Phantasy Star Universe

  • Írta: Ca$h
  • 2007. február 27.
Jelenleg a világot hatalmas lázban tartják a gombamód szaporodó MMORPG-k olyanok, mint a hihetetlenül sikeres World of Warcraft vagy a kevésbé sikerült Matrix online. Ezeknek a játékoknak az a varázsa, hogy egy idő után teljesen bele tudja élni magát az ember a történetbe olyannyira, mintha csak a saját életét élné.
Sajnos nekünk konzolosoknak nincsen valami sok olyan cím, amivel tolni tudnánk. Talán csak a Final Fantasy XI ilyen, de nem sokan vannak, akik hajlandóak érte még plusz előfizetést is fizetni. De szerencsére újabb reménysugár jelent meg az égen, lássuk, hogy mennyire csillog.


Én személy szerint mikor megláttam az új Xbox Live-os letölthető demók között a Phantasy Star Universe-t (PSU), fogalmam nem volt róla, hogy mi is ez valójában. De mivel szimpi volt a címe ezért letöltöttem. Aztán mielőtt kipróbáltam volna, utánanéztem egy picit és kiderült, hogy a gammának voltak előzményei régi nagy kedvencemen, Sega Dreamcasten amin az egyik legnagyobb címnek számított. A Phantasy Star Online (PSO) a maga idejében korszakalkotó produktum volt, hiszen nem sűrűn fordult elő, hogy konzolosok online nyomhatták egymással a játékokat. Ez a kis RPG képes volt erre, sok más Dreamcastes gammával együtt, a másik nagy előnye az volt, hogy mindezt teljesen ingyenesen tehették az emberek. De sajnos egy idő után mégiscsak fizetős lett a történet, ami miatt hamar elpártolt tőle mindenki. A PSU a PSO-nak a folytatása és egyben továbbfejlesztett változata, amelyben nem csak a grafika lett ezerszer szebb de sok más újdonsággal is szolgálhat annak akik ismerte a nagy elődöt.


A játék menete igencsak egyszerű, nem olyan összetett mint a nagytestvér WoW-nak. Általában egy űrbázisból indulunk, megkapjuk a küldetést, összeszedünk pár embert magunk mellé, és már mehet is a móka. Rögtön ránk fog rontani egy jó nagy rakat szörny, akiket nagy nehezen (később könnyebben) legyőzünk mindenféle speckót és fegyvert használva, majd tovább haladva szép lassan letakarítjuk az egész pályát, a végén főszörny, akit trükkösebb módon legyőzve, jó sok tapasztalattal leszünk okosabbak. Ezek a részek néha nagyon unalmasak tudnak lenni, nade ne menjünk ennyire előre.


A játék elején négy fő faj közül választhatunk, ezek sorban a következők:
  • Humans – mindenben jók, de igazából semmiben sem jeleskednek különösebben.
  • Newmans (mint Paul Newman) – akik olyanok külsőleg, mint a tündék, ők a varázslatokban a legjobbak.
  • Casts – ők tulajdonképpen robotok, éppen ezért vicces hogy nőneműek is lehetnek. Ők igazából  a lövészettel kapcsolatos képességeikkel tűnnek ki a többi faj közül.
  • Beasts – ők amolyan torzszülöttek, akik természetesen a közelharcban tudnak a legtöbbet nyújtani

Természetesen azt is eldönthetjük, hogy nő vagy hímneműek akarunk-e lenni. Rengeteg opción keresztül küzdve magunkat egész egyéni külsőt adhatunk magunknak a rengeteg külső megjelenési változatok között mazsolázva. Miután nevet adtunk hősünknek el is indulhat a nagy kaland. Rögtön a szobánkban fogjuk találni magunkat, ami feltűnően üres és szürke így első ránézésre. Miután már a másodikra is az, nem kell elkeseredni, hiszen nagy választékban fellelhető berendezési tárgyakkal tudjuk majd a későbbiek során feltunningolni pecónkat. Ehhez persze sok-sok pénzre lesz szükségünk, amihez meg elkerülhetetlen lesz a hentelni a sok ellent. Kimászva a szobánkból választhatunk, hogy melyik bolygóra akarjuk magunkat teleportálni és indulhat is a móka!


Egy-egy bázis fedélzetén fogjuk csak igazán jól érezni magunkat, hiszen itt fogunk találkozni a legtöbb online játékossal, akik valami elképesztően viccesen tudnak viselkedni. Vannak, akik pornó kazettákat árulnak, vannak akik csak megállnak a tér közepén és táncolgatnak, egészen addig amíg valaki hozzájuk nem csatlakozik, majd még valaki és a végén már egy egész szép tucat hős dobálgatja magát jó hangulatot teremtve ezzel a többi játékosnak. Én személy szerint ezzel szórakoztam a legtöbbet, hogy összeszedtem pár embert és leálltam velük táncolni. Annál viccesebb a dolog minél több fajhoz tartoznak a játékosok, mivel mindenki más mozdulatokkal tudja élvezni a hallhatatlan muzsikát. Egyébként rengeteg kommunikációs forma közül válogathatunk, a mutogatós lehetőségektől fogva, a levélíráson át, egészen akár az élő beszédig headset-ünk segítségével. Mind mind nagy mókának ígérkezik, de csak egy ideig …


 Nekem az egyetlen komoly gondom az volt, hogy nagyon nehezen találtam meg a helyem a játékban. Lehet hogy csak én voltam a béna, de mivel nem volt semmi sztori meg eligazítás meg semmi, ezért sehogy sem sikerült egy nyamvadt küldetést találnom, pedig órákon keresztül keresgéltem Megtaláltam a Guardian központot, ahol a küldetéseket osztogatják, de sehogy sem sikerült elkezdenem egyet sem. Úgyhogy csak mászkálgattam, nézegettem, táncolgattam, hülyéskedtem, nomeg dumálgattam a többiekkel, kézzel-lábbal meg minden módon. Szóval igazából, csak a Live-os cimboráimat kérdezgetve illetve kissé utána olvasva tudtam valami érdemlegeset leírni nektek!


Én személy szerint úgy gondolom, hogy bár a játék jópofa meg hangulatos grafikája, atmoszférája van, semmiképpen sem éri meg a havi 10$-os díjat. Főleg hogy a játék is sokba kerül nomeg ott van az XBox Live díja is… nem tud olyan sokat nyújtani nekünk ami miatt ajánlanom kéne bárkinek is. Aki fanatikus RPG rajongó, többek között ilyen vagyok én is, az várjon még egy picit júniusig, amikor is megjelenik a Mass Effect. Na abban biztosan nem fog csalódni senki!

3.
fojesz
Maguk a render filmek pofásak, azonban az ingame jelenetek eléggé esetlennek tűnnek. :S
1.
General Thomas
Hát a videóban is csak a zenéje fogott meg :P
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...