Driv3r

  • Írta: fojesz
  • 2005. március 27.
Link másolása
Próbáltál már ezerrel száguldani egy zsúfolt utcán? Próbáltál már elkapni autó tolvajokat? Vagy egyszerűen még FBI-ügynök sem voltál?! Akkor a megoldás: Driv3r. A nagysikerű Driver sorozat harmadik tagját teszteltem le, melyre ráment a fél életem, de úgy gondolom EZ a játék mégiscsak fontosabb, mit én… (Vagy nem? :D)

Időszámításunk után kétezer évvel járunk, mikor majdnem összedőlt a világ, amivel majdnem drága számítógépeink is oda lettek. Szerencsére a várva-várt katasztrófa nem következett be, és az ufók sem özönlötték el a világot és a PC/konzol és a játékok terén sem állt meg az idő, sorra jelentek meg az új gyöngyszemek. Ilyen volt a Driver című játék is, mely jó ideig megmaradt a játékos társadalom mindent tudó fejecskéjében. Kicsit pontosítanék magamon, csak a PC-s verzió jelent meg 2000-ben, hiszen ekkor a PlayStation-ös kiadás már a boltok polcain díszelgett régóta. Tehát mi is volt a Driver? Eleinte egy hangos sikert aratott játék konverziója, de a fejlesztőnek (Reflections) ez nem volt elég. Ők magasabbra tették a mércét: javítottak a grafikán, kijavították a hibákat, és egyéb nyalánkságokat tettek a PC-s változatba. Értető módon simán körözte konzolos fivérét, ám érthetetlen okból a második rész nem jelent meg PC-re. Az ezután bekövetkező helyzet már másképpen nézett ki: a Drivernek maradt egy kis szűk rajongótábora, a többiek viszont elfordultak egy új csillag felé: ez volt a Grand Theft Auto 3. Szándékosan nem említettem meg az első két részét eme remekműnek, hiszen azok még kissé más stílust képviseltek – az igazi párhuzam szerintem a harmadik résznél fedezhető fel. A GTA3 sokakat vonzott, hiszen óriási szabadságot adott a játékosnak, aki minden rossz gondolatát kifejezhette a – nagy botrányokat is kavart – játékban. Azonban véleményem szerint még mindig merész dolog összehasonlítani a két sorozatot, hiszen a GTA inkább a már említett szabadságra, a Driver pedig a profibbnál-profibb autós üldözésekre koncentrált. Értelemszerűen ebből a hasonlításból a GTA került ki győztesen, aminek hírnevét tovább fokozta a Vice City című „apróság”. Ám mindkettő sorozat megegyezett egy dologban: tudtuk, hogy számíthatunk folytatásra. A remény beigazolódott, és be is jelentték a két játékot: a Driver 3 (jelen tesztünk alanya) és a GTA: San Andreas (mely immár a negyedik rész). Tulajdonképpen a konzolosok már lelőtték (inkább a PS-esek) a poént előttem: a Driv3r hatalmasat bukott a GTA: SA-val szemben. Igen, játékgépes barátaink már féléve tolhatják a kicsikéket, ám PC-re még nem jelent meg egyik sem (jelen cikk írásakor). Úgy néz ki a legújabb GTA-ra júniusig várnunk kell, ám a Driv3r-at már mi is megszorongathatjuk. Kezdjünk is neki a tesztnek!


