes hadsereg rejtőzik?


Chicago a lehetőségek városa. A várost behálózó ctOS csak arra vár, hogy mobilunkkal felcsatlakozzunk rá haszonszerzés, menekülés, adathalászat, vagy bármi más céljából. A város főbb jellegzetességei észrevehetők, ha nem csak virtuális formában jártad be az USA ötödik legnépesebb államát. A változatossággal nem lehet gond: megnézhetjük a külvárosi ipartelepeket, a sugárutakkal tarkított belvárost hatalmas felhőkarcolókkal és eldugott sikátorokkal, de még egy szeletnyi vidéki flórát is kapunk, ha magunk mögött hagyjuk a zsivajt. Sőt, egy motorcsónakkal még vízre is szállhatunk – a terep tehát kellően tágas és, ami a legfontosabb, részletes ahhoz, hogy ideális homokozót nyújtson. E tekintetben a Watch Dogs kihoz egy egált a Grand Theft Auto V-tel is. Mindezt nyakon öntik a dinamikusan váltakozó időjárással. Ősz van, az utcákat elsárgult falevelek borítják, a nap lágy fénnyel tör magának utat a kocogókkal és szerelmes párokkal teletűzdelt fás parkokban. Máskor pedig az eső ered el, tócsákba gyűlik a víz a járdaszegélyek mellett, amin a város neonfényei és az autók fényszórói visszaverődnek. Aiden gyalogszerrel, vagy egy autó volánja mögött roboghat az úti célja felé, utóbbiakból egyszerűen kipenderítheti a jogos tulajdonosát, netán a parkoló alkalmatosság ablakát bezúzva ellophatja. Elegánsabb azonban az egyik haverunkat megkérni, hogy ugyan a szomszédos utcába szállítsa már le a kívánt négykerekűt. A tranzakciót a mobilunk megfelelő menüpontjában zavarhatjuk le.


Aidennel könnyűszerrel navigálhatunk a városban, kerítésekre mászhatunk, bár hősünk mozgása korántsem olyan sima és akrobatikus, mint egy parkourra kihegyezett Assassin’s Creedben. A házak tetejére például nem mászhatunk fel, de nincs is erre szükség. Ha az adott kerületben található fontosabb mellékmissziókat szeretnék megnyitni, csupán a megfelelő ctOS-tornyokat kell feltörnünk. A mobilunkat előkapva az utcákon sétáló polgárokról tudhatunk meg privát információkat (milyen politikai nézeteket vall, szereti-e az állatokat, vagy kedvelt időtöltése-e a nők kínzása, meddő-e, van-e pedofil hajlama, mennyi az éves jövedelme, stb.). Ráadásul a Watch Dogs meglehetősen liberális játék: szemlátomást sok a vegyes pár, fehér férfi csőrözik fekete nőkkel és fordítva – a második részben már a másság sem lesz tabutéma. A tudnivalók többségére nincs szükségünk, pedig a fejlesztők változatos apróságokat hoztak össze, nem nagyon találkoztam ismétlődő jellemzőkkel. Néhány ember mobilját feltörve némi pénzt szipkázhatunk le a bankszámlájukról, netán azzal is tisztában leszünk, hogy az illető hol tárol némi értéket a városban. Odakocsikázva új alkatrészekkel vagy más apróságokkal leszünk gazdagabbak. Egy ideig persze szórakoztató a polgárok monitorozása, telefonbeszélgetéseinek kihallgatása, aztán már nemigen foglalkozunk velük, mivel pénzt gyorsabban is szerezhetünk, meg amúgy is érdektelené válnak a piszkos titkok. Chicago tényleg a bűnözés melegágya, a lakosság tetemes hányadának vaj van a füle mögött, ami – valljuk be – elég hihetetlen.


