Deus Ex: Mankind Divided teszt

Megérkezett a Deus Ex folytatása, melyben ezúttal is Adam Jensen bőrébe bújva kell egy világméretű összeesküvést lelepleznünk. Egy sokkal sötétebb jövőben kalandozhatunk, ahol az augmentált emberekre szörnyű sors vár.

A 2011-ben megjelent Deus Ex: Human Revolution azon kevés játékok közé tartozott, mely egyszerre célzott meg nagy közönséget, és kínált összetett és kihívásokkal teli játékmenetet. A fejlesztők nagy része nem mer ma már bonyolult játékmechanikákkal előállni a populáris címekben, mivel tartanak attól, hogy beletaposnak valamelyik nagyobb játékoscsoport lelkébe azzal, hogy nem sikerül nekik elsőre egy-egy pályaszakasz. Az Eidos Montreal mert szembe menni a trendekkel és szerencsére lett annyira sikeres, hogy a megjelenés után DLC-vel, rendezői változattal, majd egy folytatással is meglepje a rajongókat.

Az előző rész alapján nagy elvárásokkal ültem le a játék elé, azonban kicsit csalódnom kellett. Megijedni nem kell, nem arról van szó, hogy rosszul sikerült volna a Mankind Divided, de érződik rajta, hogy a fejlesztők inkább biztosra mentek és nem kockáztattak. Hallgattak a rajongókra, valamint a kritikusokra, és kijavították a hibákat, de komoly újításokkal nem álltak elő. Persze egyes kiadók évek óta ezt az üzleti modellt követik, így talán megbocsáthatjuk ezt a „hibát”.

A történet során ezúttal is az exzsaru és immár exzsoldos Adam Jensent alakítjuk, aki csatlakozott az Interpoolhoz, azon belül is a Task Force 24 nevű terrorelhárító egységhez. A Human Revolutionben a világ egy új reneszánsz korszak előtt állt, ahol az augmentációk kezdtek begyűrűzni a mindennapokba és úgy tekintett rájuk mindenki, mint az emberiség jövője. Sajnos túl szép volt ez ahhoz, hogy igaz legyen: egy gonosz összeesküvésnek hála, kihasználva a rendszer hibáit átvették az irányítást az implantátumokkal rendelkező emberek felett, akik megtámadva a körülöttük lévőket az emberiség legnagyobb terrortámadásának eszközei lettek.

Az úgynevezett aug-incidens megváltoztatta a világ hozzáállását az implantátumokhoz. A neoreneszánsz helyett inkább egy új sötét középkor felé sodródik az emberiség, ahol az augmentált emberek gettókban nyomorognak, a többieket pedig az Illuminati irányítja a háttérből. A Mankind Divided ennek megfelelően sokkal sötétebb játék, mint az elődje. Az aranyszín által uralt képi világba ezúttal már fekete és szürke is keveredik, és még a gettón kívüli utcákon is látszik, hogy csődöt mondott az ipari forradalom.

A világ ezúttal is jól kidolgozott, sok háttéranyaggal és apró történettel támogatták meg az univerzumot. Az utcán bóklászva rengeteg beszélgetést hallgathatunk ki, melyekből sok-sok apró érdekességet tudhatunk meg Deus Ex világáról. Prágában sétálva például belebotlottam egy turistacsoportba, ahol a túravezető épp az otromba, modern épületkomplexumról mesélt, és arról, hogy szerinte mennyire nem illik a városképbe. Amikor leszólítottam, először azt hitte, hogy én is a csoporthoz tartozom, majd bocsánatot kért, hogy figyelmetlen volt. A karakterekkel való interakciók nagyon valóságosak: az egyik épület recepciósa például addig nem hajlandó beszélgetni velünk, amíg be nem fejezte a sorban előttünk állóval a csevejt.

