Street Fighter V teszt

  • Írta: fojesz
  • 2016. február 16.
Yoshinori Ono és csapata hét év toldozgatás után küldi nyugdíjba Street Fighter IV-et, miközben a generációváltó epizóddal nemcsak a hardcore rajongókat, de az újoncokat is szeretné elcsábítani.

Ha nem is nyomott resetet a Capcom a sorozaton, a Street Fighter V-öt játszva hamar egyértelművé válik, hogy a fejlesztők az alapoktól indultak, és alkotóelemenként gondolták újra a folytatást. Miután a generációváltásnál keresve sem találhattak volna jobb alkalmat arra, hogy megpróbálják kiszélesíteni a rajongótábort, a tervezéskor az újoncbarát megközelítés is fontos szerepet kapott, miközben a veteránokat sem felejtették el: a hardcore rajongók továbbra is megkapnak minden segítséget ahhoz, ami elengedhetetlen a gyakorlásukhoz és a fejlődésükhöz.

Ez a téma mindig kényes persze, hiszen egy tapasztalt játékos és egy kezdő alapvetően máshogy áll a játékhoz, de a jó hír az, hogy az egyensúlyozás nem ment az élmény rovására. Az összképbe csak a felemás tartalom rondít bele, a Capcom keze ugyanis megcsúszott kissé, mikor visszatekerte a karakterek és a játékmódok számát, ráadásul bizonytalan egyelőre, hogy mennyit nyernek majd a játékosok az újonnan bevezetett freemium DLC-modellel. De haladjunk sorjában!

A Street Fighter V tizenhat harcost vonultat fel a megjelenéskor, őket az általános gyakorlat szerint négy nagyobb csoportba sorolhatjuk. A Balance típust erősíti Ryu, Chun-Li, Nash és Birdie, ezek azok a karakterek, amelyek tulajdonképpen minden helyzetben feltalálják magukat, azonban egyikben sem kiemelkedően jók. Ahogy azt az Offensive kategória (Cammy, Ken, Necalli, Rashid és Karin) elnevezése sejteti, az idetartozó harcosok erőssége, hogy brutális nyomás alatt tudják tartani ellenfelüket, nagyon gyorsan, nagyon sokat támadnak, szemben a Defensive-hősökkel (M. Bison, Vega, Dhalsim és F.A.N.G.), akik kevésbé belemenősek, és inkább a technikájukat használják ki. Az utolsó csapat a Grapplereké (R. Mika, Laura és Zangief): ők viszonylag lassúak, de ha elég közel férkőznek ellenfeleikhez, alaposan meg tudják szorongatni őket.

A Street Fighter IV negyvennégy karakterrel fejezte be a pályafutását, úgyhogy az ötödik rész választéka egyelőre mindenképpen szűkösnek mondható, ugyanakkor a kínálat így sem rossz; ha akadnak is átfedések a különböző képességek között, én kellően változatosnak találtam a listát, valószínűleg mindenki megtalálja majd azt a szereplőt, aki a legjobban passzol az ő játékstílusához. Habár a legtöbb harcos ismerős, és a jól bevált mozdulatokkal tért vissza, többen is új külsővel és kunsztokkal büszkélkedhetnek, a felhozatal egy része pedig teljesen új - négy karakter nevével nem találkozhattunk még egyetlen korábbi részben sem.

A legbizarrabb szerzet mindenképpen Necalli, akiből csak úgy sugárzik a nyers erő, elképesztő pofonokkal szorítja sarokba ellenfelét. Hasonszőrű társaihoz képest cammogósabb, ezt azonban jól kompenzálja, hogy képes egy nagyot a földrevágni és ezzel leteríteni a távolabb ácsorgó szerencsétlent, így zavartalanul közelíthet felé. Az új arcok közül nekem Rashid a kedvencem, az arab ficsúr elképesztően mozgékony, mégis nagyon jól irányítható, könnyű vele kitérni és ellentámadásba lendülni, a spéci mozdulatai pedig igen látványosak - és nem mellesleg hatékonyak - tudnak lenni.

F.A.N.G.-et viszont legalább ennyire gyűlöltem, a Shadaloo alvezére ugyanis mérget szór ellenfelére, és ezzel kergeti őrületbe - vagy éppen halálba. A mérge korlátozott ideig fejti ki a hatását, addig csak úgy szabadulhatunk meg tőle, ha be tudunk vinni egy támadást neki. Az utolsó újoncunk pedig Laura, a brazil leányzó, aki különböző szorításokkal és dobásokkal, illetve árammal dolgozik, így egyszerre képes végrehajtani a Pöttöm Bölény Kábítófogást és sokkolni támadóját. Igen, ő az a karakter, akit nem szeretnél közel engedni magadhoz.

