Chinatown Detective Agency teszt

2037. Szingapúr. A General Interactive Co. üdvözöl cybernoir játékában, ahol a detektív munkát komolyan gondolják, és saját ismereteid alapján, illetve az internetet használva kell megoldanod az egyre mélyebbre vezető rejtélyeket.

A Chinatown Detective Agency nem titkoltan a Carmen Sandiago franchise videójátékos adaptációinak nyomdokain készült. Hogy miről is van szó? Egy, a 80-as és 90-es években népszerű karakterről, akiről játékok, rajzfilmsorozatok, képregények és még egy koncertsorozat is készült. Ma a karakterrel főleg a Google Térképbe beépített játékon, és a Netflixes adaptáción keresztül találkozhatunk, de az alig pár fős szingapúri és egyesült királyságbeli tagokból álló fejlesztőcsapat, a General Interactive ezzel nem elégedett meg, és második játékukkal a mestertolvaj különleges interaktív kalandjait akarták feltámasztani.

Miért is olyan különleges a Sandiago játékok, vagyis jelen esetben a szingapúri Amira Darma világkörüli kalandja? A három fejezetre felosztható narratíva során valódi nyomozást igényel tőlünk a játék. Ez azt jelenti, hogy sose kapunk kézhez elegendő nyomot egy rejtély megoldásához sem, mindig hiányozni fog egy-két elem a végső megfejtéshez. Ezeket a „lyukakat” pedig saját ismereteink alapján, de még inkább az internetet használva kell kitöltenünk. Ráadásul nem egyszerűen a Google-ba beírt kérdésekre kiadott válaszokat kell felhasználnunk: van, hogy koordináták segítségével kell meghatároznunk egy bizonyos helyszínt, esetleg idegen nyelveket kell beazonosítanunk és használnunk, van, hogy egy kép eredetét kell meghatározzunk az azon szereplő épületek által, vagy egy beazonosított történelmi személy életútjából kell a megfelelő információt felhasználnunk.

Ebből kiindulva már a demó nélkül is eldöntheti valaki, hogy érdemes nekifognia a játéknak vagy sem. Ha a szabadidődet sajnálod arra költeni, hogy Wikipédia oldalakat görgess és a Google Earth különböző funkcióit használd, akkor érdemes nagy ívben elkerülnöd a programot. Ha viszont élvezed a rendszeres alt-tabozást, esetleg nem zavar, ha ablakmódban játszol egy játékkal, akkor imádni fogod a CDA minden pillanatát. Főleg azért, mert nem hagyja, hogy sok hibát ejts.

Több kisebb-nagyobb mechanika és dizájndöntés gondoskodik arról, hogy mindig legyen a játékosban egy kis feszültség. A játék belső órája folyamatosan múlik (a perceket másodpercben mérve), miközben a különböző helyszínekre időben el kell jutnunk. A tömegközlekedés és repülőjegyek pedig itt sincsenek ingyen, valamint a havi lakbért is ki kell fizetnünk a nyomozói munkánkból, ha nem akarunk a game over feliratba futni. Ha nagyon nem tudunk megbirkózni egy feladvánnyal, akkor a könyvtáros ismerősünktől is kérhetünk segítséget, de ő sem dolgozik ingyen: tippekért csak fele annyit kér, mint egy teljes megoldásrét. És persze jó detektív módjára előfordul, hogy csak annyi időnk van, míg a lift eléri a mi emeletünket.

Tényleg, a játék eszméletlenül jól adja át a detektív életérzést, de sajnos minden másban alul teljesít. Már maga a narratíva is felemásan sikerült. A minősége folyamatosan csapong egy alsó közepes ponyva és egy átlagosan jó noir regény között, bár érezhetően az utóbbiból van kevesebb. A hangulatteremtése sem ideális: biztos ti is ismeritek azt a jelenséget, mikor a párbeszéd életszerűtlenné válik csak azért, hogy a háttérvilágból minél többet ismerjünk meg. A (negatív) csúcspont pedig maguk a szinkronmunkák: az egy dolog, hogy némelyik olyan, mintha egy amatőr színház legrosszabb színészeivel vették volna föl, és hogy a mellékszereplők beszélgetésinél senki sincs szinkronizálva, de néha még a csak főszereplőkből álló dialógusok is teljesen némák bármiféle konzisztencia nélkül.

Ráadásként a cselekmény rendkívül sűrű. Temérdek információval halmoznak el bennünket, nevekkel, helyszínekkel és eseményekkel. Szerencsére a küldetésnaplónk folyamatosan jegyzi a feladatunkat, így a narratívában nem fogunk elakadni, de könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen elengedjük az adott sztoriszálat és csak „szót fogadunk” az adott küldetésnek, mert már nincsen erőnk követni a részleteket. De maguk a feladatok is borzasztóan vannak ütemezve. A cselekmény és a játékmenet beláthatatlan módon követik egymást, állandóan változó időtartamban, hirtelenséggel. És ahogy azt már írtam, pihenésre sincs lehetőség a múló idő miatt. Csak a 15-30 perces fejezetek között kapunk szünetet, ráadásul menteni is csak ezek között tudunk. Bár ezt az automatikus mentés is megteszi, így a manuális mentés teljesen értelmetlenné válik.

Hogy mindezt tetézze, akad pár idegesítő bug és rendkívül szerencsétlen dizájndöntés. Az utóbbi kategóriába sorolható az a tény, hogy szűk játéktér inkább csak idegesítő, mint bájosan retró, valamint a kattintásaink hangjai is irtó idegesítővé válnak hosszú távon - főleg mert hősnőnk a pici képernyő miatt alig pár lépést tud csak megtenni mielőtt újra kattintanunk kellene, hogy haladjon. Ezen kívül a „kezelőfelület” szinte minden „gombja” kapott dedikált billentyűt, kivéve a főmenü, aminek előhívásához ösztönszerűen nyomtam le az ESC-et szinte a játék végéig, eredménytelenül.

A múló idő is tud bosszúságokat okozni. Ha például egy találkozó helyszínére túl korán érkezünk, akkor nincs mese, nem tudunk visszalépni az „utcára”, ahol van lehetőségünk előre görgetni az időt, bent az épületben vagyunk kénytelenek valós időben várni a megbeszélt időpontig. Ha pedig elszalasztunk egy ilyen időpontot, vagy bármi más módon kapunk game overt, akkor az adott fejezetet a legelejéről kell kezdenünk. Ami egy fél órás fejezet huszonötödik percébe rendkívül idegesítő tud lenni. Az a kevés, játékmenetet azért nem blokkoló grafikai bug ezek után már csak jobban fáj.

Nagyon, nagyon sajnálom, hogy ennyire sok apróságon csúszott el a General Interactive Co. alkotása. Az összképen már az sem javít, hogy a középső fejezet három teljesen eltérő végigjátszást rejt magában, illetve az, hogy a kilencedik óra végén, a legutolsó feladvány valódi detektív mivoltunkat teszteli, és elképesztően megdobja az ember egóját, ha sikerül megoldania. Ilyen állapotában viszont csak a puzzle/logikai játékok legnagyobb rajongóinak tudom ajánlani a Chinatown Detective Agency-t - nekik is csak akkor, ha van a hibákhoz türelmük - ők viszont egy kihívásban gazdag, valóban figyelmet és kitartást igénylő noirban fogják találni magukat.

A Chinatown Detective Agency PC-re, Xbox One-ra és Xbox Series X-re, valamint Nintendo Switchre jelent meg. Mi PC-n teszteltük.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...