ER - Vészhelyzet

Hogyha lefordítom a címet, talán többeknek világossá válik miről is van itt szó. Az ER, Magyarországon, Vészhelyzet címen lett publikálva, mely név eredetileg egy méltán híres TV-sorozatot jelöl. Tucatnyi kereskedelmi TV-adó adja a sorozatot még napjainkban is, sőt egy DVD is a boltokba került az összes epizóddal a korongon – manapság ma már ez szinte „divat". Divat, mégpedig éppúgy, mint a nagy sorozatok játékban való elképzelése, elkészítése, majd kiadása. Igaz ez fordítva is, de érdekes, hogy most már nemcsak a nagy mozifilmekből készülnek játékok, hanem a TV-sorozatokból is. Emlékezzünk például a Knight Riderre (meg annak borzalmas leszerepelésére): híres sorozatból próbálnak a fejlesztők nagyon jó játékot készíteni, ami nem feltétlen úgy sül el, ahogy azt elképzelik. Hasonló a helyzet az ER-rel is: lévén a játék nem a legjobb, de erre fokozatosan fény derül, ahogy olvasod a cikket. (Bizony, megérjük azt az időt, mikor a „Barátok közt"-tel fogunk játszani…)

Amint elindítjuk a játékot, a karaktergeneráláshoz jutunk. Bizony, ebben a játékban nem Dr. Lewis-szel fogunk kolbászolni, hanem egy általunk létrehozott orvossal. Választhatunk szem- és hajszínt. Kiválaszthatjuk nemünket, illetve megszabhatjuk orvosi köpenyünk kinézetét. Majd kapunk húsz csillagot, melyeket hat képesség között oszthatunk szét (ezekről később). Ha készen vagyunk, belevethetjük magunkat a játékba, de akár végig is mehetünk a Tutorialon, ahol Carter doktor osztja majd nekünk az igét. Erősen javaslom az előbb említett opció végigvitelét, hiszen nem akció játékról beszélünk, így a játékba való belerázódás nem a legegyszerűbb. Kategóriaként egy menedzser és stratégiai ötvözetről beszélhetünk, kis szerepjátékos elemekkel megbolondítva az egész keveréket. Aki játszott a Playboy The Mansionnel, annak ismerős lesz a helyzet, lévén stílusban szinte ugyanazt kell csinálni, csak itt nem fotózgatunk és újságot szerkesztünk, hanem operálunk, vagdosunk és nyisszantunk. Végül jöjjön a csattanó: a játék merít a Sims játékokból is, csakhogy még „tökéletesebb" legyen az új orvos szimulátor – ez a jó szó a játék kategóriájára talán…

Adott egy kórház, mely három részre lett osztva. Első emelet, második emelet, és a harmadik emelet helyett egy külső tér, ahova a mentősök hozzák a legújabb betegeket. A kórház nincs szegényesen berendezve. A várón és a műtőtermeken kívül van itt ebédlő, játékterem, fürdőszoba, öltőző és társalgó. Hogy minek vannak ilyenek? Itt lép életbe a Sims-hadművelet: három mutató határozza meg főként korházi tevékenységünk - Hygiene (higiénia), Energy (energia), Composure (nyugalom). Értelemszerűen, ha sokat turkálunk valakinek a végbelében, akkor egyre piszkosabb lesz a kezünk, ha nem fürdünk büdösek leszünk és így tovább. A higiéniai mutató elkezd csökkenni, az emberek elfordulnak tőlünk. Nincs mit tenni, időnként el kell mennünk zuhanyozni, mely majd ezen a csíkon 75%-t növel, míg a sima kézmosás csak 25%-t. Gyakran csak az utóbbit tudjuk használni, lévén annyi a munka, hogy nincs időnk a zuhanyzóban felfedezni testünket egy órán keresztül. Ebből kifolyólag majd időnket is ügyesen kell beosztanunk, mely eleinte könnyebb, majd egyre nehezebb lesz. Az energia is fontos, ha fáradtak vagyunk, nem tudunk koncentrálni, és ha nem tudunk koncentrálni, akkor súlyosbíthatjuk az előttünk fekvő páciens helyzetét. Így célszerű lefeküdni néha aludni, hogy kipihentek legyünk, hiszen ebben a kórházban nem nyolc órát kell szenvedni a munkahelyen, hanem ki kell tölteni egy bizonyos műszakot. Ez akár több naposra is terjedhet, így valószínű, hogy nem fogjuk bírni szusszal a dolgokat – valós időben egy műszak az egy óra, egy műszak egy epizódnak, vagyis pályának felel meg.  (Ha nagyon alacsony a mutató, akkor orvostársaink is szólnak, hogy ideje lenni eltenni magunkat egy kis időre, mert ez így nem mehet tovább.) Végül a nyugalom: ha fáradtak vagyunk és piszkosak, akkor nyugalmunk, lélekjelenlétünk is csökkenni kezd. Akkor is fogyatkozik ez a mutató, ha valakivel összeveszünk (erre még kitérek…), vagy valamilyen páciensnek rosszabb lett az állapota, és erről csak te tehetsz. Nincs mit szépíteni: a lelkiismeretről beszélünk, a belső lélek állapotáról. Van még egy negyedik feltétel is, mely nem jelenik meg mutató formájában. Az éhség. Említettem, hogy van ebédlő, tehát itt kell majd megkajálnunk időközönként. Ha nem eszünk, emberünk szól, hogy ő túl éhes ahhoz, hogy lefeküdjön aludni. Ilyenkor szaladjunk el vele az étkezdébe, ahol ingyenesen kajálhatunk – igaz, fizetés úgysincs.