A tizenhat harcos kapásból elérhető, azzal ugrunk neki a játéknak, akivel szeretnénk. A célunk továbbra is az, hogy kiüssük a velünk szembenállót, ebben pedig a klasszikus alapokra építkező, de azért jócskán megújult harcrendszer lesz a segítségünkre. Ahogy eddig is, a Street Fighter meccsei során kétszer három akciógombot használunk, ezekkel ütünk, illetve rúgunk gyengét, közepesen erőset és erőset, továbbá ezen gombok kombinációjával és/vagy az irány megadásával csalhatunk elő a karakterünkből különböző spéci mozdulatokat. Az EX Gauge visszatér, ha sikeresen támadunk, ez feltöltődik, innentől kezdve férhetünk hozzá bizonyos kombók erősebb EX-változataihoz és a mindennél pusztítóbb Critical Arthoz is.

Természetesen a tényleges játékmenet az itt felvázoltnál jóval rétegeltebb, de engedjétek meg, hogy a változatlan alapok részletezése helyett a legfontosabb változtatáshoz, a Variable System bevezetéséhez ugorjak. A Street Fighter V ejti az előző rész által bevezetett Focus-rendszert, illetve maga a Revenge-mutató is eltűnik - ha úgy tetszik, ez utóbbiból nőtte ki magát a V-Gauge. A V-Gauge az EX-szel ellentétben akkor töltődik, ha találatot kapunk, és különböző karakterspecifikus képességekhez használhatjuk fel.

Ennek a legegyszerűbb formája a V-Skill, ez tulajdonképpen bármikor előhívható, és független a töltöttségtől; adott esetben életmentő mozdulatot ad a karakterünknek, máskor pedig lehetővé teszi, hogy HP-veszteség nélkül hárítsuk a távolsági támadásokat. A V-Reversal egy blokkot emészt fel a V-mutatóból, és ellentámadásra használható, míg a V-Trigger maximális töltöttségnél süthető el, de olyan képességet ad, amivel elméletben meg is fordíthatjuk a csata kimenetelét. Megint csak karakterfüggő, hogy ez mi lehet, egyes szereplőknél pusztán power-up, amellyel bizonyos támadásainkat erősíthetjük, másoknál pedig egy komolyabb kombó vagy teleport.

A V-rendszer több szempontból is érdekes. Nyilvánvaló, hogy a változtatás egy újabb dimenziót ad a harcosoknak, nekünk pedig további terepet biztosít a kísérletezéshez. A három-három plusz új képesség nemcsak, hogy változatosabbá teszi a karakterfelhozatalt, de játék közben is plusz kiugrási lehetőséget jelent a hozzáértők számára. Az új mechanika természetesen a kezdők számára is kielégítő hasznosságú tud lenni, de bizonyos képességek ugye haszontalanok önmagukban, és a kiaknázásuk gyakorlottságot igényel.

Persze ezt a játék egészéről el lehetne mondani. A Street Fighter V-ben könnyű megtenni az első lépéseket, hosszabb távon viszont, ha komolyabban gondolod a játékot, elköteleződést és rengeteg tanulást kíván. A fejlesztők szerencsére igyekeznek támogatni a fejlődésben. Egyrészt a játékmenet a V-rendszerrel is logikus maradt, sőt talán átláthatóbb is, főleg, ha hozzáveszem, hogy a Stun-mutatót is visszahozták a srácok. Ezzel együtt pedig a játékmódokat is úgy építették fel, hogy azok a pályafutásod minden szakaszára nyújtsanak valamilyen tartalmat.

Ma már egy verekedős játékból sem maradhat ki a sztorimód, itt sincs ez másképp. Elsősorban a sorozattal még csak most ismerkedők fogják értékelni, hogy minden egyes karakter kapott egy rövid kampányt, ahol ráhangolódhatunk az egyes harcosok háttértörténetére, amit két-három meccsben és állóképekből álló átvezetőkben mesélnek el nekünk a készítők. Ha ezeken átrágtuk magunkat, de még mindig nem merünk kilépni a többjátékos mód csatamezejére, a Survival és a Training móddal próbálkozhatunk. Előbbiben nehézségi szinttől függően 10, 30, 50 vagy 100 csatát kell megnyernünk, különösebb magyarázatot nem is igényel, utóbbi viszont megér egy misét: a Street Fighter gyakorló módja még mindig az egyik legjobb, amit valaha játékban készítettek, elképesztően részletesen testreszabható, az ember órákat tud eltölteni azzal, hogy bütyköli a beállításokat és kísérletezik a karakterekkel.

