Amikor bő három éves késéssel, valamikor 2000-ben az RTL Klub műsorra tűzte a Csillagkapu sorozat első évadát, nem csak egy teljesen új univerzummal ismerkedett meg egy ország, de a múlt egy itthon széles körben annyira nem ismert helyszínével is. Jobban mondva kettővel: egyrészt azzal a szerencsés kanadai erdővel, amely a mókusok, a borzok, a mosómedvék mellett nem csak állatok ezreinek adott otthont, de képzeletbeli bolygók és a hozzájuk kapcsolódó végeláthatatlan epizódok sorának is, másrészt a Sziklás-hegység Cheyenne-hegyi komplexumával is, amely a hidegháború azon fejezete alatt készült, amit elsősorban nem a védekezés, hanem az újrakezdés jellemzett. Mert mi történne a társadalommal, ha egy globális atomkatasztrófa letarolna mindent, amit az emberiség ott évszázadok alatt felépített? Egy évtizedekre elegendő élelemforrással, létfontosságú dokumentumok másolataival, na meg a feladatkörökre felkészített szakértő emberek sokaságával felruházott bázis lehetett volna az a mag, amiből a porig rombolt felszínre visszatérve szárba szökhetett volna egy új társadalom. De mi van akkor, ha a bunkerbe csak az erőforrások és a szakemberek egy kis része jutott volna le?
A válasz jelen kontextusban a '83, az első játékos Blue Dot Games azon projektje, amely egy elpusztult világra épül, jobban mondva kettőre: témáját a 20. század jelentős részét megpecsételő Hidegháború adja, keretét pedig a bizonyos szempontból új műfajt teremtő, eredetileg Unreal Tournament 2003-as modként megszületett Red Orchestra: Combined Arms által kitaposott ösvény, annak is az a modern ága, amit a Blue Dot Games csapatának egy része jegyzett. Az egészen remekbeszabott, stílusában maradandó nyomot hagyott Rising Storm 2: Vietnam után az azt elkövető Antimatter Games 2023 tavaszán beadta a kulcsot, így ennek romjaira építkezve próbálja egy új korszakban modernizálni annak tökéletes játékmenetét.
Ennek megfelelően a '83 is egy masszív tömegeket megmozgató, hardcore FPS, ahol ezúttal is két frakció néz farkasszemet egymással, a 40 fős meccsek során pedig ezek valamelyikét képviselik azok, akik fegyvert fognak valamelyik oldalon - meglepő mód a Hidegháború egyik csúcspontja idején, egy olyan alternatív 1983-ban, ahol a proxy háborúkból végül igazi, közvetlen összecsapás lett, így a NATO és a Varsói szerződés tagországai közvetlen csapnak össze egymással az európai front olyan hadszínterein, mint Norvégia, Nyugat-Németország, vagy épp Ukrajna. Ezek a hadszínterek pedig valóban hatalmasak, akármelyikről is legyen szó a korai hozzáférés ezen szakaszában elérhető kettőből.
A Frontlines egy hagyományosabb területfoglalás, ahol a pontokra szabdalt térképen kell elfoglalni és megvédeni a birtokolt helyeket, egészen addig, míg vagy le nem jár az idő, vagy el nem fogynak a rendelkezésre álló ticketek. Ezek száma bőven elérheti a tízet is, ami több mindent is magával hoz. Egyrészt hatalmas távolságokat, a bázistól a térkép legtávolabbi pontjáig kilométerek húzódnak, másrészt rengeteg, frusztrációban bővelkedő campelést, amikor egy-egy pont fölött marakodnak a felek, és a frontvonal egyáltalán nem mozdul meg. Az Assault ennek némileg felgyorsított, intenzívebb változata, ahol exkluzívan védekezik az egyik és támad a másik oldal.
A térképek - méretüket tekintve - pedig nem éppen aprók, és azzal se lehet vádolni őket, hogy ne lenne saját karakterük és egyedi hangulatok, de felépítésük már messze nem ennyire élvezetes. Számtalan pontjuk nyílt, minimális fedezéket biztosító, ipari mészárszék, ami tervezett húsdarálóként funkcionál, arra kényszerítve valamelyik oldalt, hogy folyamatos nyomással, és nem feltétlen taktikai döntésekkel próbáljanak területet szerezni. Ez bizonyos szempontból érthető, a '83 megtartotta a hagyományos kasztstruktúrát, azaz a fegyvereket és a felszerelést is a választott szerepkörhöz igazítja, így gépfegyveresként, mesterlövészként, anti-tankosként, gránátos katonaként is lehet boldogulni, a szakaszok munkáját pedig parancsnokok fogják össze, csak épp a gyakorlatba nem ültethető át ez, mert egyszerűen nincs idő és lehetőség taktikázni.
A '83 büszkén hirdeti magáról, hogy tudatosan kerüli a realisztikus shooterek unalmas részeit, és rögtön az akcióba dob, aminek egy részével egyet lehet érteni, elvégre a műfaj jelenlegi királyaiban jelentős szerepe van az üresjáratoknak a hatalmas távolságok okán, de a szinte azonnali újraspawnolással megfejelve sokkal inkább emlékeztet egy hagyományos, TDM alapú shooterre, sem mint egy olyan realisztikus taktikai lövöldére, ahol a taktika nem csak a műfaj leírásában szerepel, de a játékmenet szerves része.
Ebben oszlopos szerepe van annak is, hogy lőni egyáltalán nem olyan kielégítő, a fegyverarzenál egyes darabjai között csak kinézetben van különbség, érzésre és látványra szinte egyáltalán nem, az egészen borzalmas hangkeverésről nem is beszélve. Zárt és nyílt térben is egyaránt szinte minden irányból jön a hang, egyáltalán nem lehet ez alapján tájékozódni vagy ebből információt leszűrni, ami szintén kontraproduktív, és ráerősít arra az érzésre, amit a borzasztóan steril pályák, a gyatra gungame, a fapadosnak is csak a legnagyobb jóindulattal rendelkező UI ad: ez nem csak a korai hozzáférés ténylegesen legkoraibb szakasza, de egyfajta időutazás is bő másfél évtizeddel ez előttre, amikor a milsimek kategóriájának limitált kínálata is a népszerűségi listák élére tudott rakni olyat is, aminek nem feltétlenül volt ott helye. Azóta viszont a műfaj aranykorát éri, a kiélezett versenyhelyzet pedig jobbnál jobb játékokra sarkallja azok készítőit, de a '83 jelenleg olyan, mint egy kidolgozottság illúzióját keltő alfa verzió, amiből elsősorban nem a tartalom hiányzik, hanem minden más, ami élvezetessé tenné. A korai hozzáférésnek persze pont az a dolga, hogy a sorjákat lefaragja, az éleket lesimítsa, és a Rising Storm 2 első próbáját sem az a csiszoltság jellemezte, ami végül a teljes verziónak kijutott, de hardcore shooternek ez jelenleg nagyon kevés, lightcore shooternek pedig borzasztóan gyenge - na de egy háborút sem az első ütközet dönt el, így az elkövetkezendő másfél év alatt kiderül, lesz-e olyan hosszú életű, mint a hidegháború volt, vagy annak csak a hűvösségét kapja-e meg.
A '83 korai hozzáférése 2026. április 23-án vette kezdetét. A bemutató az áprilisi állapotot tükrözi. A kódot a játék készítője és kiadója, a Blue Dot Games biztosította - köszönjük!






Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.