Miután beraktam a meghajtómba a lemezt és elkezdtem várni arra, hogy a gép felszenvedje magára az öt és fél gigabájt feltelepítendő anyagot. Mikor ez sikerült, neki is estem a játéknak, igaz vegyes érzelmekkel, hiszen abszolút meg voltam kavarodva a játék mibenléte felől. Valaki szidja, de valaki dicséri. Mindenesetre nem túl jó előérzeteim támadtak, mikor eszembe jutott mit alakított ez a játék PS2-n és mit a San Andreas. Mikor beléptem a játékba máris feltűntek a konzolos eredet jelei: nyelvet kellett választani. Miután ez megvolt bejött a Driv3r logó és a program kérlelte: ugyan üssünk már neki egy enter-t a továbbhaladáshoz. Ezek alkalmazása egyértelműen konzolokon használatos, ám ezek a játék konzolbetegségének csak a tünetei. A feliratokat persze nehezen tudtam eltalálni, mivel valamilyen szellemes okból az egér annyira érzékenyre van állítva, hogy szinte használhatatlan. Egy szó, mint száz: maradt a klaviatúra. Miután elvégeztem az alapbeállítási cicomákat, szemügyre vettem a játékmódokat, melyekből hármat találtam: „Undercover”, „Take A Ride” és „Driving Games”. Rögtön neki estem az elsőnek, mely a sztori módnak felel meg valójában. Mikor ez meg volt, fel is tűnt az első FMV – mellesleg: a Driver-nek mindig is nagy erősségei voltak az ilyen filmek.

A helyszín: Törökország, és annak fővárosa Isztambul, vagy Konstantinápoly, akár Bizánc – kinek, ahogy tetszik. Az elején egy-két városrészlet, az emberek kávéznak, az utcák kihaltak, a kikötő állomásozó hajókkal teli. Ám feltűnik valami más is: az ablakok előtt elhaladó rendőrök (melyeken hatalmas POLIS felirat figyel, lévén, hogy kitértek a részletekre). Egy… kettő… már számolni is sok, de egy helyen gyülekeznek. Feltűnik valaki… lassan lépked, kezében fegyver. Közben feltűnik hősünk is, aki loholva a falhoz csapja magát. Ő Tanner, kit egész végig irányítani fogsz a játék során. A rejtélyes alak elkezd lövöldözni, de nem a levegőbe: egyenként szedi le a jobbnál-jobb bajszos, napszemüveges és „izmos” zsarukat, akiknél persze M4 van, de használni elfelejtik. Közben az alak cinkosai is feltűnnek, és azok is irtani kezdik a rend őreit. Feltűnik ez az alaknak is, aki komolyan vesz minket, erre Tanner elsprintel a kocsijához, és ekkor… már a kórházban látjuk az eseményeket (képzelhetjük mik történtek ottan) a sok törökül (!) beszélő doki között. Erről nem sok dolgot tudok mondani, csupán egy hangot idéznék: „pipipipipiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii”. Magyarul a hős FBI-ügynök (lévén Tanner nem átlagos zsaru) szíve megáll és eltávozik az örök vadászmezőkre. De ekkor jön a fordulat, amit már a Medal of Honor: Pacific Assault-ban és Brothers in Arms-ban már láthattatok: visszaugrunk az időben hat hónappal, ahol Miami-ban hősünk még teljesen ép és egészséges. Ez fordulat valóban ismerős, ahol tulajdonképpen a Törökországban játszódó események lesznek majd a végkifejletek. Miamiban vagyunk, ahol hősünk fáradtan ér haza munkájából, és lecsapja fegyverét a finn mobiltelefonja mellé.


Ami kapásból feltűnik az ez a tény: hova lett az autónk?! Igen, a Driv3r-ben most már gyalogosan is irányíthatjuk Tanner-t, akárcsak a GTA-ban. Persze erről már tudtunk, hiszen a készítők ezt a dolgot hangotatták, mint legfőbb újítás. Aztán jöttek konzolos barátaink és lelőtték a poént, miszerint irányíthatatlan az immár TPS nézet, és olyannyira kevésszer szerepel a játékban, hogy el is hanyagolható. Én titokban reménykedtem, hogy mire a program megjelenik PC-re, a játékgépeken való hibákat ki tudják javítani. Így mondtam neki: „Járj!”… és ő járt. Láttam, hogy ez így nem egészen jó és alaposabban kivizsgáltam a dolgokat. Először, ha már így is közlekedhetünk, akkor körbenéztem kicsit a lakásomban, a városban és felfedeztem annak örömeit. A lakás itt nem arra szolgál, hogy mentsünk, hiszen ha vége egy-egy küldetésnek a gép felajánlja a mentést ott, ahol vagyunk. A kéró mindössze hangulati elem, mely tényleg nagyon jól illik a játékba. Az erkély volt a kedvencem, hiszen a tengerpartra néz, és ha lett volna egy nyugágy, még napozni is kifeküdtem volna (aztán az is klassz volt, mikor az üvegablakon keresztül kiugrottam a medencébe :D). De ami legjobban tetszett: mikor neki mentem a csapóajtónak, az nem simán kifordult, ha nem Tanner automatikusan felemelte kezét és benyomta azt. Ez egy apró dolog, de nagyon fontos számomra. Míg járkáltam a - nem túl nagy, de egy főnek mégis elég - méretű lakásban, volt időm megfigyelni Tanner mozgáskultúráját.

