Crashday Crashday demóteszt

  • Írta: Daks
  • 2006. február 3.
Egészen pontosan egy héttel ezelőtt kaptuk kézhez a Crashday kipróbálható demóját. Azóta a rabjai vagyunk, én magam is napi 3-4 stuntot lenyomok unalmamban. Lássuk, mit is nyújtott a netet ellepő, szívünket elrabló demó!
A progi merevlemezünkön kerek 500 megát foglal el, mely hatalmas adatmennyiség betudható annak is, hogy a különböző minőségű textúrák külön-külön saját mappát kaptak a rendszerfájlok között. Ez a nagy szám manapság nem meglepő, sőt mondhatni a telepítő mérete előre árulkodik az anyag minőségéről. A demót elindítva egy rövid intró után azonnal a menüben találjuk magunkat, ahol elvégezhetjük a szokásos beállításokat. Erre nem is fecsérelném az energiánkat, mivel ezek az apróságok nagyjából minden játékban megegyeznek: kontroller, hangerő, febontás és még sorolhatnám. A single player játékmódot elindítva 2 típus közül választhatunk: Wrecking Show és Stunt Mode. Mindkét játékmód igen élvezetes, ezek kitárgyalására természetesen perceken belül visszatérek, most egyelőre maradjunk a menünél. A kívánt mód leákszeptelése után kiválaszthatnánk a mérkőzés beállításait, mint például nehézségi szint, kitűzött ponthatár, ám erre a demóban nincs lehetőség, ezt a képernyőt amolyan „nézzétek ezt is lehet majd" gondolattal hagyták bent a fejlesztők. Tovább ugorva kiválaszthatjuk a verdánkat, mellyel csatasorba kívánunk állni.



Két autó, méghozzá az Ironhorze és a 4x4 Pick'em Up kapott helyet a demóban, de böngészhetjük a teljes verzió, lepedővel bevont autóinak körvonalait is. Az Ironhorze névre keresztelt kis rider legkellemesebb tulajdonságai közé a fürgeség és a remek gyorsulás tartoznak, míg a pickup masszív felépítésének köszönhetően kivételesen jól ellenáll az ellenünk indított rakéták sokaságának.



Mint pár sorral fentebb említettem, a két választható játékmód a következő: Wrecking Show és Stunt Mode. A Wrecking són elsődleges feladatunk ellenségeink legyilkolása az összes rendelkezésre álló megoldás felhasználásával. Az összecsapás egy közepes nagyságú, fákkal határolt mezőn történik, ahol a 4 versenyben induló autós közül elsőként kell 10-szer kikészítenünk a másikat. Erre a nemes feladatra lökhárítónkon kívül a járgányra felszerelt gépágyú és a rakétavető lesz segítségünkre, melyek valóban remek társként szolgálnak minket a kavalkádban.



A Stunt Mode, mint neve is sejteti kevésbé agresszívabb időtöltés, mivel itt feladatunk mindössze különböző mutatványok bemutatása egy erre a célra felhúzott betonarénában. Rámpák segítségével az égbe emelkedve pöröghetünk-foroghatunk, míg a gravitáció törvényei szerint pár másodperc után újra az aszfalton nem találjuk magunkat. Érdekes, hogy arcade játék lévén lehetőségünk van a levegőben való irányításra, így pl. ha a jobbra vagy a balra mutató nyilat támasztjuk, az autónk folyamatosan pörög a tengelye körül. A pontozási rendszer remekül lett kitalálva, így ha több trükköt ötvözünk, akkor a végén annál több bónuszban lesz majd részünk. Nagy sajnálatunkra az aréna felépítése elég szegényes, mivel a rámpákon kívül a nem sok „multibónusz" megszerzésére alkalmas eszköz található meg benne.



Roncsolódás. A törésmodell bár remekül el lett készítve, azért mint mindenhol, itt is hagy néhány kivetnivalót maga után. 2-3 hatalmas zakózás után sajnos hajlamos mindkét autó irreálisan deformálódni, többször olyan hatalmas hibák csúsznak be a rendszerbe, minthogy lámpáink elkenődnek a hátsó lökhárítón, vagy kerekeink méterekkel elcsúsznak az eredeti helyzetüktől. A wrecking bajnokságban hasonlóan idegesítő a robbanások kivitelezése is. Bár itt nagyon nincs sok időnk csodálni a sérüléseinket, azért ha néhány másodpercre is képernyőnk közepére kerül lángokba borult járgányunk, mely sajnos közel sem hozza azt a vizuális élményt, mint illene neki. Ezen csiszolásra szoruló hibákon kívül a külcsín valódi thai masszázsként hat retinahártyánkra, köszönhetően a lemenő nap fényében csillogó, tükröződő, magas textúrafelbontással kitapétázott autónknak. A pályák is szépek, bár a réten csak a környező néhány méteren láthatóak a fűszálak, sőt a tavaszi virágok hiánya is szürkíti a látványt.



Mint minden villámteszt elkészítésekor, most is kötelességemnek érzem megemlíteni az autók viselkedését és az irányítást. Érdekes, hogy 100 méteres magasságból leesve kevésbé sérül kasztnink, mint mikor véletlenül egy rámpa felhajtójánál összekoccanunk csukott szemmel közlekedő ellenfelünk mereven előretörő gépjárművének. Az autónk amúgy remekül kezelhető, valóban optimalizált beállításokkal rendelkezik, bár az aszfaltburkolat nélküli terepen hajlamos kivenni kezünkből az irányítás szabadságát.



Nos, tesztünk végéhez érve úgy érzem mindenkinek bátran tanácsolhatom, hogy vásárolja meg a február végén megjelenő teljes verziót, hiszen nem csak egy átlagos autóversenyt, hanem egy valóban újra és újra elővehető, unaloműzésre rendkívül alkalmas produktumot kapunk majd pénzünkért. Akinek még nem volt szerencséje a demóhoz, az erről a linkről máris szívhatja lefelé a kicsikét! Have a nice day! :-)

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...