Menekülök. Menekülök a rengeteg virtuális gyilkolás elől, menekülök a világégés elől és menekülök a tömérdek akciótól, stratégiától, autóversenytől és a többi, egy kaptafára készülő játék elől. Megöregedtem. Nyugalomra van szükségem, kell a pihenés, a békés, adrenalin-mentes kikapcsolódás. Tycoon játékra van szükségem.
Jeff Briggs vezetésével az idén 10. évfordulóját ünneplő Firaxis Games a pályafutása során kivétel nélkül olyan játékokkal örvendeztetett meg minket, melyek hátat fordítottak az évek óta hódító trendeknek, és egyéni játékmenettel, szokatlan megjelenéssel próbálták magukhoz édesgetni a játékosokat. A Firaxis arca kétségkívül a már 22 éve a játékfejlesztő iparban tevékenykedő Sid Meier, aki ezúttal masinisztának csapott fel és megalkotta újabb tycoon-ját, a Railroads!-t. Ha elegünk van a rengeteg vérből és a folytonos pörgésből, akkor a legjobb módja a kikapcsolódásnak egy minőségi menedzser-játék.
A Gamekapcson nem szoktunk tycoon játékokat tesztelni, de a Sid Meiers Railroads! megérdemel egy teljes értékű cikket. A játékban egy jól működő, profitorientált vasúthálózat létrehozása a feladatunk, ami elsőre nem hangzik se nehéznek, se érdekesnek, viszont aki ráveszi magát és kipróbálja, az garantáltan rá fog kapni a gőzmozdonyok világára. A Railroads! egy remekül kitalált koncepciót használ, ami egyaránt érdekessé tudja tenni a játékot a menedzserlelkű profiknak és a tycoon stílusban kezdő gamereknek is. Lássuk most, hogy mit sikerült ezúttal kiagyalnia a jó öreg Sid-nek.
A játék az 1990-es Railroad Tycoon újjászületett változata, mely ezúttal egy teljesen 3D-s világban, kibővített lehetőségekkel és multiplayer játékmóddal megfűszerezve tért vissza. A valós helyszínek és a vasúttörténelem megtörtént eseményei visszaköszönnek a Railroads!-ban, ahol nem csak annyi a feladatunk, hogy összekössünk két várost, hanem az is, hogy nyereséget termeljünk, hírnevet és elismerést szerezzünk, versengjünk a konkurens vállalattal, valamint megalkudjunk a dollármilliomos befektetőkkel. Gondoskodni kell a vasút állapotáról, figyelemmel kell követni az érintett városok elvárásait, saját alvállalkozásokat kell irányítani, és bizony néha még a rablókkal is meg kell küzdeni. A vasút életet visz a városba, ahol az első gőzös megérkezése után robbanásszerűen megnő a lehetőségek száma, felpezsdül az élet, és virágzásnak indul az ipar.
Első hallásra ez elég kemény feladatnak látszik, de persze a játékmenet során nem szakad minden rögtön az ember vállára. Ahogy nő a birodalmunk, úgy jönnek egymás után a problémák is - mondhatni az utca nevel minket. Mielőtt bárki nekiugrana a játéknak, és 5 perc után a tehetetlenségét látva csalódottan letörölné azt, mindenképpen érdemes meglesni a tutorialt, azaz az oktatóprogramot. Ezt gyakran ki szoktuk hagyni, mondván „na majd én magamtól, figyeljétek csak, meglátjátok". A büszkeséget most félre kell tenni, és rá kell bökni a tutorialra, hiszen az mindössze 10 perc alatt mindenkit kellően fel tud készíteni, hogy megalkossa a maga kis virtuális MÁV-ját. Higgyétek el, tapasztalatból mondjuk!
A Railroads! az 1830-as évektől 1989-ig nyitja meg előttünk a vasútépítés lehetőségét, mondhatni a kötöttpályás közlekedés aranykorát élhetjük át első kézből. Olyan helyeken kezdhetünk neki a vasútépítésnek, mint a Phoenix, Las Vegas, Los Angeles és San Diego nagyvárosok alkotta Délnyugat-Amerika, a New York és Washington DC uralta Északkelet-Amerika, a Chicago és Bittsburg tengelyt képviselő Középnyugat-Amerika, vagy a Vancouver központú Északnyugat-Amerika. Persze az USA-n kívül még szerencsét próbálhatunk Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Szeged, Bukarest, Isztambul vonalon húzódó Kelet-Európában is, de az addikt játékos, aki már mindezt megunta, az saját scenariokat is gyárthat a beépített map editor segítségével. Ezen pályák mindegyikén egyéni, helyszínre szabott feladatokat kell ellátnia a vasútnak, tehát nem csak a pályák kinézete, de a játék célja és a küldetések nehézsége is területenként változó.
