Everspace bétateszt

  • Írta: Shifty
  • 2016. október 6.
Eljutni oda, ahová még senki nem merészkedett. Ismerős mottó, ugye? Az Everspace valami hasonlót képvisel, csak komoly harcokkal, hajómenedzsmenttel és nagyon sok próbálkozással színezve.

A közösségi finanszírozás segítségével olyan szuper dolgok valósultak meg, mint a játékipar jövőjét meghatározó VR-úttörő, az Oculus Rift, de az olyan folytatások vagy szellemi örökösök is lehetőséget kaptak, mint a Star Citizen, az Elite: Dangerous, a Wasteland 2, a Divinity: Original Sin 2, a System Shock és a Yooka-Laylee. Amíg a nagy kiadók ma már nem mernek igazi kockázatot vállalni, addig mi rajongók minimális befektetés árán játszhatunk régi kedvenceink folytatásaival, újragondolt változataival.

Az Everspace ehhez képest kicsit kakukktojás, ugyanis a német Rockfish játéka egyik körbe se tartozik. A korábbi Fishlabs-alkalmazottakból verbuvált, jelenleg is Hamburgban székelő csapat a Galaxy on Fire-sorozat után az Everspace személyében egy teljesen új játék fejlesztésébe kezdett. Ami miatt viszont a bevezetés mégis idevág, az az, hogy a srácok a '90-es években megjelent hasonszőrű remekművekig nyúltak vissza ötletekért. Ők maguk is rongyosra játszották a Descentet vagy a Freespace-t, de a három évvel ezelőtt bemutatott Strike Suit Zero is remek alapként szolgálhatott a fejlesztés kezdetén. Merthogy az Everspace le se tagadhatná, hogy egy ízig-vérig árkád űrshooter. Persze így önmagában ez ma már édeskevés lenne, így a Rockfish az egészet megfejelte egy csipetnyi hajómenedzsmenttel, na meg a manapság egyre népszerűbb rougelike-játékmenettel.

Utóbbiról gyorsan érdemes elmondani, hogy csak elsőre tűnik ijesztő ötletnek. Amíg a The Flame in the Floodban egyenesen gyűlöltem az egészet, addig az Everspace-féle koncepció csak részben büntet, így egy hosszabbra nyúlt próbálkozásod után nem vész el minden, ami nyilván a későbbi játékkedvet is alaposan befolyásolja. Röviden arról van szó, hogy minden összegyűjtött technológia, üzemanyag és erőforrás elvész, ha fűbe harapsz, a különböző fejlesztésekhez szükséges pénzmag, azaz a kreditek viszont nem. Így elhalálozás után a hangárban lehetőséged van a hajódat fejleszteni. Fejleszthető a védelmi rendszered, a szenzoraid, a hajtóműved, a fegyverarzenálod vagy éppen a szektorok közötti ugráshoz szükséges technológia. A szerepjátékokban megszokott ágrendszer helyett itt csak kategóriák szerepelnek, amelyeken belül aztán adott számú fejlesztési opciónk van. Az egyes elemek pedig külön-külön húzhatóak feljebb. A trükk az, hogy már a korai fejlesztések is meglehetősen borsos áron szerezhetőek be, viszont az enyhébb büntetés miatt garantált, hogy újra és újra neki fogsz vágni a szektorok felfedezésének.

Azokat az erőforrásokat, amiket pedig játék közben gyűjtögetünk, különböző ásványok, gázok, alkatrészek, tervrajzok, azok pedig játék közben használhatóak fel. Egyrészt ha találkozunk egy kereskedelmi hajóval, akkor szabadon eladhatjuk összeharácsolt cuccainkat. Másrészt mi magunk is felhasználhatjuk őket, méghozzá kétféle módon. A heves csaták során szerzett sérüléseket kijavíthatjuk, így ha kritikus állapotba kerülnének az életfenntartó rendszerek, egy nyugisabb szakasz során megjavíthatjuk őket. Másfelől pedig fejleszthetjük és pótolhatjuk űrhajónk megcsappant arzenálját. Például ha kifogyóban van a rakétánk, pillanatok alatt legyárthatunk párat, ha pedig elsődleges fegyverünket, a védelmet biztosító pajzsot akarjuk fejleszteni vagy esetleg pótolni szeretnénk szonárunkat, akkor ezeket szintén elintézhetjük az erőforrások segítségével.

