Journey teszt

  • Írta: fojesz
  • 2015. augusztus 13.
  • journey, ps4, teszt
Furcsa élmény először végigjátszani a Journeyt: sokat hallottam már róla, láttam belőle egy csomó képet és videót, mégis, egészen más élményt nyújtott, mint amire számítottam.

A Journeyt a nemrég megjelent PS4-es verzió apropóján vettem górcső alá, amivel ugyan alapjáraton nem foglalkoztunk volna, mivel azonban annak idején nem teszteltük a játékot (és én magam sem játszottam eddig vele), ennél jobb alkalmat nem is találhattunk a hiányosságunk pótlására. Akinek nem derengene, a Journey a thatgamecompany harmadik játéka, amely kizárólag PS3-ra jelent meg 2012-ben - az exkluzivitás nem véletlen, az alkotást ugyanis a Flowhoz és a Flowerhez hasonlóan a Sony pénzelte. A Journey óriási siker lett, a játékosok és a kritikusok is imádták, illett hát megnéznünk nekünk is, hogy mire ez a felhajtás!

A magam részéről azért tartottam furcsának a Journeyt, mert már arról is vitatkozhatnánk, hogy mint játék mennyire állja meg a helyét. Mint azt látni fogjuk, a Journeyből kimaradtak a komplexebb játékelemek, kihívás egyáltalán nincs benne, kalandod során szinte sodródsz az eseményekkel. Mégis épp az egyszerűségével és az ebből fakadó tökéletes harmóniájával győzi meg az előtte ülőt, aki számára egy percig sem lehet kérdéses: bármilyen kísérlet is legyen ez, kiválóan működik, és ráadásként olyan élményt nyújt, amivel nemigen találkozhattál eddig.

A Journey egy rövid, mindössze kétórás kaland, viszont ártalmatlansága ellenére meglepően intenzív. Hősöddel egy sivatag kellős közepén találod magad, a háttérben pedig egy hatalmas hegy fekszik: fogalmad sincs mi az, a játék nem mond róla semmit, csak azt tudod és gondolod magadban, hogy el kell indulnod, és arra kell tartanod. A Journey sosem kommunikál veled expliciten, nem beszél a játékban senki, nincs HUD, sőt egy darab felirat sem, az irányítás alapvető fortélyaira is két-három piktogrammal tanít meg, a háttértörténetre pedig néhány rövid animációból derül fény. A hangsúly az utazás értelmezésén van, ami viszont csak rajtad múlik; valószínűleg mindannyian kicsit másként éltük meg a kalandot, és ez az, amiben a Journey ereje rejlik.

A készítők egy sor eszközzel segítik az elmélyedést, és azt, hogy semmi se zökkentsen ki az élményből. A szótlanság az egyik, nincsenek unalmas párbeszédek és fel-felugró feliratok, sőt lényegében sztori sincs, ahogy a játékmenet is ezért van lecsupaszítva, amihez természetesen egy szintén egyszerű, egy analóg kart és két gombot igénylő irányítás dukál. Mindez ráadásul hibátlanul, döbbenetes körítés mellett van összepattintva, a Journey zseniális művészeti dizájnját és Austin Wintory elképesztő muzsikáját nem is méltatnám külön: nézzétek meg a képeket, hallgassatok bele ti magatok is!

A Journey játékmenete tehát lényegében abból áll, hogy haladunk előre a rejtélyes hegy felé. Eltévedni nem nagyon fogunk, mert bár a szabadság illúziója adott (ha épp nem a sivatagban kóborlunk, akkor hatalmas csarnokokat járunk be), a fejlesztők elég erősen sejtetik, hogy merre kellene mennünk, és mit kellene csinálnunk. A továbbjutásunkat ügyességi részek igyekeznek hátráltatni, inkább kevesebb, mint több sikerrel: a Journey egyáltalán nem nehéz, valójában ezeknek az elemeknek nem is az a szerepük, hogy megkeserítsék az életed, inkább csak érdekesebbé szeretnék tenni a kalandot. Mindegyik az utazód egyetlen képességére épít, hősünk ugyanis képes ugrani, illetve repülni, de csakis akkor, ha elég energiával rendelkezik.

A Journeyt az is egészen egyedivé teszi, hogy ebbe az egyszerű koncepcióba hogyan simították bele a különböző játékelemeket. Ezt az energiát például mindig újra kell töltenünk, de mivel HUD nincs, máshogy kellett jelezni a játékosnak, hogy miből gazdálkodhat ugrás előtt, így a főszereplő sálján felvillanó szimbólumok és maga sál hossza árulja el, hogy mi, merre és hány méter. Sőt, még multiplayer is került a címbe, az utad során más játékosok is becsatlakozhatnak melléd. Nem, itt nincs lobby, nem tudsz velük beszélgetni, és tulajdonképpen nem is kell együtt haladnotok, ráadásul a többiek nevét sem tudod meg, egészen a játék végéig. Ugyanakkor az élményhez mégis hozzátesz valamit, hogy van valaki melletted, ráadásul a játékmenet szempontjából is van funkciója, mert fel tudjátok tölteni egymás energiáját, így könnyebb haladni is.