Szerencsére a maszek melók közül gyorsan megtaláljuk a számunkra legszimpatikusabbakat. Vannak olyan kurafik, akik a mi pénzünkre vadásznak (online kapcsolat esetén más játékosok), akiket egy megadott területen kutathatjuk fel a mobilunk segítségével, mielőtt leapaszthatná a bankszámlánkat. Máskor sima sofőrösdit játszhatunk, utcai versenyeken indulhatunk el, netán komplett bandákat likvidálhatunk. Véletlenszerűen is jelezhet a készülékünk, amikor a ctOS bűntényt észlel a közelben, odasomfordálunk az eset helyszínére, megvédeni az áldozatot és lehetőleg élve kézre keríteni az elkövetőt. Máskor egy frissen szabadult, vádalkut kötött bűnözőt kell elfognunk, mialatt páncélozott konvojával áthalad a városon. A lopakodást sem kell nélkülöznünk a Watch Dogsból, szerencsére a mechanika erősen emlékeztet a legutóbbi Splinter Cellekre: fedezéktől fedezékig haladunk, kerülve az őrök tekintetét. Figyelemelterelésként közeli riasztókat hozhatunk működésben a biztonsági kamerák képét vizslatva, de felrobbanthatjuk a gránáttal rendelkező rosszfiúkat, megcsörgethetjük telefonjaikat, netán elektromos kapcsolószekrényeket robbanthatunk fel, esetleg targoncák villáját leeresztve zúzhatjuk halálra az alatta tartózkodókat és stb. Jó pár alkalommal elég, ha csak egy-két célpontot likvidálunk az akció során, nem kell mindenki életet elvenni. Az önbíráskodás gyönyörködtet!


A Watch Dogsnak nem kell szégyenkezni akkor sem, amikor tűzharcra kerül sor. Fegyverarzenálunk változatos, újabb mordályokat a halott ellenségektől, vagy a fegyverboltból szerezhetünk (olykor árengedményt kicsikarva az eladótól). Amikor vérontásra kerül a sor, könnyen kezelhető és intuitív fedezékharcos TPS-sé alakul a játék, bár az ellenség taktikai tudása kimerül abban, hogy ők is fedezék mögül támadnak és nyomulnak előre, az M.I. ügyetlenségét ezúttal is túlerővel, gránátdobálással és erősítésekkel kompenzálták a fejlesztők. E tekintetben továbbra sem beszélhetünk next-gen játékról, az viszont jó pont, hogy a fedezéknek használt objektumok egy részét szétlőhetjük, így ugrasztva ki a nyuszit a bokorból (a dolog fordítva is működik). A megfelelő képesség megszerzésével egy gombnyomásra lelassíthatjuk az időt, gyorsabban válthatunk a mordályok közt, precízebben célozhatunk és így tovább. Idővel újabb képességpontokra teszünk szert, amiket a terebélyes képességfán költhetjük el. Nem csupán újabb harci kunsztokat szerezhetünk, a hackelési skilljeink is fejlődnek, hatékonyabbak készíthetünk bombákat, a küldetéseket több módon is megoldhatjuk. Visszatérve a harcrendszere: működőképes, semmivel sem jobb, vagy rosszabb, mint más, hasonszőrű játékokban.


A város reagál a cselekedeteinkre, de csak finoman. Nem úszhatjuk meg büntetlenül, ha halálra gázolunk egy ártatlant, csőre töltött fegyverrel rohangálunk az utcákon, vagy kirángattunk valakit a kocsijából. A szemtanúk azonnal tárcsázzák a rendőrséget, amellett, hogy a hírnevünk is negatív irányba mozdul el. Menekülésre bizony jó párszor sor kerül a Watch Dogsban, függetlenül attól. hogy a rosszfiúktól, vagy a yard elől szeretnénk szabadulni. Előbbiek a nyomunkban lesznek végig, utóbbiak a bejelentés alapján letapogatják az eset pár háztömbnyi helyszínét. Ha felkeltjük a figyelmünket, szirénázva erednek utánunk, egy autóval, vagy többel, súlyosabb esetben útblokáddal és helikopterrel. A ránk akaszkodott személyeket látványos manőverekkel rázhatjuk le, átkapcsolhatjuk az utcai lámpákat, így megvan rá az esély, hogy az érkező forgalom oldalba kapja az üldözőket. Ha sikátorokban menekülünk, magunk elzárhatjuk az utat magunk mögött a forgalomirányító oszlopokat aktiválva. Mihamarabb ki kell kerülnünk a rendőrök hatósugarából, megállíthatjuk az autónkat egy félreeső helyen is, meglapulva a vezetőülésen, ha minden klappol, az üldözőink elgurulnak mellettünk. Persze soha nem tudni, hogy az M.I. épp hogyan reagál, ami tartogat számunkra némi izgalmat.