Ha a mesterséges intelligenciát valódi játékosokra cserélnénk, a szokásos lehetőségek állnak rendelkezésünkre: játszhatunk helyben, egy tévé előtt ülve, illetve online is, ez esetben rangsorolt és nem rangsorolt meccseket tolhatunk. Ha komolyan gondolod a multit, jó hírünk van, mert a Capcom is: az ellenfeleinkről (vagy akár a legjobb játékosokról) részletes statisztikákat kapunk, és a meccsei(n)ket is elmenthetjük, illetve visszanézhetjük, hogy kielemezzük azokat a továbbfejlődésünk érdekében. Fontos újdonság, hogy bár a játék csak PC-re és PS4-re készült el, támogatott a keresztplatformos játék, illetve maga az új üzleti modell is azt a célt szolgálja, hogy a közösség minél kevésbé fragmentálódjon, és ezáltal hosszabb távon is biztosított legyen a hibátlan multiplayer élmény.

Mert nyilvánvaló, hogy a Capcom hosszú távon tervez a Street Fighter V-tel, ennek azonban egyelőre csak az árnyoldalát látjuk: az új Street Fighter jelenlegi formájában meglehetősen tartalmatlan. A leglátványosabb talán, hogy az előző rész negyvennégy harcosa után mindössze tizenhat karakterrel indítunk, de azt gondolom, ez a kisebbik baj; hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ez a negyvennégy karakter hét év termése, az eredeti Street Fighter IV-ben sem volt sokkal több szereplő. A nagyobbik baj, hogy a játékban fájóan kevés az egyjátékos tartalom, és ami van, az sem nagy szám. Leginkább a Story Mode a ludas ebben: a játék ezen része majdnem nevetséges, a körülbelül tízperces, de így is baromi unalmas kampányok alatt szinte be sem melegednek az ujjaink, és mondanom sem kell, ennyi játékidő közel sem elég arra, hogy valami érdekeset tudjunk meg a karakterekről.

Mindez azért is fájó, mert a készítők már előre belengették, hogy érkezik egy komolyabb kampány is, látványos animációkkal, meg minden, az viszont csak júniusban, DLC-ként. Hasonló ígéreteknek pedig nem vagyunk híján, a Challenge módra márciusig kell várnunk, és csak idén hat új karakter érkezik majd, hónapról-hónapra adagolják nekünk az új arcokat. Ez persze önmagában nem rossz, a játék megjelenés utáni bővítése (és így a közösség aktivitásának fenntartása) igenis fontos dolog, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tartalmat kapunk a megjelenésre. Itt most elszámolta magát a Capcom.

Szerencsére azonban a Street Fighter V-öt elég egyszer megvenni, nem készülnek majd újrakiadások a játékból. A Street Fighter IV paródiára emlékeztető üzleti modelljét dobták a készítők, ehelyett pedig úgy döntöttek, folyamatosan adagolják majd a letölthető tartalmakat a játékhoz. A legérdekesebb, hogy elméletben mindenhez hozzáférhetünk majd ingyen, a Street Fighter V jutalmazási és monetizációs rendszere ugyanis a free-to-play játékokéra emlékeztet: a játékbeli teljesítményünkért úgynevezett Fight Moneyt kapunk, amiből kedvünkre vásárolhatunk kiegészítőket, de ha nem akarunk farmolni, vehetünk Zennyt is, valódi pénzért.

Ez elvileg jó, mert a valóban elkötelezett játékosok kitermelhetik maguknak a DLC-k árát, de egyelőre bizonytalan az összkép, és nem látjuk egészen, hogy mennyire lesz korrekt a rendszer. A klasszikus “beetetés” mindenesetre működik, a sztorimód kampányainak teljesítésével ugyan összejön másfél karakterre való pénz, de a multiban már nehezebb haladni. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Fight Moneyt csak akkor lehet gyűjteni, ha online vagy.