Az irányítás eléggé hasonlít a GTA kezeléséhez, de csak mozgás szempontjából. Előre-hátra futhatunk, oldalazhatunk is, ám ekkor körülbelül úgy mozog a szuper zsaru, mint ha hereműtétje lett volna. Ugorni is tudunk ám (a bukfencről és a guggolásról nem is beszélve), tehát biztosan kijelenthetem, ha GTA-t tudtad ilyen szempontból irányítani, akkor ezt a játékot is tudod majd. Utána jött a keményebb dió: a lövés. A konzolos eredet miatt, nagyon béna lett a célzás, eléggé nehéz belőni a dolgokat. Persze hozzá lehet szokni, de valljuk be: a GTA-nak mérföldekkel jobb lehetőségei voltak ilyen téren. A játék elején még csak pisztolyunk lesz, ám még további hét fegyver is rendelkezésre áll később. (Van egy FPS nézet is, ilyenkor csak egy célkeresztet látunk csupán, semmi mást.) No, de hagyjuk a lövöldözést, menjünk ki a kertbe és ahelyett, hogy a húsevő növényeinket locsolgatnánk, térjünk le a garázsba, ahol vár ránk a szép, fekete sportkocsink.

Miután kívülről megcsodáltam a drágát, rögtön be is szálltam. A kocsit külső vagy belső nézetből nézhetjük, belső nézetben nincs műszerfal, csupán a teret látjuk magunk előtt. A külső nézetben még nézhetjük elölről és két oldaláról a járgányt. Ami nagyon klassz volt: mikor tolattam, Tanner hátranézett, mikor fordultam egy nagyobbat akkor észre lehetett venni, hogy forgatja a kormányt. A játékban több mint hetven vezethető járgány van, ahol nemcsak autók szerepelnek a palettán. Igen, VC módra most már van motorcsónak, busz, motor és még egyéb nyalánkságok. Természetesen a küldetések legtöbbje (melyből több mint harminc darab van) a vezetéshez fog kapcsolódni, mely üldözésekben fog leginkább megnyilvánulni - ezekről később teszek említést. Az autó irányítása is bonyolultabb lett, mint a GTA-ké. Ugye konzolon, eleve érzékenyebbek az analóg karok, így billentyűzeten, ha túl sokáig nyomunk egy gombot, simán kipördülhetünk (ami persze a küldetés elvesztésével jár, mivel a célszemély elhúz a búsba). Minden egyes századmásodperc számít, ám ebbe is bele lehet jönni, de azért javaslom, szerezzetek be egy dual-analóg joypad-et, mert ezzel egyszerűbb a kezelés. Igaz nem annyira nagy hiba, de én hiányoltam az autókból a rádió jelenlétét (persze zene az ment a játék alatt). Emlékezzünk csak a Vice City-re: hogy fel tudott dobni egy-egy kedvenc rádióadó a legjobb műsorával. Szerintem itt is húzott volna egy kicsit a minőségen, és ugye nagyoktól „lopni” nem szégyen.

Ami viszont itt dob fel: az autók hihetetlen részletes törési modellje. A HP csíkon kívül van egy mérő, ez méri a használt verda állapotát, ha ez maximumon van, akkor nem feltétlen robban fel az autó, de elindulni már nem fog. Itt aztán törik az üveg, kiesik a kerék, talán még jobban is zúzhatunk, mint a GTA-ban. Hihetetlen nagyokat tudunk ugratni, szállni, pörögni, melytől a FlatOut-ban maximumon lenne a flat-mérő. De ha ilyen az autó törése, hogyan zajlik le egy küldetés menete?