Az autóvezetés egyébként nem tartozik a Watch Dogs legjobban sikerült elemei közé. Bár a játék különböző kategóriákba sorolja a verdákat, értelemszerűen egy amerikai izomautó másképpen irányítható, mint egy családi egyterű – a baj a járművek kezelhetőségében rejlik. A GTA V például a fizikát tekintve sokkal igényesebb, pedig az előző generációs cím. Az autók nehezen fordulnak, rosszul reagálnak a mozdulatainkra, holott a mechanika túlságosan is arcade-os, ami alapesetben nem lenne zavaró akkor, ha nem autóvezetéssel töltenénk a játékidő tetemes részét. Ezáltal illő lett volna egy realisztikusabb vezetési modell megalkotása, mert így túlságosan sokat ütközünk, túl sok civilt sodrunk el és feleslegesen kerülünk bajba. Mondhatjátok, vezessek óvatosabban, de ahhoz nincs kedvem, hogy birkamódra autókázzak. A fejlesztők mellett szóljon, hogy van egy egyszerű cockpit-nézet és a változatos zenei repertoár szól az autórádióból, amiket időnként az korábbi misszióinkról szóló eltusolt, kiszínezett hírek szakítanak meg.


Már így is bőven túlléptem a cikkre tervezett karaktermennyiséget, pedig még semmit nem írtam az egyéb tartalmakról, a rengeteg gyűjthető tárgyról, platformerekre emlékeztető, aranygyűjtésre kihegyezett minijátékokról, digitális tripekről, amiket az utcákon ácsorgó dílerek jóvoltából élhetjük át. Na jó, ez utóbbiak megérnek egy gondolatot! Virtuálisan bekábulva vadászhatunk megszálló idegenekre, lángoló fejű gyalogosokat üthetünk el, mintha a Carmageddonban lennénk, virágról-virágra ugrándozva szállhatunk a levegőben szivárványszínű pályákon, netán pókrobotot irányítva ölhetjük az embereket. Az biztos, hogy a ubisoftos emberkék értenek a poénokhoz, a pontszerzésre kihegyezett ámokfutások kétség nélkül a játék emlékezetes momentumaihoz tartoznak.


A multiplayer nem különül el annyira a single-től, mint más játékokban. A program folyamatosan bombáz minket felkérésekkel, más játékosok törhetnek be hozzánk némi fogócskázásra, CTF-re és adatlopásra, de mi is indíthatunk online konfrontációt, akár egy társunkat is bevonva, aki egy mobilos alkalmazással folyamatosan borsot tör a hackerek orra alá úgy, hogy útakadályokat pakol le elénk, rendőröket uszít ránk, miközben mi ellenőrzőpontról ellenőrzőpontra haladunk. Vannak multiplayer-specifikus képességek, így a kampányban való előrehaladásunkat nem befolyásolják, hogy miként teljesítünk az online vizeken. Vagyis teljesítenénk, ha a Uplay szerverei stabilak lennének, mert látszólag egy szimpla statisztika lekérése is nehezére esik, máskor pedig egy meccs elindítása is. Léteznek még olyan közösségi funkciók, ahol a legtöbbször becsekkoló játékos egy ideig az adott terület polgármestere lesz, máskor pedig ajándékokat helyezhetünk el a többi delikvensnek Chicago főbb nevezetességeihez ellátogatva. Adhatunk pénzt, lőszert, alkatrészeket is pusztán jófejségből.


