A videojáték történelem egyik legegyszerűbb, ha nem a legegyszerűbb dizájnnal megalkotott karaktere Pac-Man, a sárga kis körcikkely 45 éve vette be az arcade termeket, azóta pedig konzolgenerációkon átívelve falta a sárga bogyókat, gyümölcsöket és alkalomadtán a bekékült szellemeket. A játékmenetében is nagyon egyszerű labirintusos klasszikusokat többféle műfaj követte (platformer, sidescroller stb.), sőt, még a család is bővült szépen az idő múlásával, így a Pac-Man World játékokra már nem csak feleség, de Pac-fiú, Pac-baba és még Pac-kutya is előbukkant a népes Pac-faluba – szerencsére a család nem vette észre, hogy Ms. Pac-Man-t lecserélték a licenc miatt.
Az egyedi epizódok miatt valamivel komplexebb irányba terelődött mára a téma, nekem személy szerint például a Pac-Man Championship Edition DX 2 a kedvencem, ami egy pörgős és érdekes feldolgozása volt az alapjátéknak, de mégis volt benne valami olyan plusz, amitől újra és újra elő lehetett venni. Kellemes vendégszereplőként pofozkodhattunk is vele a Street Fighter X Tekkenben, de megihlette a franchise a legutóbbi Shadow Labyrinth metroidvania „horrort” a kifordított Pac robottal. Az utóbbi évtizedekben a Namco se maradt ki az ilyen olyan kollekciók piacra dobásából, most pedig a remake kiadások kora a folyton éhes vigyorit is elérte, a PS1-es éra Pac-Man World Re-Pac című újrázása után a Pac-Man World 2 (Xbox, PS2) is sorra került.
Az első rész inkább keltette egy 2D-s platformer extra mélységgel ellátott érzetét, ami legjobban egy korai Crash játékra hajazott játékmenetben. A második, amiről jelen cikkünk is szól, már inkább adott egy szabadabb világot központi helyszínnel, de valamennyire ez is lineáris keretek közé lett beszuszakolva, de egy pici kamu szabadság érzetet biztosítva (mint a Spyro játékoknál). Igazából mindkét résznek megvan a maga bája, így érdemes tenni a Re-Pac-el is egy próbát a második rész után vagy előtt – történet szempontjából nem annyira releváns melyikkel kezdünk.
A sztori szerint a falunk közepén álló aranygyümölcsös fát megszüreteli az időtlen idők óta pimaszkodó színes szellem négyes, így a lepecsételt szellemkirály is kereket old. Spooky az út végén vár ránk, addig pedig 6 világon kell keresztülrágnunk magunkat a változatos pályákon. A sunyi kriptaszökevények jókora mechanikus állatokba bújva vállalták a főellenségek szerepét, a nehézségi görbe pedig a lávás világ körül a bossoknál is ugrik egy érezhető mértéknyit, a vízalatti birodalom végén lévő főgenya és Spooky pedig már több nekifutást is igényelhet. Szerencsére most is bekerült egy könnyebb nehézségi szint, ami a megöregedett, türelmetlenebb gamerek mentsvára lehet. A világok kellően sokszínűek és a fejlesztők rengeteg újdonsággal látták el a remake-et, ennek okán új mozgások, kibővített pályák és egy extra „dimenzió” is várja az igazán kalandvágyókat. A Re-Packból megismert bogyó (dot) hajítás is átkerült, ami már tölthető nagyobb pusztítást garantálva.
A bejárható, takaros kis falut még fel is díszíthetjük a Japánban csak Gashapon automatáknak nevezett tekerős gépek lootjaiból, így a kalandozás közben összeszedett érméinket hasznosan tudjuk elkölteni. Az arcade épületben ezen felül klasszikus labirintusos kihívásokat lehet teljesíteni, de szintén itt megnyitható kabinetek is várnak minket (eleinte letakarva), ahol a régi epizódokkal nosztalgiázhatunk egy sort. A tekerős gépek nagyon bejöttek, jó lenne, ha nálunk is ilyen minőségű masinákat helyeznének ki, ugyanis ezekből 90%-ban itthon csak pattogós labdát, ragacsot, bizsut, és egyéb kínai limlomot lehet kitekerni – strandokon még fehérneműt és felfújhatós italtartót is rejt egynéhány.
Nagyon eltalálták a szinkront, egy veterán tért vissza, aki évtizedekkel ezelőtt adta a sárga ficsúr hangját, az átvezetők már teljesen szinkronizáltak. A zenék kellemes aláfestést adtak végig, még a klasszikus Pac-Man muzsikákat is fel lehetett fedezni néhol, a hangrendszer hátsó hangfalaiból azonban nem volt túl kellemes néhány hangeffektet visszahallani, a wakawaka és a jégkorcsolyázás közbeni neszek miatt picit lejjebb is kellett tekernünk a hangkeverőt. Igen, a többes szám nem tévedés, ugyanis a remake egy co-op opcióval lett ellátva, viszont ez nem olyan formában esett meg, mint amire számítottunk. A másik játékos egy pici drónnal követhet minket, így inkább egy másodpilótának lehet felfogni a funkcióját, mintsem teljes értékű karakternek. A nehezebben elérhető gyümölcsök és egyebek beszívásával nagyon hasznos ez a mód, de az ellenségeket is bénító lövésekkel lehet ártalmatlanítani, hogy a fő kalandor egy jólirányzott rúgással befejezze a melót.
A könnyítés más formában is beépítésre került, a fairy módnak köszönhetően egy kis tündér megakadályozza a lezuhanást, de több hiba után extra platformokat is kapnak a kicsik, így nem lesznek annyira frusztrálóak a nehezebb ügyességi szakaszok. A grafika, a textúrák, az árnyékolás, és pár egyéb dolog szintén fel lett turbózva, szóval technikai szinten modern, de mégis enyhén retró hangulatot áraszt az így született végeredmény. A szintek ki lettek bővítve, jobb a kamera, így a felfedezés élménye is, a régi motorosok találhatnak benne újdonságokat, változtatásokat.
A játék nem ér véget a sztori letolása után, szpojlermentesen annyit írhatok, hogy a korábban említett extra dimenzióban minden világban lesz még egy végletekig benehezített pálya, és a főellenségek itteni variánsai is bedurvulnak – a végén egy titkos boss és az érte járó rejtett befejezés lesz a jutalom. További tartalomként küldetéseket is pakoltak a pályákra (ruhákat és egyebeket nyitnak meg, amiből nagyon sok van, még fizetős tartalmak is), de az órával is versenyezhetünk, mindenhol lesz az első teljesítés után egy time attack lehetőség, ahol az arany serleghez minden eddigi tudásunkat latba kell vetni – a kis órákat felvéve lehet még faragni az eredményen.
A felújítás korrekt munka, akinek régen tetszett ma is el lesz vele, nyilván nem lehet hasonlítani egy modern platformerhez, a mechanikán látszik a kora a ráncfelvarrás ellenére is. Az a pár délután, amit a teszttel töltöttem jól esett, régen ez volt azon kevés sorozatok egyike, ami kimaradt valamiért nálam. Az biztos, hogy egy mai 3D-s Sonic játék mellett labdába rúg, ami bizony nagy szó!
A Pac-Man World 2 Re-Pac szeptember 26-án jelent meg PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series X|S, Nintendo Switch, Nintendo Switch 2 és PC platformokra, jelen teszt a PlayStation 5 változat alapján készült.
Kapcsolódó cikk
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.