Megmondom: eléggé durván (és néha bosszantóan…). Az első küldetés igazán „lájtos” lesz: menjünk be a rendőrkapitányságra. Hát, uccu neki, beülünk a verdába és elmegyünk a helyszínre. Ott elvezetnek minket egy helyre, amely a tréning szoba lesz. Itt csak lőni tanítanak, a vezetést nem. Találd el a rosszfiúk céltábláját, de a civileket ne bántsd. Nem lesz különösebben nehéz dolgunk, de itt figyelhetünk meg egy-két dolgot. Például ha rálövünk egy dobozra, az leesik a földre, de később, ha belegázolunk valamibe, az is hasonlóan reálisan fog leesni/ borulni/ szétesni. Mikor vége, jöhet a következő küldetés, mely megmutatja milyen nehézségi szintre számíthatsz a játék során. A küldetés egyszerű: a többiek megtalálták egy autó tolvaj rejtekhelyét, már csak körbe kéne venni a területet. A célunk, hogy úgy menjünk a rendőrökkel a helyszínre, hogy közben ne maradjunk le. Ha ez megtörténik, buktunk. Kezdhetjük elölről, számos ok miatt: ilyen például saját csapattársaink mesterséges intelligenciája. A fő zsernyák - akit követni kell - száguld kétszázzal, ok, értjük, hiszen sürget az idő. Ám egyre többen csatlakoznak e menethez, kik viszont olyan sebességgel mennek, mint a nyolcvan éves Mari néni (ezúton elnézést a nyolcvan éves Mari néniktől). Érthető: fékeznek ezerrel, mi meg már szívjuk a fogunkat azon, hogy mi a francnak nem tudnak menni. Ez még a jobbik eset, de mikor hirtelen befékez és mi végleg kicsúszunk… nah azt nagyon szerettem.

Rögtön észrevehető az is, hogy ők egy szkriptelt pályán haladnak, magyarul előre meg van adva, mikor fog levágni, és mikor gyorsít be. Így amikor az egyiknek beelőztem, akkor ő nemes egyszerűséggel nekem rontott kétszázzal, lévén arra a helyre akart menni, ahol én voltam. Ám míg ők le vannak programozva, addig a forgalom teljesen (nah jó nem teljesen, hiszen egyes autók gyakran ugyanott mentek/ álltak) kiszámíthatatlan volt. Szegény civilekkel gyakran megtörtént az, ami velem: folyton kilökték őket. Ezzel még nem lenne baj, de emberünk simán tovább haladt, mintha mi sem történ volna, a normál gépjármű pedig a felborulva maradt az út szélén. Tehát látszik, hogy sok szkriptnek és az MI bénaságának köszönhetően, időnként frusztrálóvá válik a játék, amit nehezen tűr a játékos. A GTA-hoz képest ez a kb. harminc küldetés kevésnek hangzik, ám amennyit szenvedni lehet, az jelentősen megnöveli a játék hosszát. Sajnos akkora szabadságunk sincs, mint a GTA-ban, minden időhöz van kötve, szinte egy perc nyugtunk sincsen. Ebből kifolyólag nem is lesz annyira durva a játék, hiszen a Driver 3 nem a gettóbeli életet hivatott feldolgozni. De itt is bonthatjuk a rendet: a gyalogosok ijedten ugrálnak és futnak szét, az autók anyázva dudálnak utánunk (nah jó ebből csak a dudálás igaz :)). Egyszer megesett velem, hogy belehajtottam a vízbe – persze társaim segítségével – és a következő történt: Tanner gyorsan kimászott a kocsiból és úszott a vízben. Tehát itt rögtön megcsinálták, amit a GTA-ban, már annyira utáltunk: a vízbeesés egyenlő a pusztulás fogalmával. A küldetések témáját lezárva: ha viszont egyet befejezünk ki ül a kaján vigyor az arcunkra, amiért annyit könyörögtünk a Mindenhatóhoz, annak most végre meg lett a gyümölcse.

