The Park teszt

  • Írta: zoenn
  • 2015. november 26.
Link másolása
Micsoda? Horrorjáték a mostanában csak MMO-zó Funcomtól? Ráadásul nem is akármilyen! Egy narratívára kihegyezett, belső nézetű alkotásról van szó, amely a szülők legnagyobb félelmével foglalkozik.

Ismeretlen terepre merészkedett az immáron huszonhárom éves múltra visszatekintő Funcom. Az Age of Conan és a The Secret World fejlesztője pár éve még nem is gondolta volna, hogy olyan „sétaszimulátornak” csúfolt horrorjátékot készít, ami a Dear Estherrel és a The Vanishing of Ethan Carterrel áll rokonságban. Történt ugyanis, hogy az Unreal Engine 4-gyel való kísérletezés idején néhány munkatársuk olyan koncepciós rajzokat készített, amikben a stúdió vezetése is látott fantáziát, és végül zöld utat adtak a The Parknak. A játék a rövidsége ellenére sem egy pörgős kaland, és még nem is tesz hozzá semmit a zsánerhez.


Sajnos a The Park még az átlagosnál is lineárisabb, az útvonalról még annyira sem lehet letérni, mint az Everybody's Gone to the Rapture-ben, ha némi felfedezésre adjuk a fejünket. Sőt, a legtöbbször csak passzív szemlélői leszünk az eseményeknek (például amikor felülünk az egyik ringlispílre), nézelődésen és az ijedségen kívül mással nem nagyon leszünk elfoglalva. Ezzel nincs is gond, elvégre itt a történetmesélés a legfontosabb, csak sétálunk előre, elolvassuk a hátrahagyott feljegyzéseket, és levonjuk a konklúziót. Abból pedig kijut bőven, sőt a The Park olyan témákat boncolgat, amire korábban nem nagyon volt példa.


A játékban Lorraine-t irányítjuk, egy fiatal, korán megözvegyült édesanyát, aki egyszem kisfiával, Callummal látogat el a New England-i Atlantic Island Parkba. Sajnos a vidámparkot zárva találják, ám a nőnek eszébe sem jut, hogy erőszakkal hatoljon be a létesítménybe, mint Clark Griswold a Családi vakációban. Amíg a Lorraine a jegyszedővel beszélget, addig a gyerek beoson a parkba, így hősnőnk kénytelen utána szaladni. Callum viszont nem hallgat a szülői szóra, hiába szólítgatjuk, csak rohan előre elveszett mackóját keresve, mi pedig csak a hangját követjük. Szerencsére a lerobbant parkban nem nagyon fogunk eltévedni, a helyes irány mindig a szemünk előtt lesz, és voltaképpen egy hatalmas kört teszünk meg, mire visszaérünk a kiinduló pontra. Főhősünk akkor már nem ugyanaz az anya, aki másfél órája volt.


Bizony, a játék pofátlanul rövid, és csak minimális interakciót találunk benne. Amikor a történet elején beleültem egy mesecsónakba és a barlangban megelevenedett előttem Jancsi és Juliska meséje (groteszk csattanóval a végén), emlegetni kezdtem a fejlesztők felmenőit, hogy ezt most hogy képzelték. A menet még így is roppant lassú, alig vártam, hogy végére érjek. Ráadásul a többi attrakció is ilyen: szépen bekapcsoljuk a gépet a kezelőpultnál, felülünk a hullámvasútra, óriáskerékre, dodzsemre, vagy bármire, és szépen megvárjuk a végét. Pedig a fejlesztők ezeket szánták a játék legfontosabb jeleneteinek, ahol dühödt monológok formájában ismerjük meg Lorraine szomorú múltját, férje halálát és egy egyedülálló nő minden gondját-baját. Az apró darabokról aztán lassan összeáll a kirakós, és hősnőnk teljes korképe, ha kihagyunk valamit, akkor a végén összefüggéstelen lesz az egész. A helyzet a történet előrehaladtával egyre durvább, a nő mentálisan instabillá válik, ráadásul még egy hátborzongató, nyurga kalapos alak is a frászt hozza rá időnként. 


Igen, a nyomasztó hangulatot és hősünk fokozatos megőrülését néhány jumpscare jelenettel fűszerezik meg a fejlesztők, amik roppant olcsó húzásnak tűntek számomra, ráadásul a témát figyelembe véve nem is volt rájuk szükség. A rejtvényekről is lemondhatunk, a The Park tényleg egy egyszer használatos körutazás. Az itt-ott felszedhető jegyzetekből még az is kiderült, hogy a vidámparknak bizony tragikus múltja van, nem véletlenül zárták be, ha már annyi baleset és gyilkosság történt korábban, sőt még a természetfeletti erőket is belekeverik az egészbe. A nyögvenyelős séta után a bejárható kísértetkastély viszont tényleg a játék csúcspontja, emlékezetes és félelmetes helyszín. Az már más kérdés, hogy a ciklikusan változó szobákat és borzalmakat a készítők érezhetően a P.T. alapján rakták össze. 


Érdekesség, hogy az anyag még a The Secret World-rajongóknak is tartogatott pár utalást, ám még így is nagyon soványnak éreztem a tartalmi részt. A sztori megértése nagyban függ attól, hogy összeszedünk és meghallgattunk-e mindent benne. Még akkor sem tudunk belőle kicsikarni két óránál többet, ha egyszer sem tenyerelünk a futás-gombra, amire nagy a kísértés, mert üresjáratok így is akadnak benne szép számmal. Az Unreal Engine 4 használata ellenére a látvány nem túl meggyőző képet fest: a formák elnagyoltak, a karaktermodellek műanyagnak hatnak és a textúrákra sem lehetnek büszkék a készítők. A művészeti stílusra mondjuk igen, bár kicsivel több egyediséget is elviseltem volna. Ha horrorvidámpark, akkor már inkább Silent Hill 3-at, vagy a Painkiller idevágó pályáját hoznám fel. Végül ideszúrnám, hogy a srácok hiába teremtettek egy viszonylag erős atmoszférát, a belépőjegy túl drága ebbe a parkba (12 euró kilencven percért rablás), érdemes megvárni vele egy leárazást.

A játék PC-re jelent meg.

5.
5.
ha éppen nagyon unatkozol és úgy érzed harminc évvel ezelőtt élsz amikor még vadászni kellett a játákokat, plussz éppen felkötnéd magad unalmadban, akkor talán tegyél vele egy próbát.
Az a 6.5 jó lesz egy 3,5-nek de csak mert közeleg a karácsony és jön a Krampusz.
4.
4.
drat576
Én tuti hogy teszek vele egy próbát. Ha nagyon bejön majd egyszer leértékelve veszek egy példányt.
3.
3.
#2: Basszus, ingyenesek lettek a mozik, de jó, rohanok is ! :D
2.
2.
McDuff
elég megosztó játék lett sztem is,a színészi munka tényleg nagyon jó indiehez képest,a hangulat átjön,a történet beteg eléggé,de nagyon jó.
Viszont nem játék,mész előre és nézelődsz,ennyiből áll. Én youtuben végig néztem 3/4 óra volt az egész az életemből és bőven elég volt,nem éreztem hogy ezzel "játszanom" kéne,annyira egy film az egész.Az élmény így is átjött.Ergo nem nagyon ér pénzt...
1.
1.
crytek
Jó game lett. Várom tőlük a következő single szösszenetet!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...