Magic Realms: Varázsbirodalmak - A Fighting Fantasy képi világa - könyvajánló

Link másolása
Több mint negyven évnyi kaland áll a Fighting Fantasy mögött, és több tucat neves illusztrátor dolgozott azon, hogy a lapozgatós könyvek világa megelevenedjen előttünk. A vaskos művészeti album az ő munkásságukat ünnepli, miközben rengeteg kulisszatitkot tár fel az olvasónak.

A Fighting Fantasy egy úttörő könyvsorozatként indult a nyolcvanas évek elején, megmutatta, hogy a papíralapú szerepjátékokon túl is képes megszólítani egy olyan közönséget, akik szívesen RPG-ztek volna, de nem volt idejük egy baráti társaságot összerittyenteni, vagy taszították a bonyolult szabályok. Ian Livingstone és Steve Jackson által elképzelt világok pedig rengeteg olvasót szólítottak meg az elmúlt évtizedekben, kötetei 30 országban jelentek meg, és több mint 20 millió példányban keltek el. Az egyszemélyes szerepjáték műfaja, melyben “a főhős Te vagy” szlogen máig nem kopott ki a köztudatból, sőt újra aranykorát éri. A sorozatban közreműködő művészek munkái rengeteg fiatal fantáziáját formálták az elmúlt évtizedekben. 

Ian Livingstone és a Fighting Fantasy másik társszerzője, Jonathan Green pár éve közösségi finanszírozásból keltette életre a széria ultimate művészeti albumát, a Magic Realms: Varázsbirodalmak - A Fighting Fantasy képi világát, melynek magyar kiadása a tavaszi Budapest Comic Conon debütált. Mi is felmarkoltuk a két kilogrammot nyomó, szemet gyönyörködtető példányunkat, és csillogó szemekkel lapoztuk fel a több mint 300 oldalon terpeszkedő kiadást. 

A Chameleon Comix semmit nem bízott a véletlenre. A kiadó célja, hogy szépen sorban minden a Fighting Fantasyhez kapcsolódó könyv, RPG és egyéb kiadás nálunk is elérhető legyen magyar nyelven. A Magic Realms: Varázsbirodalmak minden gyűjtő számára kikerülhetetlen darab, főleg, ha gyerekként szerettél elidőzni a Kaland, játék, kockázat könyvek olykor rémisztő, máskor letaglózó borítóin és belső illusztrációin. Kuriózumról van szó tehát, ennek megfelelő papírminőséggel és árszabással, a kiadó nem kötött semmiben kompromisszumot. Cserébe egy olyan keménykötésű albummal gazdagodsz, ami a fantasy rajongóknak és a művészet iránt érdeklődőknek meleg szívvel ajánlott. Már a kötet forgatása is némi izomerőt követel meg, de tény, hogy öröm belelapozni némi gyertyafény és néhány csepp szíverősítő társaságában. 

De kik azok az illusztrátorok, akik a széria 1982-es indulása óta festményekkel és tusrajzokkal járulnak hozzá az interaktív történetek életre keltéséhez? A könyv több mint 30 grafikust mutat be ábécésorrendben, akik valamilyen formában letették a névjegyüket a Fighting Fantasyben. Sok közülük a szakma angolszász nagyjai, úgy mint Chris Achilléos, John Blanche, Iain McCaig, Martin McKenna, Ian Miller és Russ Nicholson. Mindegyikük rövid életrajzát megtaláljuk benne, de beszélnek az inspirációjukról és arról, hogy milyen technikával dolgoznak. Ezen kívül megtudhatunk sok érdekességet a Fighting Fantasyvel való kapcsolatukról. Az értő közönség számára ezek felbecsülhetetlen kulisszatitkok, nem beszélve azokról a referenciákról, melyek a rajongók emlékezetébe végérvényesen beleivódtak. 