Mindehhez jól asszisztálnak a mellékküldetések is, melyek sokkal kidogozottabbak lettek, mint az elődben, ráadásul több is van belőlük. Ezek a missziók kihatással vannak a fő történetszálra is, így érdemes velük foglalkozni, emellett rengeteg XP-t szerezhetünk ezzel. A mellékes feladatok szerencsére nem a szokásos RPG-klisékre épülnek és általában mindegyikben akad valamilyen csavar. Néha egyébként sokkal jobban szórakoztam ezek felkutatásával és teljesítésével, mint a fő küldetésekkel.

Nem véletlenül nem írtam még a fő történetszálról, mivel a játék ezen része egy kissé összecsapottra sikerült. Nem az a gond, hogy ne lenne elég érdekes, hanem inkább az, hogy az írók túl sok mindent próbáltak belepakolni. Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha a Trónok harcát a negyedik évad közepétől kezdené el nézni, és csak kapkodja a fejét a rengeteg szereplő és csoport neve hallatán. Félreértés ne essék, kétszer is végigjátszottam a Human Revolutiont és a közel 20 perces „Ez történt eddig…” videót is végignéztem, de valahogy mégis elveszettnek éreztem magam.

Szerencsére a játékmenet kárpótol a kicsit gyengébbre sikerült sztori miatt, ugyanis Adam Jensennel továbbra is szórakoztató akciózni. Mind PC-n, mind pedig konzolon változtattak kicsit az irányításon a fejlesztők, de szerencsére az előző részben kiismert beállításhoz is vissza lehet térni. Teljesen felesleges volt egyébként megkavarni a gombkiosztást, mivel semmivel sem lett kényelmesebb vagy kényelmetlenebb a főhős terelgetése. Érdemes ezért inkább az eddig bevált módszernél maradni, mivel könnyen összekavarodhat az ember, ha sok időt töltött az előző epizóddal.

A pályatervezés ezúttal is parádésra sikerült, sőt talán még összetettebb, mint a Human Revolutionben volt. A célpontunkat ezúttal is rengeteg módon megközelíthetjük, valamint többféle harcmodor közül is választhatunk. Személy szerint a csendes, nem halálos módszerekkel operáló játékstílust kedvelem, de rengeteg fegyver van, melyekkel akár át is lövöldözhetjük magunkat a fél pályán. Nagyon tetszett, hogy a fejlesztők továbbra is jutalmazzák a lassú, megfontolt játékmenetet. Egyes helyeken olyan rövidítéseket találhatunk egy-egy nehezebb láda mögé eldugva, hogy komplett pályarészeket és több tucat ellenfelet kerülhetünk meg.

A RPG-rendszeren nem sokat változtattak a fejlesztők, az elődnél már bevált egyszerű, de nagyszerű módszernél maradtak. A küldetések megoldásáért (vagy az ellenfelek kiiktatásáért, a pálya felfedezéséért és hasonlókért) XP-t kapunk, bizonyos mennyiség megszerzése után pedig úgynevezett praxis kitekkel jutalmaz a játék, amikkel az augmentációinkat fejleszthetjük. Így juthatunk olyan új képességekhez, mint a láthatatlanság, a védőpajzs, de ily módon fejleszthetjük például erőnlétünket vagy a hackelési szintünket.

A rengeteg képesség között mindenki megtalálhatja a saját játékstílusának megfelelőt, ráadásul az okos pályakialakításnak köszönhetően soha nem fordul elő, hogy rosszul választunk. Ha pajzsainkra és a pusztító tulajdonságainkra tettük a pontokat, akkor értelemszerűen a harc a legkönnyebb út. Ha azonban a láthatatlanságra és a hackelésre, akkor a lopakodás és a megkerülés lesz a jó módszer. Ez igazából a Deus Ex legnagyobb erőssége: hiába vagyunk egy zárt pályán, mégis úgy érezzük, hogy bármit megtehetünk, sőt a módszereinkhez mindig tud a játék segítséget nyújtani.