Az elképzelés azonban nem rossz, és bizony kár a halvány tartalomért, mert a Street Fighter V amúgy piszok jó alapokra építkezik. A meccsek pörgősek és fordulatosak, és ahogy a mellékelt látnivalók bizonyítják, a grafikára sem panaszkodhatunk, az Unreal Engine 4 kiválóan vizsgázik. A sorozattól megszokott rajzfilmes grafika sosem volt még ennyire tetszetős, és egész egyszerűen annyira intenzív a játék látványvilága, hogy garantáltan kitart a következő pár évben. A Street Fighter V egyébként stabil 60 fps-sel száguld, egyedül az rondít csak bele a képbe talán, hogy a helyszínek hátterében animált karaktereket valamiért alacsonyabb framerate mellett renderelik.

Közhely, de a pontozás mindig nehéz, most pedig különösen. Ha márciusban vagy még később kellene értékelnem a játékot, biztosan kövérebb lenne a végeredmény, de egyelőre nem tudok eltekinteni attól, hogy relatíve kevés a tennivaló a Street Fighter V-ben. Ha neked a Street Fighter a karakterekkel való bíbelődést és a folyamatos multizást jelenti, egy percet se várj a megvásárlásával, ellenkező esetben viszont ráérsz március környékén ráugorni.

Update! Hiába a többszöri bétateszt, a Street Fighter V megjelenése nem ment simán. A szervereket annak és módja szerint elárasztották a játékosok, ez pedig lényegében meg is ölte a játékot, ilyenkor ugyanis nemcsak a multiplayer mód esik ki, de az egyjátékos módban megszerezhető tapasztalati pontokról és pénzekről is lemondhatunk. Ez az online-centrikusság egyértelmű hátrány lehet később, szerencsére azonban mostanra elhárultak a szerverekkel kapcsolatos gondok. A játék netkódjával nincs probléma, de ha gyengébb netkapcsolattal rendelkező illetővel hoz minket össze a játék (ezt többé-kevésbé kiküszöbölhetjük a beállításoknál), az azért okozhat kellemetlen meglepetéseket. A matchmakinget nem nevezném villámgyorsnak, de kibírható, amíg várat bennünket.

A Street Fighter V PS4-re és PC-re jelent meg, mi a konzolos változatot teszteltük. Mivel megjelenés előtt játszottunk, az online résszel kapcsolatos tapasztalatainkat frissítésben osztottuk meg veletek.

Kapcsolódó cikk

36.
36.
A Pulyka
#34: Nekem valahogy a Tekken maradt az egyetlen bunyos játék, amit még játszom, na persze ezt sem a story miatt, mert az ugye ultragagyi. Inkább azért mert mindenféle harcstílus megtalálhato benne, kedvunk szerint. Nem úgy mint pl. a MK-ban, ahol az osszes karakter felutése, vagy mondjuk az akasztása ugyanaz az animácio, már évek ota. Belerakták az x-ray cuccok meg pár új ratyibbnál ratyibb karaktert, és kész. Számomra a mortal már rég meghalt.
A 9-edik résznek mi koze a zombi Liu kang-nek? Ez ha jol emlékszem az 5. részben volt.
35.
35.
Caleon
#32: Offline bunyóra az USF IV most jobb választás.

Dead or Alive: Last Round-nak is van egy egész szórakoztató sztori-módja, és mint verekedős játék is megállja a helyét.
34.
34.
anixilesis
#33: Játszd végig a 9et az kitisztította az idővonalat, egyszerűen végigjátszod vagy végignézed utubon és az elejétől a végéig, megérted (talán).

Kipróbáltam és botrányosan szar játék lett, Jelen verzióban természetesen, az a csuda grafika valami ocsmány nagy felbontású szretoidfüggő karakterek, akik egy kis felbontású fénykép előtt ugrálnak, túlságosan nagy karakterek szinte mindig egymáson mert egy ugrásnyi a távolság közöttük. Gyakran zárra a kamerát a special movement ami borzasztóan idegesítő, ráadásul nem is 3d a háttér ami miatt nem a földön állnak a karakterek, hanem a levegőbe, úgy hogy nincs szinkronban a háttér és a "talaj". Valami betegesen rosszul néz ki. A story mód pedig a leirtanál is botrányosabb, karakterenként 4 meccs 1 életcsíkkal meccsenként, egy meccs így olyan 20 másodperc egy karakter kampánya kb 3 perc.