Egyik kedvenc borítóm A Végzet Erdejéhez készült. Először az alakváltó lény nyelvét vesszük észre, amely kilóg a fogai között, majd a köpenyét átszúró tüskéket a hátán, miközben a napfényes erdei tisztáson fenyegetően mered ránk. Emlékszem, amikor elsőként vettem kézbe a könyvet, szabályosan ledöbbentett a látvány - akkoriban lehettem vagy 7 éves. Kétségtelen, hogy Iain McCaig elegánsan finom akvarellképei az egyik legkiválóbb ábrázolás, ami valaha is készült a sorozathoz, amely a maga idejében egyfajta irányt is mutatott a többi művész előtt. Egy egész generáció képzeletére voltak hatással ezek a képek, és nagyon örültem annak, hogy itt maga McCaig mesél az ikonikus kép születéséről, ezt követte a Tolvajok városának, a Halállabirintusnak és A Gyíkkirály szigetének borítója, majd később egy látványtervezői karrier Hollywoodban. 

Livingstone és Green felel a szövegekért, nem kevés anekdotával megspékelve, máskor maguk a művészek nyilatkoznak a munkák születéséről, vagy arról, hogy éppen milyen passzban voltak, amikor megkapták a felkérést. Többször meglehetősen önkritikusak saját magukkal, azt hitték, elrontottak valamit. Így volt ezzel Malcolm Barter, akinek a Végzet erdejének fekete-fehér rajzait köszönhettük. Tudtátok, hogy egy évtizeden át nem cáfolta az internetes fórumokon terjedő halálhírét? Bohém és profi alkotókról van szó, akikre felnézhet az, aki szeretné őket követni a pályán. 

Már a kötet elején szóhoz jut kishazánk szülötte, Balla Krisztián (mivel a B-betű az ábécé elején van, milyen véletlen), aki mára saját jogán lett a sorozat visszatérő illusztrátora. Miután Ian Livingstone a Figthing Fantasy 40. évfordulója alkalmából új játékkönyvvel jelentkezett, Krisztián készíthette el annak belső, fekete-fehér rajzait. Ez az eredeti brit kiadásra és a magyarra is értendő. Kiderül, hogy ő is - mint sokan mások - a nyolcvanas évek végén találkozott a játékkönyvekkel a legendás Rakéta-kiadó könyvein keresztül, majd művészeti középiskolába került, aztán animációt tanult az Iparművészeti Egyetemen. Livingstone akkor figyelt fel rá, amikor a Szűcs Gyulával, a Chameleon Comix vezetőjével a Tolvajok városa képregényváltozatán dolgoztak együtt. Később az Allansia bérgyilkosai magyar változatában működött közre, véleménye, szerint Krisztián munkái köröket vertek az eredeti kiadásra. 

Sok művész azóta nem kevés hírnevet szerzett más kiadóknál is, neves képregényalkotókká váltak, de rengeteg kártyafestmény is fűződik a nevükhöz. Külön öröm, hogy a Magic Realms: Varázsbirodalmakban helyet kaptak a külföldi kiadások egyedi borító, kiváltképp A Tűzhegy varázslójának számos variánsát is kiemelték, nem beszélve a rövid életű Warlock magazin címlapjairól sem, de számba veszik az eddig elkészült képregényeket, sőt a minifigurákat is. Semmi sem maradt ki, ami csak egy kicsit is kapcsolódik a Figthing Fantasyhez. 

Ahogy az olvasható, egy igazi rajongói unikumdarabbal bővült a hazai kínálat. Leendő grafikusok és művészettörténészeknek is kiváló alapanyagként szolgál a Magic Realms: Varázsbirodalmak, tehát azoknak is, akik eddig nem ismerték a lapozgatós könyveket. Ám ha igen, akkor ez az átfogó művészeti album minden gyűjtemény éke lehet a polcon, és rengeteg izgalmas órákat tartogat, miközben elidőzünk a káprázatos festmények és rajzok részletein, tanulmányozva a grafikusok egyedi stílusát. 


További könyvajánlók a Fighting Fantasy témakörben: 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...