Nyilván könnyű porba döngölni a Ubisoftot azért, amiért egy összehányt, sablonos sztorit rittyentett a Watch Dogs alá. Aident nem tudtuk annyira szeretni, mint mondjuk Eziót az Assassin’s Creed II-ből, és össze sem lehet hasonlítani a GTA V hármasával. A látvány tényleg pazar  lehet, hogy nincs meg az 1080p-s felbontás PS4-en, és csak 30 fps-sel fut, engem lenyűgözött. Az első órák tényleg remekül telnek: tobzódunk a lehetőségekben, utána durva lejtmenet kezdődik, nem a feladatok számával van a baj, hanem azok összetettségével. Juss be ide, törd fel ezt, öld meg azt, húzz el onnan. A legbonyolultabb misszió sem tart tovább 10-15 percnél, főleg, ha a nyílt küzdelmekre megyünk rá. A lopakodás már más tészta, ha tényleg kerüljük a feltűnést, ki tudja, még izgalmasnak is találhatjuk a Watch Dogsot. Egy darabig elszántan lopakodunk, „hackelünk”, szorgalmasan teljesítjük a térképen fellelhető mellékküldetéseket, aztán azon kapjuk magunkat, hogy unatkozunk, dacára a tengernyi tartalomnak, a játék egyszerűen hadilábon áll a változatossággal, a hackelős témából rengeteget lehetett volna hozni. De mi marad nekünk? Az elszántabbak akár 40 órát is kihozhatnak belőle, a többségnek nem nyújt többet tizenvalahány óránál. A designeri döntések életképessége megkérdőjelezhető, nagy volt a nyomás a több száz főt foglalkoztató stúdión, érezhetően sokat akartak fogni, de játék egyszerűen nem áll össze kerek egésszé. Kicsapongó és részleteit tekintve egyszerű, tipikusan egy brand első fecskéje. Hogy megérdemli-e a figyelmünket?  Húzzuk a szemükbe a kalapunkat úgy, mint Aiden a fejfedőjét, tegyük azt, amit szeretnénk, és majd meglátjuk.

