Yakuza Kiwami 2 teszt

  • Írta: fojesz
  • 2018. szeptember 12.
Link másolása
Lehet, de nagyon nehéz fogást találni a Yakuza Kiwami 2-n. Örülnénk, ha minden kiadó így állna neki restaurálni a klasszikusait, nagyjából így kellene festenie minden remake-nek!

Habár a Yakuza-sorozat még mindig úri huncutságnak számít nyugaton, a népszerűsége epizódról epizódra nő, amit az is bizonyít, hogy egyre kevesebbet kell böjtölniük a helyi játékosoknak a japán megjelenést követően. A Sega ráadásul gőzerővel igyekszik kiszolgálni mindenkit, legyen az hardcore vagy leendő rajongó, így fordulhat elő, hogy az ötödik számozott részt követően futott be az előzményeket elmesélő Yakuza 0, illetve az első rész remake-je, a Yakuza Kiwami, nem sokkal később pedig a hatodik részt is megkaptuk, amely a Yakuza eddigi főszereplőjének, Kazuma Kiryu utolsó története volt.

De ebben az óriási felfordulásban is van valami jó: a Yakuza Kiwami 2 nem pusztán grafikai ráncfelvarrást kapott, de játékmenet tekintetében is azt tükrözi, hogy hol tart most a sorozat. A 2006-ban megjelent második rész remake-je egyértelműen a színvonalasabb darabok közé tartozik, a Sega fejlesztői új engine, extra játékmechanikák és kibővített tartalom társaságában mesélik el újra nekünk a sokak szerint egyik legemlékezetesebb Yakuza-történetet, amelyben Kiryu arra hivatott, hogy megakadályozzon egy minden korábbinál nagyobb háborút a Tojo Klán és az Omi Szövetség között.

Tizenkét év ide vagy oda, az alapok nem változtak. A sztori lassan csordogál előre, és drámai, amikor drámainak kell lennie, és humoros, amikor humorosnak. Az alsó hangon 20 óra játékidővel kecsegtető játékban a valódi helyszínek ihlette, ám fiktív Kamurochót járhatjuk be Tokióban, emellett pedig az oszakai Sotenbori felé kanyarodnak majd az események, miközben a városrészeket szabadon fedezzük fel: a küldetések teljesítése mellett, beszélgethetünk a helyiekkel, betérhetünk az éttermekbe és a különböző szórakoztatóipari egységekbe, és persze megverekszünk mindenkivel, akinek nem tetszik az arcunk. A Yakuza Kiwami 2 számtalan emlékezetes pillanatot és elfoglaltságot ígér, egy kicsit nem figyelsz oda, és csak úgy repülnek a vele eltöltött órák!

A játszóterünk persze egészen más arcát mutatja, és ez nemcsak annak köszönhető, hogy a fejlesztők átalakították itt-ott. A hatodik résszel bemutatkozott Dragon Engine remek látvánnyal fogadja a játékosokat, Kamurocho és Sotenbori utcái elképesztően részletgazdagok, minden fényárban úszik és dugig van emberekkel, egyik-másik átvezető videó pedig már-már filmszerű élményt kínál. Ahogy a korábbi részeknél megszokhattuk, sajnos most sem ússzuk meg a szinte statikus, szinkron nélküli animációk nélkül, öröm az ürömben azonban, hogy a Yakuza 2 néhány híresebb melléküldetéséhez már komplett kisfilmet készítettek nekünk a fejlesztők.

A Yakuza-sorozatban komoly szerephez jut a bunyózás is, ráadásul a harcrendszer jócskán átalakult az elmúlt években az új epizódok érkeztével. Tetszik vagy sem, a Yakuza Kiwami 2 a Yakuza 6 mechanikájára támaszkodik, nem pedig a Yakuza 0-ban és a Yakuza Kiwamiban megismertre, ennek megfelelően elbúcsúzhatunk a különböző harci állásoktól és stílusoktól, visszatérnek azonban a kontextusfüggő és különösen látványos kivégző mozdulatok, és továbbra is nagy szerep jut a felkapható és hasonló lendülettel elhajítható tereptárgyaknak. A fejlődési rendszer is visszatér az előző részből, a bunyókért és kajálásokért kapott tapasztalati pontokból javíthatjuk a statjainkat, és új mozdulatokat tanulhatunk, amivel lényegében a saját szájízünk szerint szabhatjuk testre hősünket.

Ahogy említettem, a Yakuza sosem hagy unatkozni bennünket, és ezt most sincsen másképp. Több tucatnyi betegebbnél betegebb mellékküldetéssel üthetjük el az időt a történet két fejezete között, és természetesen a különböző minijátékokból és mellékes elfoglaltságokból sincs hiány. Az egy dolog, hogy a játéktermekben most már a Virtual On és a Virtua Fighter 2 is elérhető, azonban a Yakuza Kiwami 2 a Yakuza 0 teljes klubmenedzselős minijátékát átvette, és a stratégiák szerelmeseinek szánt Clan Creator is visszatér, igaz, ezúttal erős tower defense-beütéssel vértezték fel.

A legkellemesebb meglepetés mégis az, hogy a Yakuza Kiwami 2 nemcsak a látványt tupírozza fel, és a játékmenetet hozza szinkronba a sorozattal, de a franchise történetét is kiegészíti. Miután a Yakuza 0-ban komolyabban is beleástuk magunkat a múltjába, a fejlesztők úgy érezték, hogy Goro Majima is megérdemel egy saját minikampányt. A sztori előrehaladtával három fejezetet oldhatunk fel, amely igyekszik befoltozni a karakter történetét, és bár ezek a részek lényegesen egyszerűbbek, illetve korlátozottabbak játékmenet szempontjából, olyan extrát jelentenek az eredeti játékhoz képest, hogy már-már nem illik belekötni.

Talán ebből is látszik, a Yakuza Kiwami 2 ritka igényességgel összerakott remake, ahol a motorcsere mellett a játékmenet és a történet kiegészítésére is fordítottak energiát a fejlesztők. Habár a sorozat PS3-ra megjelent epizódjaiból már csak remaster készül, ez senkinek ne vegye kedvét: a PS4 az egyetlen konzol, ahol közel konstans minőség mellett érhető majd el mindegyik Yakuza-epizód, nem kérdés, hogy megéri-e belevágni az összegyűjtésükbe!

A Yakuza Kiwami 2 kizárólag PS4-en érhető el.

Kapcsolódó cikk

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...