Az invázió első hulláma káoszt teremt a nyugodt nagyvárosi életben, zsinórban történnek a balesetek és valami egészen fura módon ezek az UFO-k sorban csapódnak a földbe, mintha a lezuhanás lenne az egyetlen céljuk. Főhősünk éppen kedvenc csatornáját nézegeti a TV-ben, amikor az egyik pont az ő házába csapódik. Visszafojtott rettegéssel teli másodpercek következnek, majd két villogó szempár sejlik fel a porban, majd még egy, majd megint egy. Ezt követően a szörnyűséges lények kijönnek a fénybe és csak ekkor derül ki róluk, hogy kb. egy marok lepke IQ-jával rendelkező űrmajmokról van szó. Agyilag zokni majmok lepték el szeretett városunkat és egyedül mi vagyunk képesek megállítani őket, a speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközünkkel, mely félelmetesen hasonlít egy Move kontrollerhez.
Mint azt gondolom látjátok, az Ape Escape nem éppen a zseniális története miatt lesz a kedvencünk, ha egyáltalán képes lesz megszerettetni magát, akkor tuti nem ennek köszönhetően. Úgy érzem, újfent bele sikerült futnom egy félelmetesen bugyuta és idióta játékba, mely legfőképpen csak a Move kontroller vásárlásának szentségét lesz képes bemocskolni. Na, de hagyjuk a csúnya szavakat, mivel a cím egyértelműen a kisebb korosztálynak készült és azok szerencsétlen szüleinek, akik legrosszabb esetben nap mint nap kénytelenek lesznek majd nyomulni ezzel a csodával. Tisztában vagyok vele, hogy az Ape Escape egy több mint 10 éves múlttal rendelkező meglehetősen sikeres sorozat legújabb része, de tekintettel arra, hogy nem ismertem a korábbi epizódokat, rám eléggé sokkszerűen hatottak az átélt „élmények”.
Aki ismeri a sorozatot, az tudja, hogy ennek a játéknak csupán annyi értelme van, hogy végigrohanva a sztorin tulajdonképpen begyűjtjük a városunkat megrohamozó idióta és nagyon gonosz majmokat. Erre mindenféle jópofa kütyü áll majd a rendelkezésünkre, ezúttal ezeket az öt az egyben többfunkciós Move-kontrollerrel tehetjük meg. Rendelkezésünkre áll majd a már-már klasszikusnak számító háló, mellyel jól odacsapva kaphatjuk el a kis kópékat. Adott lesz majd a legyezőhöz hasonlatos többfunkciós eszközünk, amivel nem csak, hogy pofozni tudjuk a majmokat, illetve az akadályokat tudjuk elütni az útból, de még a felénk repülő lövedékeket is vissza tudjuk verni vele. Mindenki kedvence mégis a csúzli lesz, amivel természetesen lövöldözni lehet, sőt, mi több, lehetőségünk lesz arra, hogy a hatókörét megnövelve akár több ellent is nyakon lőhessünk egyszerre. Illetve adott két szuper-mega-giga-hiper fegyverünk is, amikhez majd szükségeltetni fog némi energia, mégpedig ceruzaelem formájában. Ezeknek köszönhetően vagy vákuumszerűen beszippantjuk a majmokat, vagy pedig nemes egyszerűséggel csak banánná alakítjuk őket. 
Ennyivel nagyjából kis is merült a repertoárunk. Nem lesz más dolgunk, mint a pályákon szépen lassan végigmenve (amit egyébként amolyan Time Crisisos módon a játék maga tesz) begyűjtsünk mindenkit. A későbbiek során még egy olyan csodálatos lehetőség is adottá válik, hogy a képet jobbra balra forgassuk, ha esetleg valaki meg akarna lógni mellettünk. A játéknak egyébként meglepően minőségi és színvonalas animeszerű átvezető animációi vannak, ez az egyetlen dolog ami miatt esetlegesen érdemes végigmenni rajta. Mert egyébként az alap játékmenetbe piszok hamar bele lehet unni, de persze az is lehet, hogy csak én vagyok túlságosan 33 éves egy ilyen játékhoz. 