Kapcsolódó cikkek

66.
66.
crashpipi
14-ért vihető, postát állom. :) Neten több helyen fent van, ha az ellenőrzött keretek hiányoznának. ;)
63.
63.
kocka6
#58 én is full hd-n tolom egy 3D smart led Tv-v, mégsem varàzsolt el a játék....
nagyon unalmas!!!
marketing azt ennyi....
62.
62.
GAMEROD
Reális értékelés, én még egy pontot azért is levonnék hogy átverték az embereket a grafikával, helyette kaptunk ilyen élénk színes rajzfilmszerű vackot.
59.
59.
aordog
Én Wii U- n fogom tolni és csak a saját véleményem fogja a számomra való élményt objektívan megadni.
Atari2600- on kezdtem és azóta van egy pár élményem...
Régebben 13-17 ezer volt egy N64- es game ( példa), de megvettük...
Most meg itt van ez és.....
Áhhhh... inkább megtartom magamnak a gondolataimat.
A teszt akkor jo, ha mindenki úgy itéli meg a játékot. A jó game nem 10 pontos! A 10 pontos játék az maradando alkotás, de ez számomra egy végigjátszást megér!
55.
55.
Antivist
Tudom másokat is zavar a grafika, és engem tényleg nem érdekel egy játéknál se a hype, se a grafika... de ennél a játéknál azért nekem is kiakadt valami.. A fényeffekteken kívül nekem egy-az-egyben a Blacklist grafikája köszönt vissza. De ami felháborító számomra az ÉLSIMÍTÁS.. egyszerűen zavaró a szemnek, hogy minden szétesik.. tényleg nem tudom, hogy oldhatták meg ilyen rosszul, sajnos a játékmenet nem menti meg, mint mondjuk a Dark Souls esetében. Azt a játékot PSX-es grafikával is szívesen végigjátszottam volna (tudom, nem lehet összehasonlítani a kettőt, nem is ezt próbálom).
53.
53.
Uhu123
Ez a 7.3 korrekt pontszám. Nincs túlpontozva, de ennyit kb meg is ér.
52.
52.
Pizza74
#50: Oh, imádtam! El se lehet nyomni azt a nyomorult stáblistát...
De amúgy lehet játszani utána a mentéssel, ha kivárod azt a 20 percet. Csinálj addig egy zacskós levest és nyugtasd le magad, hogy pénzt adtál ki ezért.
51.
51.
AbsurdShark
Nekem személy szerint nagyon bejött a játék.
Bár a történet valóban meh, de engem már maga a város is kellően lekötött igen hosszan, tekintve hogy tényleg elképesztően részletes.
De a pontszámot nem érzem túlzottan kevésnek, tényleg kiforratlannak hat bizonyos pontokon a játék.
De sebaj, hiszen ez egy sorozat első része, így egy ilyen szintű kiforratlanság szerintem még belefér.
Igen, hiszem hogy még lesz valamilyen formában több része, hiszem hogy kap még valamilyen folytatást, hiszen állítólag jól fogyott.
50.
50.
EBR2000
Na jó... az ubisoft sandbox játékokból kezd elegem lenni... komoly hogy ha végigvittem a főszálat akkor nem lehet többet játszani azzal a mentéssel?!
Csak mert tegnap végezetem és akkor ki is kapcsoltam most viszont megkellett csináljam a végétől és vagy 10 perce a credits megy.
49.
49.
zarándok
#23: Tényleg rendben van a játék, de pont ez a baj, hogy "rendben van", pedig egy igazi next gen világmegváltó atyaúristent ígértek. Biztos te is húznád a szádat, ha mondjuk lenne olyan étterem, ahol a kép alapján kiválasztott kajád fele olyan jól sem nézne ki élőben mint ahogy a képen... :)
Amúgy még annyit, hogy a Watch Dogs mondjuk az előző generáció közepe felé biztos egy 9 pont körüli játék lett volna, de sajnos pont beleesett a generáció váltásba, ahol bizony mutatni kell olyat, amit még eddig nem láttunk.
48.
48.
Big Boss
#23: Nem játszottam a játékkal és nem is tervezem. De jött egyszer a semmiből egy ilyen, látom oda van írva: "Waccs Doggsz". És ment a hájp ment a hájp ment a hájp. Haverok körülöttem húhh milyen jó lessz áhh ez kihagyhatatlan. És valahogy éreztem hogy ennek azért igen csak lehúzás szaga van értem ezt úgy hogy azért mégsem lesz egy áll-leejtős játék. Én az Aliens: Colonial Marines óta tudom hogy semmiféle reklámot meg húezleszalegnagyobbüberAAAAAAAAkategóriásjátékamietmégnemláttáleztmegkellvenned" dolgot nem szabad KP-nak venni. Szépen megvárom míg kijön megnézem az emberek mit mondanak rá de attól függetlenül ha érzem hogy mégis ki kell próbálnom akkor beruházok rá. Utána már magamra vetek ha mégsem tetszik az egész. Én nem szidni akarom a gémet mert ki tudja lehet nekem is tetszene. De valahogy nem hozott lázba engem annyira hogy kipróbáljam. Nincsenek nagy elvárásaim. Egy játékban az a lényeg hogy legyen jó története, játszható legyen (értem ez alatt a kezelhetőséget stb) a grafika meg felőlem lehet akár nintendó szintű is csak jó legyen. És igazad van ma már annyira magasak az elvárások (sajnos ez is csak nálunk van így szerintem) hogy komolyan nem tudom egyes embereknek mi lenne a jó hogy mi lenne az a játék amire azt mondják jó mert belekötnek még abba is hogy na nézd már de rossz mert ez a játék foglal 8 Gigát és miért nem foglal 7,99-et :D
