Soha nem publikálta az Európai Bizottság azt a tanulmányt, amelyet 2014-ben 360 ezer euróért rendelt meg az Ecorys holland kutatócégtől a kalózkodás hatásairól. A háromszáz oldalas dokumentumot végül Julia Reda kalózpárti európai parlamenti képviselő kérte ki az információs szabadságra hivatkozva, és hozta nyilvánosságra eredményeit. A kutatás mérései és adatai alapján nem bizonyítható a kalózkodás negatív következménye a későbbi eladásokra, de ezt az EU szerette volna inkább eltitkolni a képviselő szerint, főleg a közelgő szerzői jogi reformról szóló szavazás előtt.
A kutatás szerint a felnőtt lakosság 51 százalékának és a kiskorúak 72 százalékának volt valamilyen illegálisan letöltött vagy streamelt tartalma az EU-n belül 2014-ben, akár zenei vagy videós anyagok, akár könyvek vagy játékok közül. A kalózkodás aránya pedig különösen Lengyelországban és Spanyolországban volt magas a vizsgált országokban, de előbbi helyen kevésbé egyértelmű a szabályzat az online jogsértésekkel kapcsolatban. A spanyoloknál pedig a szerzői jogi törvények a felhasználók helyett inkább az illegális tartalomszolgáltatókra összpontosítanak, és nem engedélyezik a képviseleti szövetségeknek eljárások indítását, emiatt a törvények betartatása költséges és kevésbé hatékony.
Általánosan megfigyelhető trend, hogy a "kreatív tartalmakat" a felhasználók egyre inkább online fogyasztják, kivéve a könyveket, amelyeknek online piaca továbbra is marginális, és az illegális letöltés aránya sem számottevő a vásárláshoz, könyvtári kölcsönzéshez és legális letöltéshez képest. A játékiparban a bevételek főleg a konzolos játékokból származnak, de ebben a szegmensben is három évvel ezelőtt kezdtek előretörni az online játékok - és azóta megnőtt a szerepük. 2014-ben az EU-ban a legtöbben ingyenes játékot játszottak, legálisan streameltek vagy fizikai hordozón vásároltak játékot, de sem a legális letöltés, sem az illegális formák nem voltak annyira elterjedtek - az önbevallás szerint.
De mi a helyzet a zenei anyagokkal? Ha érdekelnek a részletek, olvasd el a teljes cikket a HWSW-n!
Aki kalózkodik, elsősorban azért teszi mert neki ez nem ér meg annyit, hogy fizessen érte. Ha nem lehetne kalózkodni, akkor számos kalóz egyszerűen mással töltené az idejét. Ráadásul a cégek elesnének a megtért kalózok által generált jelentős jövedelemtől, ők ugyanis nagy eséllyel többet fogyasztanak később is, mert rászoktak a változatos tartalomra, persze egyben kritikusabbak is hiszen sok mindent kipróbálhattak. Az olyan oldalak forgalma, mint pl. a gog.com pedig mutatja, hogy az emberek több, mint hajlandóak fizetni olyan DRM-mentes tartalomért is, melynek kalóz változata teljes mértékben megegyezik az eredetivel.
Egyébként rendelkezések ide vagy oda, szerintem a kalózkodás alapvetően csökkenni fog a jövőben, ennek oka, hogy azok a szülők akik (már) nem kalózkodnak, a gyerekeiket sem fogják hagyni, ráadásul támogatók is lesznek a játékok, filmek, sorozatok, zenék és könyvek megvásárlásában.
Szóval azt is lehet mondani rám, hogy a kalózkodás miatt lettem potenciális vevő :D
Ezt kb mindenki tudja h aki megveszi az értékeli a beletett munkát aki meg nem az soha nem fog venni semmit tehát nem jelenik meg vevőként. Így az arány nem változik.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.