Warhammer 40.000: Dawn of War - Winter Assault

  • Írta: fojesz
  • 2005. október 18.
Ian Watson mester „Inkvizítor” regényei méltán híresek szerte a Földön – a Warhammer 40000 világában játszódó történetek egyszerre komorak, sötétek és persze elképesztően brutálisak.
S bár nem vagyunk túlzottan elkényeztetve Wh40K játékokkal, azért elmondhatjuk egy-két langyos próbálkozás megesett a Dawn of War megjelenéséig. Ilyen volt például a Fire Warrior, melyet a közönség nem zárt túlzottan a szívébe – mellékesen az FW az FPS kategória dobogóját, élvonalát és nagyjait próbálta megrengetni. A Dawn of War viszont végre kiemelkedőt produkált az RTS játékok között, hiszen játékmenete, egyszerre komoly és humoros stílusa, hangulata és persze kinézete szinte garantáltan letaglózta azokat, akik tettek egy próbát a gammával - talán ezért is döntött úgy a Homeworld „sorozatról" elhíresült Relic Ent., hogy kéne egy kiegészítő lemezt is alkotni. Ez volna jelen tesztünk alanya, a Winter Assault, mely két CD terjedelműre sikeredett. A játék indítása után rögtön az átalakult menübe jutunk, ahol már vár ránk General Sturnn a WA - egyik – új hőse.



A kampány menüpont alá érve érdekes újítással találhatjuk szembe magunkat: végre tudunk kampányt választani! A két választható hadjárat az „Order" (Rend), valamint a „Disorder" (Káosz) lesz, és értelemszerűen, míg előbbinél a jókat, utóbbinál a rosszakat fogjuk képviselni. A történet mindkét kampányban ugyanaz, csupán más és más fejlemények fognak szép lassan kialakulni a játék során az eltérő szemszögek révén. A játék helyszíne a havas, hideg és elhagyatott Lorn V nevű jégbolygó, melyért mindenki hirtelen harcba szállt: ugyanis lezuhant oda a gigantikus Titan, mely elképesztően nagy tűzerővel bír, így fegyvernek kiváló. Míg az Ordernél a Birodalmi Gárda (róluk később), az Eldák és persze az Űrgárdisták harcolnak, addig a Disordernél az Orkok és a Káosz Erői próbálkoznak. A Birodalmi Gárda az Űrgárdistákat támogatja a sikeres küldetés érdekében, az Eldák csupán a túlélés végett harcolnak – őket egyáltalán nem érdekli a Titan. A Káosz Erői is ugye megszereznék a csodafegyvert, az Orkoknak – vagyis inkább az általunk irányított bandának, a Waaaghnak – az a célja, hogy a leghatalmasabb ork-klán legyen, hogy uralhassák az egész bolygót. A játék folyamatosan váltogat majd a fajok között, az öt náció közül, egyedül az Űrgárdisták nem irányíthatóak a kiegészítő kampányaiban (nem baj, kaptunk belőlük eleget az alap gammában ugyebár…). A játékban összesen 12 küldetés szerepel, felosztva 5-5 misszióra, vagyis: a negyedik küldetést kétféleképp játszhatjuk le, hogy aztán a kétféle befejezés egyikéhez hozzájuthassunk. Feladataink ismét fel lesznek szeletelve fő- és mellékküldetésekre: a főküldetések alküldetésekre tagolódnak, melyek teljesítése után hajtottuk végre a főfeladatot.



Az új „faj" a Birodalmi Gárda, kik egységei többé-kevésbé erősek. Alapból úgy lesznek sikeresek általában, ha a pár gyalogos mellé van némi „gépi" támogatás is. Katonáik elérhetőek jetpackkel, valamint anélkül – legjobb egységeik mégis a különféle gépek. A Sentinel afféle Star-Wars-ból előlépett kétlábú lépegető, mely lézertoronnyal van felvértezve. A Chimera az előző rész Rhino Transportjához hasonlít, lefordítva egy szállító tankról van szó, mely igen erős páncéllal lett ellátva, így gyalogos egységeinket könnyedén szállíthatjuk az ellenségtől veszélyes területeken is. Ennek fegyveres változata a Hellhound, mely egy igen kemény lángszóróval pörköli az orkok zöld fenekét. A Basilisk egy önjáró löveg – akár az egész pályát is átlövi, ha van direkt rálátása a célpontra (értsd: nem fedi az ellenfelet köd). További egységeik az Ogrynok, illetve a Leman Russ Battle Tankok – az igazi nagyágyút (a szó szoros értelmében) azonban szándékosan a felsorolás végére hagytam. Ez a Baneblade: ez a tank, körülbelül háromszor akkora, mint egy Hellhound, összesen 12 fegyver kapott rajta helyet, így elképesztően nagy tűzerőt képvisel. A kampány során mindenki megtapasztalhatja, hogyan képes ez a monstrum visszatartani egy egész ork-inváziót… A hős General Sturnn létrehozhatja az ún. Command Squadot, mely Papokból, Komisszárokból és Psykerekből áll, magán a hősön kívül. (Egyébként a komisszárok viccesen ösztönzik harcra katonáikat: szimplán fejbe lövik leggyengébb társukat. :))



