A South of Midnight debütálásakor többnyire jó pontszámokat kapott a kritikusoktól, mi is a jobb játékok közé soroltuk. Nem véletlenül, hiszen mind a déli kreol mitológiája, mind a stop motion stílusa, mind az atmoszferikus zenéje, mind pedig a mély mondanivalója dicséretet érdemel. A harcrendszerében ugyan nem sok újdonságot hozott (az is inkább csak a történeti kapcsolódása miatt volt érdekes), de még így is jól szórakoztunk vele.
A Compulsion Games egy kanadai fejlesztőcsapat, amit 2009-ben alapított Guillaume Provost, az Arkane Studios volt fejlesztője. Első két játékuk, a Contrast és a We Happy Few, a South of Midnight-hoz hasonlóan számos művészi értékkel bírt, talán épp ezért döntött úgy a Microsoft, hogy bevásárolja őket az Xbox Game Studios csapatai közé. Így viszont úgy tűnt, Xbox-exkluzivitást fog kapni a következő címük, és a PlayStation 5 tulajok lemondhatnak róla. Ám amióta az Xbox-játékok sorra jönnek ki a japán platformon is, már nem lepett meg különösebben senkit, hogy ezt is átportolták.
Azt mindenképp el lehet mondani a portról, hogy remek iparosmunkát végeztek vele technikailag, sőt annál többet is. Noha nem lehet a beállításokban performance és quality mód között választani, valószínűleg nem sok játékos fog emiatt bosszankodni, hiszen a játék 60 fps-sel, teljesen olajozottan fut a Sony konzolján. Nekem speciel a felbontásra sincs panaszom, de azt azért jobb, ha tudjátok, hogy ez biztos nem natív 4K. PS5 Prón természetesen látványosabb a játék, pláne a minőségibb ray-tracing tükröződésekkel, de én csak az alap konzolon tudtam tesztelni, és bőven meg voltam elégedve a grafikával.
Apropó, grafika. Azt már nyilván az Xbox-játékosok is megtapasztalhatták, hogy a stop motion filmek (pl. Karácsonyi lidércnyomás, Coraline, Halott menyasszony) stílusában meganimált játékot szokni kell kicsit az elején. Gyönyörű meg művészi, persze, de eleinte könnyen hiheti azt az ember, hogy valami nem stimmel az animációkkal, furán darabosak. Aztán egészen hamar hozzászokik a szem, és tényleg felidéződnek bennünk azok a filmes klasszikusok.
Mivel PlayStation 5 portról van szó, nem lehet elmenni szó nélkül a DualSense kontrollerek mellett. Néha kicsit csalódás, hogy mennyire kevés játék használja ki a haptikus rezgéseket és az adaptív ravaszokat, de szerencsére a South of Midnight elég jól implementálta ezeket a technológiákat, még ha el is fért volna benne több minden. Mindenesetre a harcoknak kellemes nyomatékot adnak ezek a kis pluszok.
Ha pedig plusz dolgokról beszélünk, muszáj megemlítenem a Weaver’s Edition fantázianévre hallgató digitális delux kiadást, amit tisztességesen megpakoltak finomságokkal. A PS5-ön ezeket egy külön alkalmazásban lehet megnyitni. Van itt kérem szépen artbook, soundtrack, “Boo-Hag” képregény, zenei videoklip és egy dokumentumfilm is. Viszont üröm az örömben, hogy maga a játék nem egészült ki ebből az alkalomból egy plusz DLC-vel, sztorikiegészítővel, kosztümökkel, vagy bármi hasonlóval. Maga a játék teljesen egyezik az Xbox-kiadással.
A South of Midnight PS5-ös változata tehát egy olyan kiadás, ami ugyanazt nyújtja, mint az eredeti, viszont ki is használja a japán konzol tulajdonságait és képességeit. Simán, gyorsan fut, nem feledkezik meg a világ egyik legjobb kontrolleréről sem, és végre PS5-tulajoknak is elérhetővé tesz egy remek southern gothic hangulatú történetet.
A South of Midnight PlayStation 5-ös kiadása 2026. március 31-én jelent meg, a játék eredeti verziója pedig 2025. április 8-án Xbox Series X/S-re és PC-re. Mi most PlayStation 5-ön teszteltük.
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.