Természetesen új képességek is megjelentek a folytatásban, melyek elképesztően erősek és hasznosak. A Smart Visionnek hála például átláthatunk a falakon és könnyebben megtalálhatjuk a rejtett járatokat, míg a Titan páncélnak köszönhetően egy kis időre sebezhetetlenné válunk. A Human Revolution esetében a játék vége felé, ha ügyesek voltunk, szinte az összes képességet megnyithattuk. Erre ezúttal egy új korlátozásnak köszönhetően nem lesz lehetőségünk - ha bizonyos képességekből túl sokat nyitunk meg, akkor rendszerünk túltöltötté válik, így például nem tudjuk használni a térképet vagy kritikusabb esetben meg is halhatunk. Ennek megelőzése érdekében pár hasznos képességet ki kell kapcsolnunk, így végül Jensen sosem válik legyőzhetetlen szuperkatonává.

A Human Revolutionben megismert kezelőfelület is visszatért, ám sokat finomítottak rajta a fejlesztők, így például kontrollerrel már nem olyan körülményes a menüben való kutakodás. A térkép sokkal informatívabb és kezelhetőbb lett, amire nagy szükség volt, hiszen elengedhetetlen a tájékozódáshoz. PC-n a klasszikus módon rengeteg gyorsbillentyű áll rendelkezésre, azonban ezúttal a konzolos harcosokra is gondoltak a fejlesztők, hiszen a menüben akár kontrolleren is beállíthatunk gombkombinációkat a fontosabb tárgyainkhoz.

A Mankind Divided sztorija nagyrészt egyetlen helyszínen játszódik, Prágában, valamint az augmentáltaknak fenntartott gettóban, Golem Cityben. Csehország egyáltalán nem egy sokat látott videojáték-helyszín, így felüdülés a kelet-európai város utcáin mászkálni. A szabadon bejárható terület nagyobb, mint az előd összes városa együttvéve, de mégis kicsit kevesebbnek érezzük, mivel mindig ide térünk vissza. Számomra egy kicsit hiányzott az a fajta változatosság, ami a Human Revolutionben megvolt a világ körüli kalandnak köszönhetően.

A grafika a generációváltásnak köszönhetően sokat fejlődött, és ez nemcsak a látványban mutatkozik meg, de kevesebb töltőképernyővel is találkozhatunk, így sokkal több épület és helyszín között mászkálhatunk töltögetés nélkül. A motor erősségei és gyengeségei nagyon hasonlítanak az elődhöz: a környezet ezúttal is elképesztően részletes, szinte minden apró tárgynak a kidolgozására odafigyeltek a fejlesztők. A fényeffektek és a tükröződések szintén jól mutatnak, valamint a főbb karakterek kidolgozottságára sem lehet panasz. A mellékszereplők modelljei azonban továbbra is nagyon elmaradottak és néha körülbelül a Human Revolution szintjét idézik. Valami a szájmozgással sem stimmelt, mivel többször is arra lettem figyelmes, hogy furán, a beszélt szövegtől kicsit eltérően tátognak a karakterek. A művészeti megvalósításba ezzel szemben nem lehet belekötni: a designerek elképesztő munkát végeztek, így egy hihető és nagyon egyedi képi világot kapunk.

A Mankind Divided semmivel sem lett rosszabb, mint az elődje, azonban ezúttal elmaradt a forradalom. Persze, ahogy a bevezetőben is említettem, az ilyen összetett, gondolkodásra sarkalló akció-RPG-k nagyon ritkák manapság, így meg kell becsülni, hogy kaptunk még egy adagot belőle. A folytatásban minden funkciót megtalálhatunk, amit a Human Revolutionben, sőt némelyiken finomítottak is egy picit, így ha az a játék bejött, akkor ezzel is elleszel jó ideig.

A Deus Ex: Mankind Divided PC-re, PS4-re és Xbox One-ra jelent meg. Mi a PC-s verziót nyúztuk.