A könnyű kezelhetőséghez és a stílus kezdőit támogató játékmenethez hozzá tartozik, hogy a gép rengeteg dolgot önállóan megcsinál helyettünk. Ha forgalomba helyezünk egy szerelvényt, akkor az magától dolgozik, nekünk csak a beállításait kell módosítgatni. Ha építkezünk, akkor nem kell vesződni az alagutakkal és a hidakkal, mert azokat automatikusan elkészíti a gép, így nekünk, megfáradt gamereknek bőven jut energiánk a többi kismillió feladat elvégzésére. Néha azért hibázik a játék, így sokszor előfordul, hogy a mellékvágány keresztülmegy az állomás épületén, vagy egyéb létesítményen. Ez gyakran előtűnő bug, mint az is, hogy a szerelvények egymásba olvadnak a forgalmas állomásokon.
Érdekes és picit zavaró, hogy a vasút kedvéért gond nélkül átszabhatjuk a város struktúráját. Ahhoz, hogy elférjenek a sínek, és a város közepére épüljön a pályaudvar, a gép lazán odébb tolja a felhőkarcolókat és az épületeket, mintha azok egy-egy makettek lennének. Persze a város csak jelképesen az, hiszen alig néhány épületből áll, ami tovább rontja a realitásról alkotott amúgy sem jó összképet.
Eleinte csak a személyszállítással és a postával kell törődni, de csakhamar bele kell kóstolnunk a teherszállítmányozás gyönyöreibe is. Meg kell nézni, hogy melyik városnak milyen igényei vannak, és annak megfelelő járatokat kell indítani. Ha például papírgyár van egy városban, akkor oda fát kell szállítani, ha pedig ettől virágzásnak indul az ipar, az emberek meggazdagodnak, akkor már autókat és luxuscikkeket is vinnünk kell nekik. Mindezt persze nem azért, hogy boldogok legyenek, hanem hogy nekünk minél több pénzt lecsengessenek. A lehetőségek skálája tehát széles, csak győzzük energiával a kihasználásukat! Összetett hálózat esetén előfordul, hogy nem tudjuk biztosítani egy városnak az igényét, mert bonyolult lenne a szállítás, ekkor viszont megtakarított pénzünkből beinvesztálhatunk egy vállalkozásba, így gyakorlatilag magunk termelhetünk a piacra. Összesen több mint 20 iparág van, melyekben az egyszerű szerdai piac termékeitől egészen a nehézfegyverekig rengeteg dolgot gyárthatunk, vagy szállíthatunk, vastag jövedelemhez jutva ezzel. Persze álmaink vasútvállalata nem egy délután alatt fog felépülni, így lehet, hogy csak több nap vagy hét kitartó munkája lesz csak igazán értékes.
A mozdonyok szerelmeseinek plusz kikapcsolódást jelenthet, hogy a játékban szereplő több mint 30 gőzös, dízel és csúcsmodern vaskerekű mindegyikének meg lehet változtatni a színét és logóját, törekedve ezzel akár az egységes arculat megteremtésére. Akik már eleget szórakoztak a single player adta lehetőségekkel, azok az internet segítségével behívhatnak egy barátot, aki a konkurens vállalatával versenyhelyzetet teremt ebben a virtuális világban. Ez a játékmód a single playerhez hasonlóan nagyon élvezetes, de vigyázni kell vele, mert az ember könnyen arra eszmél fel, hogy este 10-kor még mindig pizsamában van. Ajánlatos tehát hideg élelmet a gép mellé készíteni, mely utóbbi az egyjátékos mód nyüstölésekor sem árt.
