Asura's Wrath teszt

  • Írta: zoenn
  • 2012. március 14.
  • asuras wrath, teszt, x360
Az interaktív film billogját többször ráragasztottuk már az elmúlt évek játékkínálatának egy-egy darabjára. A kérdés csupán az, hogy mekkora szeletet hasít ki a játék egészéből, s a filmszerűség nem megy-e az élmény rovására. Az Asura’s Wrath minden eddigi trenddel szembemegy.

Igazából játékos válogatja, hogy mennyire szeret beleszólni a képernyőkön látható eseményekbe, nézni szeret-e jobban, vagy aktívan részt venni az eseményekben. A fukuokai bázisú CyberConnect2 csapata már a Naruto-szériában is előszeretettel nyomta le a torkunkon az átugorhatatlan QTE-szegmenseket – nos, legújabb csemegéjükkel, az Asura’s Wrath-tal mindinkább nyomatékosítják bennünk, hogy az interaktív film és a játékok közti határmezsgye voltaképpen nem is létezik. Több ötletből felvértezett produktumot adtak a kezünkbe, mely végigível 7-8 órán, elismeréssel adózunk az iszonyúan feszes hangulatnak, s közben néha még a gombokat is gyepálnunk kell. Anime-rajongók előnyben.


Szögezzük is le nyomban: az Asura’s Wrath nem az a megszokott videojáték, amit elképzeltél. Kitágítja, vagy éppen eltörli a határokat, sokkal inkább egy filmmel van rokonságban. Az egy-két óra tényleges játékmenet pedig inkább kiegészítő motívum, arra szolgál, hogy továbbvigye a roppant érdekfeszítő történetet. Apropó történet: a fejlesztők széles tárházát mutatják be a valóságban is ismerős, hindu vallásra jellemző szereplőknek és eltökéltségnek, de nem ragad le ott – tovább színesíti a háttért további erőteljes fantasztikummal. Adva vagyon nyolc félisten, kik a nép áhítatából nyerik erejüket (mantrájukat) – egyikük Asura, de ő kapja a legtöbb pofont mindközül. Természetesen a folyton visszatérő gonosz is jelen van Gohma személyében, a több ezer éves haragtartás eredménye meg is lesz. Hősünket gyanúsítsák a császár megölésével, büntetést kap, feleségét meggyilkolják, lányát pedig elrabolják. Asura dühe csillapíthatatlan, bosszút esküszik, és a fél univerzumot feldúlva indul hadjáratra, s eme elszántság ismét az élők közé juttatja.


Nehezen érthető és hatásvadász történet talán sokunk gyomrát megülheti – elborult anime-ken nevelkedő ifjoncok számára viszont határtalan örömöt nyújthat a játék. A mesélés oltárán áldozzák fel a játékmenetet, mely három részre bomlik: adva vagyon egy God of Warra emlékeztető hack & slash szegmens, egy rail shooter rész, és megszámlálhatatlanul sok QTE. Ha viszont megszámoljuk, hogy ténylegesn mennyi időt töltesz hagyományos játékkal, az összesen kicsivel több, mint két órát tesz ki. A többi interaktív film. A teljes megsemmisülés veszélye, a dühbe gurulás szépsége, s klasszikus szólamokra építkező harc miatt igazán egyedi élményt nyújt az Asura’s Wrath. Ennek tudatában hasonló címet nem is tudnánk mondani, ami mindenképpen pozitívum.


A haragunk mindennél fontosabb: álljuk a pofonokat keményen, de mi is aktívan osztjuk a pofonokat, mígnem a dühünk elér egy olyan szintre, ahonnan nincs tovább, és durva harc árán győzedelmeskedhetünk a gonosz felett. A tényleges kaszabolós rész pedig nem mutat újat a műfajban: kétféle támadástípus létezik, védekezhetünk és lövöldözhetünk is, ha kedvünk tartja, mígnem a düh-szintünk fel nem töltődik. Amíg ez meg nem történik, addig gyakorlatilag végtelen számban érkező ellenfeleket kapunk a nyakunkba, de ha kellően felmegy bennünk a pumpa, máris továbbjuthatunk a játékban: ismét jön a szokásos átvezető animáció. Rögtön meg is cáfolom magamat: elvégre nem átvezetőkről van szó, magát a csihi-puhit hívhatjuk „átvezető harcnak”, hiszen a játék lényege még mindig a mozizás.


A hangulat viszont tényleg eszement és elképesztően nagy ívű: szinte soha nem unatkozunk – furcsa ezt mondani. Jónéhány játék esetében várjuk azt, hogy ismét a kezünk közé kapjuk az irányítást. Az Asura’s Wrath esetében ez pont fordítva történik: alig várjuk, hogy a kellő műgonddal felépített események továbblendüljenek. Nem tagadom: ódzkodtam ettől a megvalósítástól, de a valóságban jól működik – ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy nem kimondott játékról beszélünk. A Quick Time Eventek láncolata, a főellenségekkel vívott harc valóban pulzusemelkedést okoz, még azok számára is, akik tartanak a japán mentalitástól. A dramaturgia epizodikus felépítéssel kecseget – mindig tudjuk, hogy mi vár ránk a jövőben, néhány rajzolt szekvencia után is bonyolódik sorsunk. Így leírva talán azt érzed, hogy a lendület meg-megakad, de erről szó sincs. Egyedül a kötelező harcok során torpanunk meg egy darabig, s miután dühünk feltöltődik, passzív, vagy aktív résztvevői lehetünk a történetnek.