A fentebb már említett csillagos és képességes rész, a játék RPG szelete. Ahogy egyre több páciens kerül ki egészségesen a kezeink közül, úgy kapunk majd kis sárga csillagokat, melyeket szétoszthatunk hat darab tudományág, vagyis képesség között. Ezek név szerint: General Surgery (Általános sebészet), Cardiology (Kardiológia), Orthopedics (Ortopédia), Toxicology (Méregtan), Neurosurgery (Idegsebészet), Pediatrics (Gyermekgyógyászat). Maximum a tizedik szintet érhetjük el, minden szintlépéshez egy bizonyos mennyiségű csillag szükségeltetik. Ha magasabb valamilyen ágban a szintünk, értelemszerűen az ilyen típusú pácienst könnyedén gyógyíthatjuk meg. Képességek lesznek majd elérhetőek, hogy ezzel a beteg minél jobban érezze magát. Mielőtt valakit elkezdenénk kezelni, emberünk oda megy hozzá, hadonászik előtte a lázmérővel és felméri helyzetét. Így például megjelenik a gyermekgyógyászati szak ikonja (egy cumi :)), illetve egy szám. Ez mutatja milyen szintűnek kell lennie a gyermekosztályi képességednek. Ha ez a szám nagyobb, mint a te értékeid, akkor lepasszolhatod a beteget valaki másnak, aki jobban ért hozzá. Te is belekezdhetsz a gyógyításba, de nem ajánlatos, lévén így nagy valószínűséggel romlani fog szerencsétlen állapota – igaz, menet közben is le lehet adni a beteget, de magasabb szintű betegséghez nehéz jó orvost találni. Előfordulhat, hogy valakinek később vissza kell jönnie majd, lévén laboratóriumi vizsgálatokat végez a kórház a páciens leleteivel. Ilyenkor egy kis ikon marad fenn a képernyő tetején, és villogni kezd, hogy válasszunk ágyat emberünknek, ha visszatér… hogy le tudjon dőlni oda nyugodtan. (Minden betegnek, mindig kell ágy, így ha nincs elég, akkor a váróban maradnak a páciensek, mindaddig, amíg fel nem szabadul egy, illetve míg be nem hívják őket.)