A tycoon játékok sosem a grafikával hódítottak, és ez az örökérvényű szabály most is igazolódni látszik. Persze az igazi menedzser egy 2D-s kezelőfelületen is remekül el tud szórakozni, azért a mai fiataloknak kell a látványos vizualitás. Sid barátunk nem arról híres, hogy speciális effektekkel tömje tele játékait, így a Railroads! is maradt a puritán, de minden igényt kielégítő megoldásoknál. A városok csak jelképes városok, inkább egy mező közepére épült házak összessége, de azért szép látványt mutatnak. Egy piciny élet is van bennük, így ha ráközelítünk, akkor láthatunk néhány sétáló embert, vagy keményen termelő vállalkozást. Nagy sajnálatunkra kimaradt a játékból a nappal-éjszaka rotáció és az időjárási viszonyok váltakozása. Van még ötletünk bőven, hogy mivel lehetne feldobni a játékot, de amit most kaptunk, már az is bőven kielégítette a mozdonygőz illatára éhes szervezetünket. Köszönjük Sid, jól esett egy ilyen profi tycoon-nal múlatni az időt.
A Gamekapcson nem szoktunk tycoon játékokat tesztelni, de a Sid Meiers Railroads! megérdemel egy teljes értékű cikket. A játékban egy jól működő, profitorientált vasúthálózat létrehozása a feladatunk, ami elsőre nem hangzik se nehéznek, se érdekesnek, viszont aki ráveszi magát és kipróbálja, az garantáltan rá fog kapni a gőzmozdonyok világára. A Railroads! egy remekül kitalált koncepciót használ, ami egyaránt érdekessé tudja tenni a játékot a menedzserlelkű profiknak és a tycoon stílusban kezdő gamereknek is. Lássuk most, hogy mit sikerült ezúttal kiagyalnia a jó öreg Sid-nek.
A játék az 1990-es Railroad Tycoon újjászületett változata, mely ezúttal egy teljesen 3D-s világban, kibővített lehetőségekkel és multiplayer játékmóddal megfűszerezve tért vissza. A valós helyszínek és a vasúttörténelem megtörtént eseményei visszaköszönnek a Railroads!-ban, ahol nem csak annyi a feladatunk, hogy összekössünk két várost, hanem az is, hogy nyereséget termeljünk, hírnevet és elismerést szerezzünk, versengjünk a konkurens vállalattal, valamint megalkudjunk a dollármilliomos befektetőkkel. Gondoskodni kell a vasút állapotáról, figyelemmel kell követni az érintett városok elvárásait, saját alvállalkozásokat kell irányítani, és bizony néha még a rablókkal is meg kell küzdeni. A vasút életet visz a városba, ahol az első gőzös megérkezése után robbanásszerűen megnő a lehetőségek száma, felpezsdül az élet, és virágzásnak indul az ipar.
Első hallásra ez elég kemény feladatnak látszik, de persze a játékmenet során nem szakad minden rögtön az ember vállára. Ahogy nő a birodalmunk, úgy jönnek egymás után a problémák is - mondhatni az utca nevel minket. Mielőtt bárki nekiugrana a játéknak, és 5 perc után a tehetetlenségét látva csalódottan letörölné azt, mindenképpen érdemes meglesni a tutorialt, azaz az oktatóprogramot. Ezt gyakran ki szoktuk hagyni, mondván „na majd én magamtól, figyeljétek csak, meglátjátok". A büszkeséget most félre kell tenni, és rá kell bökni a tutorialra, hiszen az mindössze 10 perc alatt mindenkit kellően fel tud készíteni, hogy megalkossa a maga kis virtuális MÁV-ját. Higgyétek el, tapasztalatból mondjuk!
A Railroads! az 1830-as évektől 1989-ig nyitja meg előttünk a vasútépítés lehetőségét, mondhatni a kötöttpályás közlekedés aranykorát élhetjük át első kézből. Olyan helyeken kezdhetünk neki a vasútépítésnek, mint a Phoenix, Las Vegas, Los Angeles és San Diego nagyvárosok alkotta Délnyugat-Amerika, a New York és Washington DC uralta Északkelet-Amerika, a Chicago és Bittsburg tengelyt képviselő Középnyugat-Amerika, vagy a Vancouver központú Északnyugat-Amerika. Persze az USA-n kívül még szerencsét próbálhatunk Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Szeged, Bukarest, Isztambul vonalon húzódó Kelet-Európában is, de az addikt játékos, aki már mindezt megunta, az saját scenariokat is gyárthat a beépített map editor segítségével. Ezen pályák mindegyikén egyéni, helyszínre szabott feladatokat kell ellátnia a vasútnak, tehát nem csak a pályák kinézete, de a játék célja és a küldetések nehézsége is területenként változó.