Be volt ígérve mindegyik volt frakcióhoz még egy-egy új egység. Így az Űrgárdisták új parancsnoki egysége Chaplain. Közelharcban nagyon erős, a csapata gyorsabban regenerálódik – csatakiáltása félelmetes haragként bír az ellenfélre, emberei morálját pedig az egekbe ugrasztja. A Káosz Khorne Berserker-ei szintén jó közelharci egységek – erőset támadnak és persze nagyon gyorsak, érdemes őket Skullhoz – a Káosz erőinek vezetőjéhez – rendelni. Az Eldák új egysége a Fire Dragon, mely strapabírósága és kemény tűzereje miatt komoly ellenfél, azonban a legbikább egység mégis az Orkok Mega Armored Nobz-ja: mint ahogy annak nevéből is látszik egy alap Nobz keményen felfegyverzett fajtájáról van szó. A magát a stratégiai játékmenetet nem túl sok újítás érte – igaz, ami jó, azon minek változtatni? Érdekes mégis, hogy a birodalmi gárdánál az embereinket beterelhetjük a különféle épületekbe, hogy aztán onnan hirdessük az igét. Talán mondanom sem kell, hogy ez az újítás új stratégiai stílus kialakítására ad lehetőséget, így becsüljük meg jól. Csatornákon át is közlekedhetünk, ehhez mindössze új barakkokat kell építeni, így egyikből a másikba könnyedén juthatunk el a föld alatt. A játékban ismét helyet kapott több tucatnyi fejlesztés, ezekre költvén pénzünket újabb egység- illetve épülettípusokhoz juthatunk, továbbá fölturbózhatjuk gyengébb katonáinkat vagy harcjárműveinket.



Az alapjátéknak is nagy erőssége volt a nagybetűs hangulat, ám ezt a WA-ban sikerült tovább fokozni. A piciny Lorn V bolygón irgalmatlan nagy csatákat vívhatunk, nem kevésszer fog előfordulni, hogy egyszerre öt faj fog a térképen rohangászni és a sztoritól függően harcolni egymással illetve ellenünk. A hatalmas tankokat (várjatok addig, míg meglátjátok a Baneblade-t!) és a tömérdeknyi katonát látván egy igazi csatára asszociálhatunk kapásból. Ez még semmi! A nemrég megjelent 1.4-es peccsnek köszönhetően ugyanis (a frissítést a kiegészítő telepítésekor rögtön elvégzi a játék) opcionálisan bekapcsolhatjuk a holttestek megmaradását a hadszíntéren. Szinte elképesztő, ahogy a sok száz ork és elda hulla között taposnak hőseink, hogy aztán véres bakancsaikkal vörös lábnyomokat hagyjanak a kissé kosztól megszürkült hóban. E holttestek egyébként az átvezetőkben is megmaradnak, melyek egytől-egyig a játék motorjával készültek, s nem renderelt cuccokról van szó. Ja igen, a grafika… Erre végképp nem lehet panasz: az előzetes képeket és videókat nézegetvén is leesett az állunk, ám ha ezt ingame látjuk, akkor garantált, hogy még egyszer le fog hullani (hmm…). A hóesés brutálisan jól néz ki, katonáink lehellete pedig megfagy a levegőben – szóval ez egyszerűen gyönyörű szép, és akkor még nem beszéltem a túlzott részletességről sem, így ezt mindenkinek látnia kell! Csak jókat mondhatok a szinkronokról és a zenékről is: utóbbiak mesterien sikerültek, időnként melankolikusak, szomorúak, valamikor dicsőségteljesek és könnyfakasztóak.



Hogy átkukkantsunk az érem túlsó oldalára, meg kell mondjam, voltak kisebb-nagyobb hibák is a játék során. Rögtön kezdeném a mesterséges intelligencia fogyatékosságaival, azon belül pedig az útvonalkereséssel. Egységeink nagyobb létszám esetén gyakran akadnak össze, esetleg szűk járatok esetén nem férnek el egymástól – márpedig szűk járatból nagyon sok van egy-egy pályán. Más: gyakran fordult elő, hogy míg csapatom egy része kegyetlenül gyilkolta az ellenfelet, addig a másik fele tojt az egészre hébe-hóba. Nem tudom mi történt, de nekem ilyen hibák nem tűntek fel ennyire feltűnően az alapjátékban. Sajnos még mindig nem örülök annak, hogy a játék nem egészen vérbeli stratégia: OK, építgetek, megfelelő helyre helyezem le az ágyúkat, de ennyi – nincs tovább.  Legyártok egy csomó gyalogost, rengeteg tankkal, és vittem a kört – így elképesztően gyorsan lehet végigrobogni az egyébként is pofátlanul rövid játékon. Több negatívumot nem tudok mondani, akárhogyan is keresek valami pici bakit: örülök, hogy egy újabb tökéletes Warhammer 40k (vagyis Relic Ent.) játékot vehettem a kezembe. Új náció, újabb pályák és hosszabb missziók, és persze csavaros sztori. Mi kellhet még? Hát persze, hogy egy jó kis multi meccs. :)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...