Az az igazság, hogy éppen egy olyan kényelmes helyzetbe kerültem, hogy kb 1,5 hónapja kezdtem el a LiS-t, ezért nekem nem kellett éveket várnom sem annak az előzményére, sem a cikk tárgyára, de még csak a LiS2-re sem. Mondhatnám azt is, hogy folyamatosan haladok a hullámvasúton. Az alapjátékkal kapcsolatos élményemet itt olvashatjátok el, az előzményről majd később írok, lássuk, hát a Captain Spiritet – továbbiakban CS.

Mint azt már tudhatjuk, a készítők CS-t a LiS2 előfutárjának szánják. Állításuk szerint egyes szereplők feltűnnek majd abban a játékban, beleértve Chris-t – a CS főszereplőjét -, akit annyira izgalmas karakternek tartottak, hogy szerintük megérdemelt egy külön játékot. Természetesen felvetül a kérdés, hogy mennyire lehet érdekes egy tíz éves gyerek? Azt kell mondjam, eléggé az tudott lenni.

A történet egy szombaton játszódik, karácsony előtt nem sokkal. Chris éppen a szobájában van, amikor is kezdetét veszi a fergeteges kaland. A marketing is arra feküdt rá, hogy mennyire élvezetes is lesz egy kisfiú fantáziavilágát átélni. Nyilván, mivel maga a program egy-két óra alatt végigjátszható – de 30 perc alatt is, ha egyből felkelted apát -, ezért drámai történetet, mellbevágó döntéseket nem kell hoznunk. Akkor mégis miben jó ez a játék?
A hangulatban. Azt újfent nagyon sikerült eltalálni. Jól érzékeltetik a fejlesztők, hogy milyen is egy fantáziavilág, mennyire egyszerű a leghétköznapibb dolgot is különleges képességekkel felruházni. És ami a legjobb, nem megy át egy infantilis butáskodásba az egész narratíva. Bár Chris-szel egy bojler bekapcsolása is világraszóló tett – és baromi művészien is lett kivitelezve -, de ha kell, meg tud nyilvánulni benne a végtelen bánat is –a labirintus végén.

Emellett szokás szerint felbukkan a hétköznapi dráma is a narratívában. Nekem ezt jelenti az univerzum a LiS-ben, nem a különleges képességeket. Chris csonka családban él, anyja évekkel ezelőtt meghalt, apja, Charles, pedig ezt nehezen, vagy sehogy sem tudja feldolgozni. Chris pedig a képzeletébe menekül ez elől – többek közt erre utal „Mantroid” neve is. Charles ennek következtében az alkoholban talált menedéket, ami „Damoklész kardjaként” ott fog lebegni a játékos felett. Felmerjük bosszantani apát, vagy ne? Egyből ugorjunk ha hív, vagy ne?
Ami nekem mégis a legjobban tetszett, hogy az apja nem sarkított. Megismerhetjük a jó, játékos, és rossz, agresszív oldalát is.

Miután Chris megreggelizett, kezdetét veheti a fergeteges kaland. A LiS-ben szereplő napló helyett egy lapot kapunk rajzokkal, amik a feladatokat jelölik. Mivel csak egy mondat tartozik hozzájuk, ezért megvan benne a minimális kihívás, hogy ne lehessen kapásból megoldani mindent, de egyébként nem különösebben nehéz - kivéve a mobil PIN kódját, az ütős lett, nem is tudtam kitalálni. Főszereplőnk, Max időpörgetése, és Chloe visszadumálása helyett azt a képességet kapta, hogy „király” dolgokat tehet bizonyos tárgyakkal, ha a sziluettjét sárgával veszi körbe a program. Ezek adják Captain Spirit képességét. Tárgyakat reptet, tüzet szít a kályhában vagy éppen legyőzi a „Víznyelőt”. Néhányszor majd egy gombot kell veszettül nyomkodni, hogy győzhessünk, de ha minden igaz, ez csak kétszeri alkalmat jelent.

Pluszban még felderíthetünk is a házban és akörül. A készítők rejtettek el utalásokat a korábbi játékokkal kapcsolatban, de ne konkrét szereplőket várjatok. Levelekről és könyvekről van szó.
Ha mindennel végeztél – vagy nem, ezt te döntheted el -, felkeltheted Charles-t, hogy elinduljon a végjáték. A legvégén én frankón megijedtem, de akkor történt valami, ami, nos, gondolom köze lesz majd a LiS2-höz.

Összeségében érdemes kijátszani a játékot, pláne, ha szereted a LiS-t. A hétköznapi dráma felsejlik benne, a hangulata pazar, az a kevés zene most is nagyon jó, a fantáziavilág pedig aranyos és szerethető. Ráadásul Chris egy fikarcnyit sem idegesítő gyerek karakter. Megéri többször is végigjátszani a különböző válaszlehetőségek és következmények miatt, de markáns változásokra senki se számítson. És ami a legjobb benne, hogy tök ingyenes, csak egy steam fiók kell hozzá. Meg állandó internetkapcsolat, mert Denuvo védi.
Amondó vagyok, hogy ez egy jó felvezetés, meglátjuk, mi sül ki belőle a LiS2-ben - amit én nem rendeltem elő, mert az az egy eurós kedvezmény átváltásnál úgyis elvész, és nem is kapok érte szinte semmi plusz cuccot.

A végére egy technikai jellegű kérés. Mivel a játék rövid és nem is shakespeare-i nyelvezetű, ezért kacérkodom a gondolattal, hogy lefordítanám magyarra. Igen ám, csakhogy a technikai részhez abszolút analfabéta vagyok, ezért fogalmam sincs, hogyan lássak hozzá. Aki ki tudna segíteni tanácsokkal, az lekötelezne.

Legutóbbi cikkem:
A "Life is Strange" élményem

Legutóbbi könyvajánlóm:
Tullio Avoledo: A ​gyermekek keresztes háborúja (Metró 2033 univerzum)