Oké, tehát adott egy cím, ami alapjáraton elég könnyű, de akár még könnyebb is lehet? Igen, és ez egyben a Journey legnagyobb negatívuma - már akinek persze. A Journeyben ugyanis minimális komplexitás és szinte semmi kihívás sincs, és elképzelhető, ez nem fekszik majd mindenkinek. Ugyanakkor az is belátható, hogy a Journey esetében ennek célja van, és egyáltalán nem ezt az élményt kapnánk, ha mindezt túlbonyolított formában (vagy akár kicsivel is hosszabban) tálalják nekünk. Így működik, ilyennek kell lennie, és kész.

Persze a trófeák és a gyűjtögetnivalók még mindig ott vannak, ha valaki többet szeretne kipréselni a címből, de a rövid játékidő és az intenzív élmény még ezek nélkül is rábírja a többséget az újrajátszásra. A Journey olyan, mintha meditálnál: végigjátszod, elmélyedsz benne, kikapcsolódsz, majd pihenteted, és egy hét múlva visszatérsz hozzá. Nem véletlen, hogy erre is jár trófea.

21.
21.
Aanash
19.
19.
Neo1989
Most vittem végig a tulajdonképpeni egyetlen hátránya az, hogy nincs a játékban checkpoint rendszer. Komplett az egész story-t ki kell játszanod egyhuzamban.
(Mondjuk ebből kifolyólag meghalni nem is lehet.)

Szóval ha mész valahova ne kezdjél bele.
Meg mondjuk ha bekapsz egy áramszünetet az ciki.
18.
18.
Agresszió helyett szeressétek egymást felebarátaim. xd
17.
17.
keiji maeda
#14: örülök neki , hogy ennyiből sikerült be kategórizálnod engem hogy elégedetlenkedő vagyok gondolom valami híres tv jós lehetsz :) egyébként meg nem mostani emberke vagyok már az oldalon és , ez nem elégedetlenkedés hogy nem tudsz normálisan hozzászólni egy cikkhez úgy hogy valaki ne kössön bele valakibe vagy ne kezdjen el személyeskedni , ez körülbelül az utóbbi 2-3 évbe kezdett elfajulni korábban nagyon szerettem az oldalt azért is regisztráltam annak idején, de mostanában mindig megfogadtam hogy csak a cikket olvasom el a kommenteket nem de lassan igencsak letörlöm magam mert teljesen felesleges normális gondolat váltásokat nem lehet itt folytatni , az hogy valakinek van egy véleménye leírja nem azt jelenti hogy támadni kell......
16.
16.
keiji maeda
15.
15.
fojesz
#8: Szerintem eleve felesleges összehasonlítani a Journeyt a Last of Usszal és társaival, úgy máris feloldódik ez az ellentét.
14.
14.
zsocwargear
#12: " egyre szánalmasabb ez a mostani játékostársadalom komolyan mondom"
Egyetértés van, csak épp a hozzád hasonló elégedetlenkedők miatt. Komolyan mondom.
12.
12.
keiji maeda
#9: "az a Te személyes problémád, derpegj róla a saját blogodban" ez egy játék közösségi oldal bárki megoszthat véleményt!! akkor a te véleményed is oszd meg egy saját bogban...... egyre szánalmasabb ez a mostani játékostársadalom komolyan mondom
11.
11.
Liquid Snake
Nem én csak arról beszélek, hogy ez a játék 9. pontot kapott még pl. a God of War III szintén csak 9-et. És azért ég és föld van a 2 játék között! Mind zene, hangulat,grafika, mögöttes tartalom, színészi játék, stb. Még ha az élmény mindkettőben remek is akkor sincsenek egy szinten!
9.
9.
zsocwargear
#8: Játék ez is, mint a többi. Sokszor az ilyen indie cuccok messze több élvezetet nyújtanaka, mint az általad deklarált AAA címek. Kinek mi jön be, ki vagy te, hogy meghatározd a ligákat mások szempontjából? Ez a játék közel hibátlan. Ha neked nem tetszik, az a Te személyes problémád, derpegj róla a saját blogodban.
8.
8.
Liquid Snake
Gyerekek de most komolyan...elhiszem én, hogy egyedi élmény meg, hogy amit nyújt azt hibátlanul hozza. De könyörgöm ez akkor is csak egy indie játék ne tekintsünk már rá úgy mint a világ 8. csodájára. A pontozási rendszerrel van a baj. Ha külön lennének osztályozva az indie és a AAA címek akkor a játék megerhetne akár a 9 pontot is de így, hogy el ligában indul (legalabbis a pontozás szerint) olyan címekkel mint a God of War, Last of Us, Metal Gear Stb. egyszerűen túl kevés a 9 ponthoz...
7.
7.
PaprikaJancsi
Jól néz ki, bár furcsálom, mintha lett volna már Journey tesztetek, de akkor mégse. :)
6.
6.
keiji maeda
"A magam részéről azért tartottam furcsának a Journeyt, mert már arról is vitatkozhatnánk, hogy mint játék mennyire állja meg a helyét. Mint azt látni fogjuk, a Journeyből kimaradtak a komplexebb játékelemek, kihívás egyáltalán nincs benne"

komolyan semmi sincs benne, mégis megkap 9.0 pontot ?! okés hogy szép grafika de ettől még ez az izé nem érdemel ilyen felhajtást..... 2 órás látványt nem igazán lehet így értékelni.
3.
3.
kamgecam
Ez a egyik oka hogy a sony masináját jobban preferálom azon kívül hogy erõsebb.Hihetetlen személyes egyedi játékokkal tudnak meglepni,ezzek a belsõ studiók.
1.
1.
hoaw
Tegnap vettem meg a collectors editiont ps3-ra. Remélem jó lesz.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...