47.
47.
EBR2000
Nekem tetszett. Persze nem mestermű de akit be tud húzni a világába az pár óráig ott is marad. A baj hogy ez nem sokszor és sokaknál sikerült elérnie az Ubisoftnak.
Én élveztem a játékot. A mellékszereplők remekek lehettek volna de olyan keveset szerepeltek hogy nem nőttek hozzám. Pedig T-Bone az egyik legbadassabb karakter lehetett volna és vannak is vicces megszólalásai. (Bár ez a becenév...)
És pont hogy e miatt a kevés szereplésükért volt érdektelen a nagy ,,fordulat,,....
A játékmechanika szerintem remek. A fedezékrendszert még az SC is megirigyelné és sokkal élvezetesebb (szerintem) lopakodva nyomulni.
A lövöldözés is jó amit a sok fegyver csak fokoz.
A hackelés is élvezetes... 1 órán keresztül, utána átmegy rutinba.
A telefon menüjét ha 2-szer nyitottam meg...
Viszont dícséretes a sok tartalom, mellékküldetés. Bár ezt is meglehet hamar unni mert nagyon repetitív.
A multit még csak célpontként próbáltam de érdekesnek tűnik.
Szerintem, akit nem csapott be a hype (nem is értem h vannak olyanok akik azt be is veszik... akkor tényleg megérdemlik a pénzkidobást.) az egy viszonylag szórakoztató játékot fog kapni sok tartalommal.
Nálam 10/8-8.5.
46.
46.
kazetta
nagy csalódás a game számomra, erőtlen és nagyon nem tud lekötni.
45.
45.
Zombiekiller6
#2: Úgy tűnik nem vagyok ezzel egyedül :D Már meg is rendeltem ebay-en.
A játékhoz hozzászólva engem nem kapott fel a hype hurrikán így én egy teljesen élezhető játékot kaptam. Pont, mint a Saints Row-nál, nem valami szép, fura az irányítás, sztorija és a karakterei sem mesterművek, de annyira beteg, hogy leköt. Ezzel is így vagyok lehetnek grafikai hibái, meg egyéb hiányosságai, de nem izgat, mert nagyon élvezem.
44.
44.
Ghost26Dave
Igen biztos 7.3 mindenki meghibbant itt?Most komolyan 7.3.
43.
43.
Macifasz
#40: +1
Nem beszélve arról, hogy a játékok 90%-nál a legelőször kiadott, úgymond leleplező demo gameplay MINDIG fel van tuningólva, ki van csinosítva a később kiadott játékokhoz képest. Ráadásul az Ubisofttal kapcsolatban számítani is lehetett erre tekintve, hogy annó az FC3-al is eljátszották ugyan ezt. :-D Ráadásul, ahogy írták is előttem - lehet nem itt, hanem egy másik cikknél - itt már azért olyan 2013 október-november k örnyékén látni lehetett, hogy messze lesz attól, amire az E3-on láttunk. Azaz még idő is volt rá, hogy felkészüljenek és picit lejebb adják a várakozást. Persze ettől még simán érthető a csalódottság valamilyen szinten, de ahogy írtam korábban is, sztem nagyon erős túlzásokba esnek a pocskondiázásokkal.
42.
42.
Guru94
#40: Én két éve vettem X360-at, ezáltal új vágok nyíltak meg előttem, gépen csoda volt hogy elindult a GTA San Andreas....aztán jött az E3, meg a WD, hát jó hogy készpénznek vettem, nem tudtam hogy ez csak marketing, vártam is annyira mint a GTA V-öt sőt egy éve attól féltem hogy ez jobb lesz mint a GTA V...de nem.
41.
41.
Grabowsky30+
Pár órát játszottam csak vele, nem lehet azt mondani, hogy rossz (a rengeteg bugot leszámítva) csak olyan lelketlen! Valahogy ez a világ, a szereplők a történet nem ragad úgy magával mint a GTA! Leginkább az első AChoz tudnám hasonlítani, ott is volt minden, de annyira sablonos lett egy idő után, hogy nem volt kedvem játszani vele!
40.
40.
csoki0619
#31: Így jár az aki az E3-on látottakat készpénznek veszi.
38.
38.
randall13
#32: Szard le, én már egy hete várom, de meg sincs neki a játék.
35.
35.
killer13
Ez a játék egy hatalmas csalódás.
34.
34.
Arell
Klassz lett a cikk zoenn! Ha próbálom tárgyilagosan nézni a játékot, csak az alapján amit tudok róla, és amit a hype próbált elhitetni velem azt mondanám, hogy tény, hogy kevésbé lett forradalmi mint vártam. A karakterek kissé sekélyesek ez igaz, a missziók is repetitívek. De. Mégis van valami, egy igazi erősség, húzóerő, ami miatt a Watch Dogs bármilyen felületesnek tűnik is a történetét tekintve, számomra rendkívül vonzó, és életszerűbb mint bármelyik másik open world, amit egy szóban meg is tudok fogalmazni.