Szerencsére a sztori mellett akad pár jópofa arcade minijáték is, olyanok, mint a Mario Karthoz hasonlatos autóversenyzés. Ezzel egyedül csak annyi gond van, hogy egymagában kissé lehetetlen lesz vele bárkinek is nyomulni, ugyanis nagy elmésen kell hozzá egy kontroller is és a Navit sajnos nem ismeri fel a program. Tehát legjobb esetben is minimum három kézre lesz szükségünk ahhoz, hogy a kocsit irányítsuk, majd mellette lőjünk is. Tehát ha valaki véletlenül Goro leszármazottja és egy autóbalesetben elvesztette az egyik karját, még simán tud vele játszani. Vagy esetlegesen nem árt, ha valaki mellettünk ül és egy képernyőn, co-opban nyomulunk vele. Mondanom sem kell, hogy ezekbe is két perc alatt bele lehet fáradni, de az is lehet, hogy csak én lettem túlságosan 43 éves (tíz év öregedéssel) mire a végére értem.
Úgy vélem, hogy számtalan olyan játék van, ami miatt érdemes Move + Navi kombót venni, vagy amelyek miatt esetlegesen nem bánjunk meg a korábbi vásárlást, de az Ape Escape legújabb része erre nem éppen esélyes pályázó. Nem leszünk túlságosan megelégedve vele, még akkor se, ha a korábbi címek nagy rajongói vagyunk. Ennél még a Move Heroes is sokkal jobban sikerült, azzal legalább órákat el tudtam lenni. Sajnálom, ha valakinek a lelkébe gázoltam és maradandó sérüléseket okoztam a becsületén, nem állt szándékomban, engem egyszerűen csak nagyon, de nagyon nem fogott meg ez a bugyuta játék!
Egy békés japán nagyvárosban valaki egy furcsán mozgó dolgot pillant meg az égen. Nem kell hozzá sok idő, míg rájönnek arra, hogy bizony az a valami egy UFO. Aggodalomra viszont semmi ok, hiszen csak egyedül van. Vagy talán mégsem?
Miért ne lehetne PS3-on is gyerekjátékok, ahogy Wii-n is vannak tömör hardcore játékok?
#9 Akkor burokban kell nevelni, mert elhiheted, hogy nem 6-7-ik osztályos korában fog először találkozni a játékkonzol fogalmával, addigra már motort fog kérni...
Egy ilyen játékot úgy kell felfogni, mint anno a Gazdálkodj okosant. Gondolom arra egyikőtök sem mondja azt, hogy na nem veszek olyat, húzzá kifelé focizni büdös kölök (szakadó esőben, betegen vagy éppen télen 5kor, amikor már sötét van). Pedig a kettő között annyi a különbség, hogy az egyiket nem képernyő előtt játsszák és az 10-20 évvel korábban érkezett a játékiparba, mint egy konzol játék.
Másik életkép: nem tudom, hogy azért írtad, mert van 6 éves gyereked, de ha van / lesz, akkor látni fogja, hogy Te játszol. Még ha nem is nézi, ahogy vérfröcsögve kettévágsz egy zombit, de megkérdezi, hogy mit csinálsz, mi az, kipróbálhatja-e. És nem, nem fogja elhinni, hogy dolgozol és ha azt mondod neki, hogy felnőtteknek való, akkor még jobban ki akarja majd próbálni. Miért? Mert azt akarja csinálni, amit az apukája. És amikor könyörög, hogy hadd próbálja ki, nem fogod tudni és akarni elzavarni. Természetesen a Killzone, Mortal Kombat, sőt, még talán Mario is kilőve. Mi jön ilyenkor? Egy ilyen játék. A gyereknek is meg van az élménye, hogy olyat csinálhatott, amit a felnőttek és Te is olyan élményhez juttattad, ami biztos kellemes élményként marad meg benne.
Végül, de persze nem utolsó sorban: gondolom azért azt engedi mindenki a gyerekének, hogy mesét nézzen. Na most, ha a mesenézési idő fele a tényleges mesenézés, a másik fele meg valamelyik mozgáson alapuló Wii játékkal / Move-val / Kinect-tel játszás, akkor a gyerek mozog is valamennyit, valamennyire fejlődhet több képessége is. Persze nem helyettesíti a tesiórát, grundfocit, edzést, tudom, de mégse egy mese előtti döglés és chips zabálás a játék.
Mindenre megvan az egészséges mennyiség és ilyen játékok is kellenek.
Túl szűk látókörű vagy.
Valakinek ez jön be pl..: nekem is bejönne némelyik ilyen típusú kedves játékocska !
Komolyan, a fejlesztőcsapatok mit csinálnak mikor egy ilyen játékon dolgoznak? Nézegetik a belső szemhéjukat, vagy mi?
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.