Kapcsolódó cikkek

27.
KőbányaKispest
10/8?

Annyira szar játék, hogy azon gondolkodom blogban kifejtsem, de nem teszem inkább. Komolyan, Deus Ex fannként mondom.

Hogy ez nem játék, hanem egy akkor nagy büdös nulla semmi, hogy egyszerűen értékelhetetlen az egész. Ez egy beszélgetős szar fos szimulátor, vagy nem tudom mit terveztek vele. A Deus Ex Mankind Divided a következőképpen néz ki:

Undorió grafika
Rohadt nagy gépigény a semmire
Pofázás
Okádék arc animációk
Pofázás
Ilyen iszonyatos szűk helyek, kis pályák.
Prága. De miért Prága b*zmeg? Nem volt jobb city a földön?
Pofázás
Semmitmondó karakterek.
0 sztori
Pofázás
Borzasztón szar fedezékrendszer. Valami mindig belelóg a célzásba, meg nem Lehet úgy kijönni a fedezékből, mint eddig. Hanem egy gáz az egész.
Pofázás
Dög unalmas zene
Szellőző szimulátor
Érdektelen shoppok, amikor a lootból simán megélsz
Pofázás
Nagyon sötét buta AI
3-4 féle animáció a harcban

És akkor olyanokról már emlitést se teszek, hogy van az upgeade, mert van, de minek ,amikor az égész játékmenet lopakodásra van kihegyezve. Akkor mint van benne TITÁN armor? Meg a sok értelmetlen baromság.

Egy hulladék unalmas szar játék, ami ér 10/3-at. A Deus Ex sorozat legeslegszarabb darabja. 10 órát birtam vele játszani.
24.
KőbányaKispest
Kijött Angry rewiev.

Ő ennyit se adott rá, 10/7 nála és egész jól kifejti, miért ennyi. Nála nem volt a játéknak lezárása. Meg a sztori se egy hatalmas valami.
23.
tundrish
Jó kis game lett, a közelmúlt legjobb darabja. Viszont érdekes, hogy a cikk nem is említi a játék legtöbb helyen ekézett tulajdonságát, az iparági tolvajlás netovábbját: a mikrotranzakciókat. Mondjuk engem nem zavart a story módban, de meg tudom érteni, akik kiborultak tőle már az elvek miatt is.
22.
Oresko
A legelső '99-es rész sokkal több helyszínen játszódik, mint az új részek.
De végül is ez annyira nem nagy probléma. Én sem értettem egy-két dolgot a sztoriból, pedig elolvastam sok emailt, meg könyvet.
Az nem zavart rajtam kívül senkit, hogy egy szobában rengeteg TV van? Akárhova megyek, kapásból van 3-4. Ki az akinek ennyi TV-re van szüksége?
21.
GAMEROD
Idegesít ez a narancssárga színvilág, néha olyan érzésem van mintha a régi narancs vga monitoron látnám.
17.
AfterLife
Nagyjából még a játék elején vagyok, így nem igazán tudom a sztorit véleményezni, de valóban rengeteg információ zúdul a nyakunkba, ami egy ilyen jövőbeni világban már szinte "természetesnek" mondható. A régi világhoz képest, a mostani is sokkalta több információforrást tár elénk, ha kicsit jobban belegondolunk. Ahogy fejlődik minden, úgy gyorsulnak fel az események is. Eltűnik egy nagy név a semmibe, majd a helyére három másik kerül...