A könnyű kezelhetőséghez és a stílus kezdőit támogató játékmenethez hozzá tartozik, hogy a gép rengeteg dolgot önállóan megcsinál helyettünk. Ha forgalomba helyezünk egy szerelvényt, akkor az magától dolgozik, nekünk csak a beállításait kell módosítgatni. Ha építkezünk, akkor nem kell vesződni az alagutakkal és a hidakkal, mert azokat automatikusan elkészíti a gép, így nekünk, megfáradt gamereknek bőven jut energiánk a többi kismillió feladat elvégzésére. Néha azért hibázik a játék, így sokszor előfordul, hogy a mellékvágány keresztülmegy az állomás épületén, vagy egyéb létesítményen. Ez gyakran előtűnő bug, mint az is, hogy a szerelvények egymásba olvadnak a forgalmas állomásokon.
Érdekes és picit zavaró, hogy a vasút kedvéért gond nélkül átszabhatjuk a város struktúráját. Ahhoz, hogy elférjenek a sínek, és a város közepére épüljön a pályaudvar, a gép lazán odébb tolja a felhőkarcolókat és az épületeket, mintha azok egy-egy makettek lennének. Persze a város csak jelképesen az, hiszen alig néhány épületből áll, ami tovább rontja a realitásról alkotott amúgy sem jó összképet.
Eleinte csak a személyszállítással és a postával kell törődni, de csakhamar bele kell kóstolnunk a teherszállítmányozás gyönyöreibe is. Meg kell nézni, hogy melyik városnak milyen igényei vannak, és annak megfelelő járatokat kell indítani. Ha például papírgyár van egy városban, akkor oda fát kell szállítani, ha pedig ettől virágzásnak indul az ipar, az emberek meggazdagodnak, akkor már autókat és luxuscikkeket is vinnünk kell nekik. Mindezt persze nem azért, hogy boldogok legyenek, hanem hogy nekünk minél több pénzt lecsengessenek. A lehetőségek skálája tehát széles, csak győzzük energiával a kihasználásukat! Összetett hálózat esetén előfordul, hogy nem tudjuk biztosítani egy városnak az igényét, mert bonyolult lenne a szállítás, ekkor viszont megtakarított pénzünkből beinvesztálhatunk egy vállalkozásba, így gyakorlatilag magunk termelhetünk a piacra. Összesen több mint 20 iparág van, melyekben az egyszerű szerdai piac termékeitől egészen a nehézfegyverekig rengeteg dolgot gyárthatunk, vagy szállíthatunk, vastag jövedelemhez jutva ezzel. Persze álmaink vasútvállalata nem egy délután alatt fog felépülni, így lehet, hogy csak több nap vagy hét kitartó munkája lesz csak igazán értékes.
A mozdonyok szerelmeseinek plusz kikapcsolódást jelenthet, hogy a játékban szereplő több mint 30 gőzös, dízel és csúcsmodern vaskerekű mindegyikének meg lehet változtatni a színét és logóját, törekedve ezzel akár az egységes arculat megteremtésére. Akik már eleget szórakoztak a single player adta lehetőségekkel, azok az internet segítségével behívhatnak egy barátot, aki a konkurens vállalatával versenyhelyzetet teremt ebben a virtuális világban. Ez a játékmód a single playerhez hasonlóan nagyon élvezetes, de vigyázni kell vele, mert az ember könnyen arra eszmél fel, hogy este 10-kor még mindig pizsamában van. Ajánlatos tehát hideg élelmet a gép mellé készíteni, mely utóbbi az egyjátékos mód nyüstölésekor sem árt.
A tycoon játékok sosem a grafikával hódítottak, és ez az örökérvényű szabály most is igazolódni látszik. Persze az igazi menedzser egy 2D-s kezelőfelületen is remekül el tud szórakozni, azért a mai fiataloknak kell a látványos vizualitás. Sid barátunk nem arról híres, hogy speciális effektekkel tömje tele játékait, így a Railroads! is maradt a puritán, de minden igényt kielégítő megoldásoknál. A városok csak jelképes városok, inkább egy mező közepére épült házak összessége, de azért szép látványt mutatnak. Egy piciny élet is van bennük, így ha ráközelítünk, akkor láthatunk néhány sétáló embert, vagy keményen termelő vállalkozást. Nagy sajnálatunkra kimaradt a játékból a nappal-éjszaka rotáció és az időjárási viszonyok váltakozása. Van még ötletünk bőven, hogy mivel lehetne feldobni a játékot, de amit most kaptunk, már az is bőven kielégítette a mozdonygőz illatára éhes szervezetünket. Köszönjük Sid, jól esett egy ilyen profi tycoon-nal múlatni az időt.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.