Ez pedig a felelősség. Bizony, ez az az érzés, ami kezdettől fogva elkísér a gameplay során. A tudásom és a hatalmam mint Aiden felelősséggel is jár, amit érezhető visszajelzések tesznek kézzelfoghatóvá a játék részéről. Hiába az egyszerű progress bar, vagy felbukkanó plusz és mínusz pontok (no meg persze a sokkal látványosabban közvetített híradások, és a járókelők reakciói az utcán). A lényeg, hogy van valami, egy eddig hiányzó tényező amire figyelek, és aminek hatására versenynél nem gázolom halálra, sőt elkerülöm a járdán sétálókat, és beletaposok a fékbe ha elém lépnek, még akkor is, ha másodperceket vesztek. Ugyanez a helyzet az agresszívabb, fegyvert, vagy robbantást igénylő misszióknál is. Ez csupán egy kihívás amit vagy figyelembe veszel vagy nem, mégis sokat ad az autenticitás érzéséhez. A minigamek pedig nagyon élvezhetőek!

Amit látok, hogy a grafika ultrán (i7 4770K, N770OC 4GB VRAM, 16GB RAM mellett) prímán, akadás mentesen veszi a kanyarokat a PC verzióban, viszont érezhetően butított a 2012-es E3-on látottakhoz képest. Nyilván megijedtek a nép reakciójától a brutális gépigények után, és csendben visszahangolták a dolgokat a kiadás előtt. Az online játék kezd ugyan magához térni, de jó pár napig borzalmasan megbízhatatlan volt. Már-már kezdett Sim City utánérzetem lenni ami nálam is levett pár pontot az össz-élményből.

Az igazi problémák amikkel találkoztam, hogy elfogy a motiváció a mellék küldetések teljesítéséhez, a fő missziók jórészt gyengék, a sztori kissé élettelen és szürke, az autók és a vezetés és a zene úgy általában véve trágya, de szokható. Ezzel szemben az online összetűzések kivitelezése fantasztikus, amikor működik. Szeretem, hogy nem tudom mikor követ valaki egy kocsiból és vár az alkalomra, hogy meghekkeljen. A város gyönyörű és hihető, az esős idő szuper. A hangulat, az NPC-k és a póker nagyon el van találva. Én nem tudom hány pontot adnék neki, mert ez most nem az én dolgom volt, de úgy érzem azért méltatlanul sok negatívot kapott a sajtótól a világon. Ez van, ha a reklám többet kínál mint amit el tud adni. Talán a hype nem lett volna ekkora, a kiadás után is nagyobbat durrant volna Pearce chicagói kalandja.
29.
29.
patrik5455
grafika tuti, de a járművek vezetése nagyon gagyi (buta)..
27.
27.
dante92
#23: "Mostanság divat lett játékokat szidni"
Mostanság csak "rossz" játékokat kapunk, így jogosan szídják az emberek. Sajnos kevés minőségi cuccot kapunk manapság. Ki adják a full bugos játékot, szarni rá, majd patchelgetjük. Ez a divat!
Még nem volt szerencsém a Figyelő Yorkshire-hoz, de be fogom szerezni annak ellenére, hogy sokaktól azt hallom, unalmas.
25.
25.
InGen
Nem lett rossz ez az Óra Kutyákok, de ahogy az első AC-nél is láttuk, most ez sem az igazi. Tippre két év múlva jön majd a 2. rész, amire kikalapálják kicsit, onnantól pedig évente.

Egyébként szerintem 7,2 pontot érdemelne!!!!!!!!!!!!44444!!!4!!4!4
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...