Én amondó vagyok, hogy ezt a játékot, kiemelkedően magas angol tudás nélkül semmi értelme elkezdeni, mert az illető maximum csak nagy vonalakban fogja kapisgálni a történéseket. Sokszor csak pislogok és próbálok a feliratozásra koncentrálni, de annyira gyorsan megy a duma, hogy mire egy mondatot felfognék, már a dialógus végére értünk... Viszont ez nem éppen a játék hibája, mert arról az írók nem tehetnek, ha valaki nem érti a sztorit, vagy nincs megfelelő nyelvi tudása hozzá. Azt meg végképp nem várhatjuk el egy játéktól, hogy mindet a szánkba rágjon. Ha valaki hónapokat-éveket szánna arra, hogy belemerüljön a részletekbe, minden bizonnyal nem nevezné összecsapottnak a sztorit.
15.
Heldengeist
#11: Ezért gondolom úgy, hogyha nem egy ember értékel mindent, márpedig itt tesznek közzé hivatalos tesztet öten, akkor a szubjektívum hatását egy módon lehetne csökkenteni: még több szubjektív élmény bevonásával és konszenzussal. Ha van 5 tesztelő, akkor játtsza az összes a játékot, aztán leülnek az asztalhoz és kivitatkozzák az eredményt. Már ez sokkal következetesebbé tenné az értékelési rendszert. Csak ez meg rengeteg munka a szerkesztőség részéről, így hosszú távon megint csak nem működőképes. Viszont szerintem még a szerkesztőségi tagok esetleges cserélődésével is jobb megoldás mint azon gondolkodni, hogy most egy zoenn 8 pont az valójában egy barackostej 6 vagy 9 pontjával egyenlő-e.

Még egy szigorú értékelési szabályrendszer felállítása sem tünteti el az egyéni tesztek szubjektív behatását, sőt, szerintem konkrétan semmi behatással nem lenne rá, azt csak a csoportos teszt tudja megtenni. Ezért tartom általában hitelesebbnek az összesített értékeléseket. Ha már elő lett rángatva szerencsétlen NMS, az most Steamen 67 ezer értékelés alapján 36%-on áll, a Metacritic user score pedig 1500 értékelés alapján 2,7.
11.
delphijos
#9: Én is ugyanígy gondolom. Sejtettem hogy a pontozás kapcsán elő fog jönni az NMS, de pl. ott is a 2 pont azért szintén erősen szubjektív. Akkor mi az 1 pontos? Amit bejelentenek de, meg se jelent? Vagy azért lesz 2 pont mert "jobbnak ígérték" ? Persze, lehet ez is szempont, de ez is emberfüggő. Vagy a másik, hogy más játékok pontozásával érdemes-e összevetni egy értékelést? Ahány ember annyiféle szempont lehet, ezért borzasztó csalóka és félrevezető lehet egy pontozás. És pont ezért feleleges is vitázni róla. Itt a konkrét esetben én pl. úgy nézném a pontozást, hogy ez egy 80%-os játék, vagyis meglehetősen jó, de vannak hibái. És nem érdekel hogy milyen más játéknál kapott többet v. kevesebbet. Ja, és mindez nem kőbevésett objektív tény, hanem a tesztelő benyomása / véleménye.
5.
GODL1KE
Remélem törik, nincs kedvem megvenni bf1-re gyűjtök :)
4.
Heldengeist
#3: A probléma ott kezdődik, hogy egy pontrendszer mindig relatív. Egy pontértékelés értékét meghatározza a többi játék pontértékelése. Ha középszerű játékok és rókabőr folytatások kapják a 7-8 pontokat, az elinfálja a pontok értékét.

Plusz ezen az oldalon nem (sem) egy ember tesztel és értékel, eszerint is szórnak a pontok értékei.
3.
dcba
#1: Sztem a 80 % pont egy elegge jo ertekeles, mert azert nem lett kiemelkedo, csinaltak egy tisztes iparos munkat, ami barki melegszivvel ajanl, de nem hibatlan es nem is forradalmi. Pont, h ez a pontozas teljesen helyen valo.
2.
Hab
Szerintem teljesen felesleges az egész pontozás, bőven elég lenne annyit írni hogy ajánlják-e a játék vagy sem, persze a pozitívumok és a negatívumok felsorolása mellett.
1.
Calwer
Nem értem a pontozást. Ilyen erények mellett ezek a hátrányok ennyire lehúzták?
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...