A játék küldetései sokszor ugyanazok, így ezek egyre inkább unalmasak lesznek. Sokszor kell kezelnünk majd egy extra beteget, így például egy feketeöves karatemestert, akinek két sérülése van egyszerre. Ilyen minden „pálya" alatt elő fog fordulni. Gyakran kapunk nagyszabású „missziót" is, ilyenkor például azt kérik tőlünk, hogy egy bizonyos időn belül, minden tudományág szerint gyógyítsunk meg egy beteget. Mint korábban említettem fizetést nem fogunk kapni a küldetések teljesítéséért (így ha elvesztjük valamelyiket, annak többnyire nincs is jelentősége), ám némelyik páciens nem hajlandó elmenni mindaddig, amíg át nem vesszük a jutalom ajándékot, mely például lehet a nagymami házi sütije, de előfordulhat, hogy egy virágcsokrot kapunk. Ezeket elcserélhetjük kollegáinkkal, felhasználhatjuk őket, hogy így extra képességekhez jussunk hozzá, de bárkit fel is vidíthatunk egy finom bonbonnal. De hogyan? Szintén Sims-es fícsör, hogy kollegáinkkal ápolni kell egy bizonyos baráti kapcsolatot, ami nem könnyű feladat. Valaki alapból utál minket, mert jobban teljesítünk nála, de sok emberrel közepes szinten kezdünk, tehát neki állhatunk jópofizni, nyalni, kinek hogyan tetszik. Nincs túl sok választási lehetőség a mondani valók közül, de a lényeget ki lehet vele fejezni. Ily módon kerülhetünk majd kapcsolatba a sorozat szereplőivel, például Carterral, Lewisszel vagy Prattel (akik egyébként lelkesen vigyorognak a játék menüjében). Bármikor bárkit megállíthatunk majd beszélgetni, feltéve, ha az illető is ráér, mert ugye sokat kell ám nekik is dolgozni. Ha egy műszakban már minden elérhető küldetést teljesítettünk, akkor ajánlom a fennmaradó időt ilyen jellegű kapcsolatok ápolgatásra, esetleg egy-két extra tapasztalati pont (értsd: csillag) begyűjtésére.

Sajnos van egy-két olyan dolog, amit nem tudtam megérteni, esetleg olyannyira rossznak találtam, hogy hozzácsaptam a negatívumok listájához. Először is hiányzik az a nagybetűs hangulat a játékból, ami miatt a sorozat is izgalmassá tudott válni. Hiányoztak a becsapódó ajtók, rohanó és kiabáló emberkék, egy szóval maga a feszültség. Nem éreztem úgy, hogy ennek a műtétnek nagyon nagy tétje lenne, élt a fejemben a gondolat, hogyha valami történik, akkor újra kezdem és ennyi. Továbbá unalmas is volt szerintem a játék nagy része, mert egy órát berakni műszaknak az nagyon hosszú idő, így legalább valami időgyorsító kapcsoló jól jött volna, amivel a maradék időt esetleg átugorhattam volna. A játék grafikája eleve nem nagy szám (körülbelül olyan, mint a Playboy-é), de még bugos is, például sokszor mennek át egymáson az emberek. A bugok tömkelege megmutatkozik az irányításban is: sokszor másodjára vagy harmadjára indul meg emberünk arra, amerre kértem. A kamera is nagyon sokszor akad be, hogy a pocsék útvonalkeresésről ne is beszéljek. A játék olyan, mintha gyerekeknek készült volna, gondolom a fejlesztők így akarták elkerülni a magas korhatárokat. De! Egy műtétnél, miért pont simogatni kell az embert a tűvel? A hőmérőt miért nem lehet bedugni az ember szájába? Értem én ezt a korhatár dolgot, hogy ne legyen véres a játék (lásd bevezetőm), de őszintén: a 12 éven aluliak közül ki fogja betölteni egyszer is a játékot? Mert nem hiszem, hogy sokan. Ha meg már betöltik, hadd lássák a valóságot, nemde? Na jó, nem leszek kőszívű, de ezt akkor is hülye megoldásnak találom.

Az ER egy erősen közepes játék. Rengeteg jó ötlet van benne, így szerintem az egész kórházas rendszer jól ki van találva. Viszont van egy pár súlyos hibája, amin kellett volna még dolgozni egy kicsit. Biztosan hatott a fejlesztőkre a Warner Bros. (kiadó) nyomása is, de azért egy ilyen jó sorozatból szebb dolog is kiválhatott volna.  Hamar unalomba fullad a játék, amit megtetéz annak viszonylagos hosszúsága is. Azok, akik szeretik a sorozatot, tegyenek véle egy próbát, hátha megtetszik nekik, akik pedig nem szeretik… hát nem e miatt a játék miatt fogják megkedvelni. Az biztos. ;)