Ha kicsit utána olvasunk annak a mitológiának, melyet a játék bemutat, rájövünk, hogy minden identitásnak célja van. A pályák stílusa, kiegészítve a roppant erőteljes hangzással valóban varázslatos összképet nyújt. Minden masszív ellenség iszonyatosan uralja a képernyőt, folyamatosan sakkban tartva a játékost. Egy percre sem lankadhat a figyelmünk. Szerencsére a sokat hangoztatott reflex-gombnyomkodás is kellő kihívással kecsegtet, aminek talán maga a kontroller látja a kárát. Ököllel csapkodjuk riválisunk arcát, lángok fakadnak ütéseink nyomán, grimaszolunk, ordítunk – fürdünk az adrenalinban. Technológiai oldalról nézve semmi sem csorbíthatja a látottakat, elvégre töltési idők szinte nem is léteznek. Viszont szavatosság se nagyon: első végigjátszás után már alig nyújt többet a játék.


A látvány letaglózó, annak ellenére, hogy szinte semmi különleges nincs benne. Mégis, maga a stílus elviszi a hátán az egészet. Az Unreal Engine 3-at még soha nem láttuk ilyen köntösben: masszív tónusok, meleg színek, határozott kontrasztok adnak nyomatékot a témának. Minden karakter egyedülállóan részletes és pontos, s ennek tetejébe szinte tökéletes szinkront és zenéket hallgathatunk az egész játék alatt. Kétségtelenül tehetséges művészek dolgoztak a játék designján, nem kellett messzire menniük ihletforrásként, csupán pár hindu-mitológiát taglaló könyvet kellett fellapozniuk, s saját beteges (japán) fantáziájukat hozzáadni. Azt hiszem jó érzéssel emlékszünk vissza arra az atmoszférára, amit a játék teremt.


Az Asura’s Wrath nem egy játék, inkább egy kísérlet arra, hogy miként tudják meghonosítani az anime-t egy videojáték keretében. A CyberConnect2 alapvető pilléreket áldozott fel a történetmesélés oltárán, a tényleges játékmenet, a harc csupán kiegészítő sallang. Az arányok jól észrevehetően a filmek javára billennek, aminek sajnos nem mindenki fog örülni. Kicsivel nagyobb szabadság és interakció jót tett volna a címnek, de lehetséges, hogy akkor az egész koncepció dugába dőlt volna. Mindenkinek magában kell eldöntenie, hogy miként tekint az Asura’s Wrath-ra. Jelen állás szerint több újszerű és teljesebb megoldást elviselt volna a szimpla harc, de a történet nem érte volna meg feláldozni. Ha videojátékként tekintünk tesztünk tárgyára, egyszerűen nem érdemelhet magas pontszámot, viszont mindenképpen várjuk a folytatást.

16.
16.
vergil
Sajnos a játékot nemtudtam MÉG kipróbálni sajnos az árak nemengedik de emindkeéppen nálam bezsrezendő..:D szeirntetek megéri kiadni az árát?
15.
15.
gg01
Ebből a demo bőven elég volt, még sok(k) is! Szeretem a hack & slash játékokat de ez már túl sok! No. 1 God of War No. 2 Devil May Cry
14.
14.
markoci555
biztos akik szeretik az ilyen játékokat azoknak nagyon tetszik, nekem nem
13.
13.
frenkyboyhun
12.
12.
Prézli21
"Az interaktív film fogalma új értelmet nyert"

Esetleg annak, aki hirbol sem ismeri a Heavy Raint.
10.
10.
rossitibi
Demót próbáltam,röhej hogy nem szól másról a játék csak háromszög,karika X,tekerd a bal kart jobbra,tekerd a jobb kart balra,megint karika,aztán egyszerre tekerd a karokat....vicc....
9.
9.
Adamknight
NOOOO Not the Brahmastra! XD

7: Kicsit kulturáltabban is kifejezhetted volna az álláspontod.

Nekem még mindig nincs boxom XD, de a youtube-os végigjátszás videókat nagyon élvezem. Mondjuk engem Yasha karaktere is nagyon megfogott, főleg amikor kiderül, hogy ő mit áldozott fel az ÜGYÉRT. Bár Sergei valahogy nagyon idegesített, amíg SPOILER Asura ketté nem tépte :D.
8.
8.
metercsiken
Nekem bejön ez a stílus.
Beszerzendő! : )
6.
6.
p3ti
Tuti be szerzem , de kicsit várok hogy essen az ára , sztem reális a pontozás :)
4.
4.
DON GONDOCS
Hát igen ez egy jól kitalált játék, közepes megvalósításban. A harc lehetett volna Kiforrottabb is.
3.
3.
Yanez
Játszottam a demóval és már akkor tudtam,hogy ezt bizony kihagyom.Viszont a látványért csillagos ötös a készitőknek!
2.
2.
keiji maeda
és a skript ? olyan arányban sok van benne mint a demóban ?
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...