Viszont amennyire fontos elemei ez az Everspace-nek, annyira nélkülözhetetlen része az űrcsata is. Az eseményeket egyetlen gombnyomás segítségével akár külső vagy belső nézetből is követhetjük, a dogfight pedig a Descent vagy a Freespace legjobb pillanatait idézi. Minden egyes összecsapás egy intenzív adrenalinbomba, de az ész nélküli lövöldözés mellett simán megfér a taktikusabb megközelítés is. Például az idegenek hajói nagyon erős pajzzsal és tűzerővel vannak felszerelve, a törvényen kívüli kalózok pedig nagyon fürge vadászokkal támadnak. Félórányi játék után kétszer is meggondolod majd, hogy belebonyolódj-e egy éppen kialakuló csatába vagy inkább csendben meghúzod magad és kivársz. Az egyes szektorokban akadnak MI irányította cirkáló, rakományokat védő erők, akik simán felveszik a harcot a váratlan betolakodókkal szemben, és miközben ők egymást kergetik, te nyugodtan keresgélheted a felszedhető cuccokat.

Ha mégis a dogfightra szavazol? Azt se fogod megbánni! Az irányítás hihetetlenül reszponzív és pillanatok alatt megszokható, pedig kontroller esetében elsőre elég szokatlan gombkiosztás fogad minket. Baromi jó móka, amint egymást üldözitek és miközben a törmelékfelhőt kerülgetitek, megpróbálsz az egyszerre rád támadó rajjal is megbirkózni. A változatos fegyverarzenál, illetve azok fejlesztési lehetőségei is sokat hozzátesznek a csaták élvezhetőségéhez, így nemcsak látványban, de akcióban is pazar élményben lesz részed, ha felveszed a kesztyűt. Persze lesz majd olyan helyzet is, amikor a legváratlanabb pillanatban betoppan egy hatalmas csatahajó, neked pedig nincs más lehetőséget, menekülőre kell fognod.

A korai hozzáférésű változatban a történettel nem volt lehetőségem megismerkedni, így a kisebb, adott szektorokban teljesítendő miniküldetések mellett különböző kihívások biztosítják, hogy újra és újra nekivágj az űrnek. Persze ez így ebben a formában nem feltétlenül igaz. Én például minden egyes elhalálozás után csak azzal voltam elfoglalva, hogy a sok-sok gyűjtögetés, fejlesztés és dogfight mellett a lehető legtöbb szektort felfedezzem.

Az Everspace hihetetlenül gyönyörűen fest. Igen, még konzolon is szemkápráztató az a látvány, ami egy-egy térugrás utáni megérkezéskor fogad minket, és mindezt mindenféle akadás, fps-esés nélkül produkálja a játék. Jó, az is igaz, hogy ritka az olyan, amikor gigantikus űrháborúba keveredik az ember, így a korábbi összecsapásokban elpusztult teherhajók romjai vagy néhány cirkáló nem feltétlenül izzasztja meg a rendszert, de így is elismerésre méltó, mennyire pazarul néz ki a játék, ami természetesen már VR-támogatást is kapott.

Ugyan az elmúlt években akadtak hasonló, árkád irányt képviselő űrshooter-próbálkozások, a zsáner lényegében jó ideje eltűnt a süllyesztőben. Habár a Star Citizen és az Elite: Dangerous sokkal összetettebb, mint amit az Everspace ígér, a játék sikere bizonyítja, bőven van igény a Descentet megidéző darabokra is. Az nem baj, ha kicsit csavarnak a koncepción és változtatnak a recepten, csak az alapok maradjanak meg. A Rockfish pontosan tudja ezt, és az eddigiek alapján a hamburgi csapat remekül ragadta meg a lényeget.

Az Everspace jelenleg PC-re és Xbox One-ra készül. Mi utóbbin próbáltuk ki, a Game Preview keretein belül.

Kapcsolódó cikk

2.
KENKILL
Eleinte vártam ezt a játékot de most nem nagyon hozta meg a kedvem, asszem inkább kivárom az új Elite update-et.
1.
anarchoid
Everspace egy buta csicsas arcade-urlovolde aki nem keresi a melyseget annak jo..
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...