Ám van itt még valami „Replay” szerű felirat is… igen itt vissza is nézhetjük a küldetéseinket egy külön kis film formájában. Ez még nem lenne nagy szám, de akár ezt a filmet meg is vághatjuk majd elmenthetjük. Ez a dolog is a gép elé ülteti azokat a játékosokat, akik már annyit tolták a játékot, hogy már nem tudnak mit kezdeni vele. Ami a legjobb: a motion blur effekt. Ilyenkor belassul az idő, mint a Mátrixban vagy a Prince of Persia-ban, és lassított módon nézhetjük meg a részeket. Ez tökéletes nagyobb ütközések, szállások kiemelésére, ráadásul eszméletlen hangulatot is ad a filmnek. Ez egy jó pont a játéknak, így mindenki felfedezheti magában az igazi akciófilm rendezőt. (Igaz, ez nekem nem sikerült, de ebbe most nem mennék bele. :))

A sztori módban nem igazán élvezhetjük a GTA által nyújtott örömöt, a szabadságot. Azért, hogy ebből is legyen valami, elkészült a Take A Ride nevű mód. Itt kiválasztunk egy napszakot, járművet, várost illetve beállíthatjuk a rendőrök jelenlétét. Ezután elindulunk, és addig nyomatjuk az egészet, amíg meg nem unjuk. Persze a zsaruk is üldözhetnek majd, mi pedig zúzhatunk, üthetünk és lövöldözhetünk. A Driving Games opció – mint azt neve is mutatja – kisebb versenyeket tartalmaz, melyből 3-4 darab van. Ezekből a Take A Ride-ot érdemes nyomni, melyet – bevallom őszintén – nem tudtam megunni.

Most pedig a technikai részek: a játék grafikája jó is, meg nem is. Az autók nagyon jól ki vannak dolgozva, mint ahogyan a többi más jármű is. A környezet is tetszik, bár a fák ocsmánysága nem az igazi. Karakterünk nem túl csúnya, ám mindezt hátba veri a háttér, ami szinte teljesen "hiányzik". A hangok kiválóak, hiszen olyan színészek adták hangjukat a játékhoz, mint Michael Madsen (aki Tanner-t „alakítja”). A zenével nem nagyon voltam kibékülve, mivel kissé bénább a paletta, mint a San Andreas-ban. Ezen kívül hiányoltam a rádióopciót is, mely nagyon feldobta a GTA-t. Az irányítás nagyon rossz, látszik, hogy konzolos konverzióval van dolgunk. Ezen kívül rengeteg bug (játékhiba) lépett fel a játék során, illetve az MI sem produkált nagyot.

Sajnos nagyot csalódtam a Driv3r-ben. Rengeteg jó alappal indultak a készítők, mint például az első rész hírnevével. A játék valamiben nagyot alakít, de valamiben igencsak elmarad. Jó dolog, hogy egy-két dologban üti a GTA-t, ám ez elgé kevés. Mindenesetre rajongóknak ajánlható, a többiek viszont vásárlás előtt mindenképpen tegyenek vele egy próbát!

6.
6.
godach
Jajj. Én tegnap ugrottam neki 16 év után és bár a vezetést még mindig élvezem benne és rengeteg apróságot, a pontszámot látva kicsit elmosolyodtam azért :D
5.
5.
petike0104
nem hülyeséget írtam nem szándékos volt de ez egy tényleg szar játék már ne is haragudjon a Reflections de ez egy szar!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
4.
4.
petike0104
#3: ez egy nagyon jó játék nagyon jó a grafika és még a fizika is [javítás]
3.
3.
petike0104
ez egy szar játék mi eza grafika borzasztó meg a fizika hát nagyon szar

[fordítot beszéd]
2.
2.
Krrr
Az első rész szuper volt! ... És ez is jónak tűnik.

Köszi a tesztet!

(Csak két észrevétel:
i.sz. vagy Kr.u.
és Törökország fővárosa Ankara)
1.
1.
sayainbarni
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...