Az árkád gépen 20 forintért tolt Street Fighter II. (SIMA) ezerszer jobb volt, a verekedős játékok visszafele fejlődnek, illetve degenerálódnak.Igazi küzdősport helyett ez az ultragyors komból szupermenek okádék fénysebességgel mozgó végtagok kusza kavalkádja, valahol lemaradtam a Tekken 2-3nál ahol még a küldősportok valós mozdulatait használták valós sebességgel a karakterek.

Bennem van a hiba?
33.
33.
A Pulyka
#24: Azzal nem is lenne semmi gond, csak legalább egy eheto storyt tálalnának, de vicc az egész az osszes bunyos játékban játékban. Az mk-t torténetét is kb. a harmadik részig értettem, aztán egy hatalmas katyvasz lett az egész. Liu kang meghal az egyik részben, a kovetkezoben meg már zombiként tér vissza. Ehhhh.....
Persze legyen a karakternek háttere, így sokkal konyebb azonosulni vele, de ha ilyen formákban tálolják, akkor inkább felesleges.
32.
32.
maktub
Az Ultra Street Fighter IV PS4-es verzióját patchekkel állítólag tökéletesen helyrepofozták az indulás óta. Mivel az online-bunyó nem érdekel, arra gondoltam, hogy azzal jobb vásárt csinálnék, mint jelen állapotában a mostani résszel.
31.
31.
kamgecam
#29: Leszrom,jön hozzá ingyen a többi cucc,ráérek.Sokkal fontosabb hogy játékmechanikailag verti az eddig megjelent összes verekedõs játékot.Mind komplexitásban,balance-ban és minõségben..Az Mk ehhez képest vásári cirkusz a tömegnek,elõször látványos aztán gyorsan laposá és unalmasá válik.AzSF5 el minél többet játszol úgy érzed annál kevésbé ismered.Örület a kombinációk,lehetõségek és kombók gazdagsága.Mindig tartogat valami meglepit.Viszont megértelek,igazad van a capcom bekaphatja az üzletpolitikáját,de maga a játék attól még kegytlen jó.
29.
29.
keiji maeda
a kommentek alapján látom hogy csak velem van baj, úgy látom szinte mindenkinek elég csak egy online mód , nem kell story mód , nem kell arcade mód , senkinek nem hiányzik az hogy néha csak berakja a játékot és toljon pár meccset a gép ellen, meg hát úgy látszik hogy csak nekem nincs elég pénzem mert nekem igencsak fáj egy játékért 15-20 ezer forint úgy hogy feleannyit se tartalmaz mint az eddigi játékok, nekem kell extra , kellenek játékmódok kellenek megnézhető videók , de ha nektek ennyi pénz nem sok érte akkor meg is érdemlitek , arról meg hogy még visszatérünk majd később kiegészül a játék és akkor jó lesz , annyit hogy nem akartok venni egy mosógépet ? most fizessétek már ki és megkapjátok a bekapcsolás meg a centrifugálás funkciót a többit meg majd fél év múlva oldom fel
26.
26.
br1Koo
#25: Online, vagy haverokkal, tudom én. Mondjuk szerintem még mindig jobban illik egy verekedős játékhoz, az elején és a végén odarakni valamit sztori szerűséget.
25.
25.
kamgecam
#20: #21.#23.+1 Sosem a sztori miatt játszottam a verekedõs játékokkal.A 13éves unokaöcsémnek tetszett az Mk nagyívû"sztorija"de azt meg is értem, késõn érõ tipus. Online kell ezeket csapatni gyerekek, ne vicceljetek már.
24.
24.
Caleon
#23: Engem... én szeretem, ha a karaktereknek van háttere.
23.
23.
A Pulyka
#21: Most oszintén, melyik verekedos játéknak van komoly storyja? Feleslegesen beleeroltetett, értelmetlen hulyeség mindegyiké. De kit is érdekel most komolyan egy verekedos játék torténete?
22.
22.
Caleon
#21: A Mortal IX sztorimódja nem volt rossz, de a X-et halálra untam és alig vártam, hogy vége legyen.
21.
21.
br1Koo
#20: Bocsánat, a Mortal X story módját.. Bár a kilencet is megnéztem youtube-on, és az se tűnt többnek mint valami erőltett szagú zagyvaságnak.
20.
20.
br1Koo
#15: Ahogy a Mortal Kombat a story módot tálalja az egy óriási nagy komédia. Esküszöm mintha egy Zs kategóriás utcáról összekapart valami lenne. Nyilván nem egyszerű megvalósítani, de amikor azt látom, hogy Cage félkézzel harcol Sub-Zero-val meg Scorpion-nal(mert hát ugye mindenképp nekik kell ott lenniük abban a jelenetben), akkor komolyan elgondolkozok hogy mi a f*sszal is játszok épp. Meg hogy a Miley Cyrus flegmán elpicsázza a Shinnokot, mer Hollywood van. Igénytelen és ízléstelen, ez a két jelző az ami legjobban leírja a Mortal story módját.
19.
19.
Caleon
#18: Egyelőre visszalépés, jóval kevesebb a tartalom. Nekem tetszik a grafika, és élvezetes a harc is, szóval később nem lesz gond, de jelenleg kicsit kevés...
18.
18.
Effecta
Nem tudom, hogy vagytok vele, de szerintem a SFIV-hez képest visszalépés, az Unreal 4 Engine meg fölöslegesen lett beleeröltetve, nem dobtam hátast a látványtól.
17.
17.
keiji maeda
Szóval akárhonnan is nézzük 17-20 ezer forintért kapunk egy új street fightert ahol nincs story mód csak 2-3 egymenetes harc egy állóképes sztorinak nevezett vacakkal , nincs offline arcade mode , nincs offline player vs cpu meccs ...... gyerekek nevetséges
pozitivumok : street fighter
negativum : félig sincs kész a játék......

vas taps .... ez a generáció egy vicc még mindig
16.
16.
delphijos
#15: Hát köszi, az uccsó verekedős játék amivel játszottam ha jól emlékszem a Tekken2 volt ( nem ma :) ), de ott egymást püföltük a haverokkal, az jó móka volt. Sajnos annyi játék vár most végigjátszásra ( és a Heavy Rain-t sem akarom most kihagyni, PS3-on nem jutott rá idő ) hogy szerintem nem most lesz hogy kipróbálom amiket ajánlottál. Imádom amúgy a képregényeket, de valahogy nem vonzanak a verekedős játékok....
15.
15.
godach
#14: Próbáld ki a Mortal Kombat (9)-et és rájösz milyen egy igazi Story mód egy verekedős játékban. Miért harcolsz, kivel :D
Vagy az Injustice Gods Among US-t is. A legjobb amivel eddig találkoztam, az a Def Jam: Fight For NY. Ezeket kár kihagyni, akármennyire is ódzkodik az ember a verekedős cuccoktól.
Ha nem áll messze a képregényes világ tőled, akkor az Injustice mindenképp érdekes lehet, de a Mortal Kombattal is tutin felzárkózhat az ember történetben, miért is van a nagy harc ;)
14.
14.
delphijos
Szó sincs flame-ről, csak mivel engem totálisan hidegen hagynak a verekedős játékok, komolyan kiváncsi lennék hogy milyen sztorimód kéne egy ilyen játékhoz? Csak mert gondolom igazából úgysem a gép ellen akar nyomulni az ember.... Gyakorláshoz meg ott Training nem?
13.
13.
anixilesis
#5: A tesztbe nem volt egy árva szó sem ezekről, márpedig akkor biztos nincs mert egy 6 éves gyerek is tudja hogy egy számítógépes játékban a zene/hangok/grafika sokat számít, annyira amatőr nem lehet a fizetett propagandista hogy ennyit ne tudjon.

Csak egy magyarázat lehetséges tehát, hogy egyáltalán nincs se hangeffekt se zene se beszédhangok.
12.
12.
kamgecam
#9: Olvastam az új cikket,ezt nem tudtam köszi az infót,bár engem szerencsére nem érint mert ps4-en játszok és ott még mindig betonstabil a netkód.Nagyon folyékonyak lag-mentesek az online meccsek .
11.
11.
north
Egész Fasza játék lenne ha nem lenne minden karakter sz@rrá gyúrva de komolyan minden karakter embert megszégyenítő módon szénné van pumpálva
Lassan a női karakterek is úgy néznek ki ment Schwarzenegger fénykorában, csak...csak nagy.. mellekkel...:D
Viszont ettől eltekintve eléggé ütős
10.
10.
Seggeszkexkluzív
Mondjuk az olvasottak alapján nemtúl biztató.

Street Fighter V - Early Access

✔ Not finished
✔ Extremely low content
✔ Broken launch
✔ Error 2100d
✔ Overpriced
✔ Ugly graphics and pictures
✔ Sadly optimized
✔ Only 16 characters on start

RISE UP !

9.
9.
fojesz
#7: Ahogy a cikk végén írtam, visszatérünk még erre.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...