Uragun próbakör

Egy rövidke demót követően végre korai hozzáférésbe lépett a töménytelen akcióorgiát ígérő Uragun, amiben egy mechát irányítva kell átgázolnunk a korrupt mesterséges intelligencia által irányított robotokon.

Ha pedig ez nem lenne elég, akkor a világ megmentése mellett még az eltűnt pilótánknak is a nyomára kell bukkanunk, amihez megannyi robottetemen keresztül vezet az út. Gondolkodni tehát nem igen fogunk, az egyelőre bejárható három nagyobb pályacsomagon ugyanis észérvek helyett inkább a fegyvereinken lesz a hangsúly, amiket puffogtatva hozzuk el a helyszínekre a békét. Egyelőre tehát a tartalom kissé karcsú, hiszen Barcelona, Hong Kong, valamint egy amerikai kisváros utcáit röpke pár óra alatt kitisztíthatjuk, azonban a későbbiek folyamán további városokkal bővülhet majd a felhozatal. Az élmény tehát egyelőre rövid és velős, cserébe viszont olyannyira élvezetes és pörgős a zúzás, hogy ha nekiülünk, garantáltan nem kelünk fel előle addig, amíg a végére nem érünk.

Pedig aztán sok újdonsággal nem igazán fogunk találkozni a rövidke kalandunk során, ellenben a korábban már ezerszer látott játékelemek annyira jó kohéziót alkotnak, hogy nem tudunk majd leállni a szélvész gyorsan teljesíthető missziókkal. Ennek oka a borzasztóan élvezetes játékmenet, ami egyetlen pillanatra sem hagy minket pihenni, így folyamatosan az akció sűrűjében érezhetjük majd magunkat. Ehhez a daráláshoz remekül illik a felsőnézetes fix kamera, aminek hála játszi könnyedséggel kerülhetjük ki a felénk záporozó lövedékeket, miközben az ellenfeleknek viszonozzuk a felénk áramló vendégszeretetet. Utóbbihoz összesen 5 különböző halálosztót vehetünk igénybe, amik mindegyike ismerős lehet, egyedül talán csak a plazma bumerángot eregető mordály lesz kivétel ez alól. Összesen egyébként egyszerre két darabot tarthatunk magunknál belőlük, amiket a pályák közben bármikor cserélhetünk, illetve fejleszthetünk, így találva meg számunkra a leginkább működő kombinációt.

Természetesen a fegyverek mellett a mechánkat is fejleszthetjük, igaz, ez a mordályokhoz hasonlóan eléggé minimalista, hiszen csak pár megszerezhető mod közül dönthetjük el, hogy most éppen melyikeket szeretnénk beaktiválni. Mivel a rendszerbe csak megadott számú módosítót pakolhatunk bele, így aztán nekünk kell majd kimatekozni, hogy a pár elérhető extra közül éppen miket akarunk aktiválni. Ez elsőre érdekesnek és jópofának tűnik, sajnos azonban egyelőre kevés a megszerezhető perk, ráadásul ezek nem is annyira fontosak, főleg annak tudatában, hogy a játék elképesztően könnyű. Bár a pályákon rengeteg ellenféllel találkozhatunk, néhány fajtát leszámítva egész könnyedén bedarálhatjuk őket, ha pedig véletlenül mégis meghalnánk, akkor a küldetésenként elérhető 3 életünkből egy levonódik, hogy aztán ott folytassuk, ahol abbahagytuk. Ugyan ilyenkor az életerőnk nem töltődik vissza maximumra, cserébe viszont az ellenséges robotoké sem, legyen az egy mezei ellenség, vagy akár egy boss.

Ebből kifolyólag a halálnak nem igazán lesz visszatartó ereje, persze, ha elfogy minden életünk, akkor újra kell kezdenünk az adott pályát, de mivel ezek nagyon rövidek és lineárisak, gyorsan elérhetünk oda, ahol korábban elintéztek minket. Ugyancsak a sebesebb haladásban segít minket a Heat rendszer, amit kihasználva folyamatosan előnyben lehetünk az ellenfelekkel szemben. Ha ugyanis rombolunk, akkor növekedni fog egy számláló, amit bizonyos szintenként felhasználhatunk arra, hogy gyógyítsuk magunkat, vagy akár ellőjünk egy erősebb speciális képességet. Utóbbiakat használva hatalmas pusztítást vihetünk végbe és mivel bármit is intézünk el, töltjük a Heatünket, ezért szinte mindig a maximális közeli állapotban leszünk. Ez azonban még mindig nem minden, hiszen emellett időnként egy időlassítást is beaktiválhatunk, amit szintén rombolással tudunk feltölteni, szóval elég lesz rátapadni a ravaszra és indulhat a hadd el hadd. Azt már említettem, hogy a töltényutánpótlással sem kell foglalkozni?

Az Uragun tehát egy igazi séta a parkban, ahol valódi művészet elhalálozni, de ha mégis sikerülne, akkor sincs probléma, hiszen pár másodperc pihenés után újra kezdetét veheti az ólomszórás. Igazi önfeledt szórakozás ez, ahol végre mi vagyunk előnyben és nem kell attól rettegnünk, hogy lépten-nyomon feldobjuk a fémtalpunkat. Ehhez az agykikapcsoló játékélményhez pedig remekül illik a letisztult látványvilág, valamint a harcok alatt felpörgő zene, azonban az egyéb hangok megvalósítása már nem sikerült ennyire jól, kissé monoton folyamatosan ugyanazt a lépéshangot hallani, a fegyverekről már nem is beszélve. A terepasztalokat idéző grafika egyébként kifejezetten kellemes a szemnek, a különféle robotok kidolgozása pedig több, mint korrekt, főleg, ha a főszereplő mechánkat vizsgáljuk. Minden megmozdulásán érezzük, hogy neki bizony súlya van és nem egy pehelykönnyű kis kivágott papírmasé karakterrel közlekedünk a nagyobb arénák között.

Ennek ellenére az irányítás kellően reszponzív és egyáltalán nem nehézkes, sőt, mind billentyűzettel és egérrel, mind pedig kontrollerrel gyerekjáték a mechánk terelgetése. Egyedül talán csak a dodge képesség az, amit szokni kell, mivel egyrészt hatalmas a hatótávja, másrészt az újratöltődésének jelzése nem a HUD-on, hanem a roboton kapott helyet, egy felvillanó kékes világítás képében. Ötletes, de nem túl praktikus, főleg akkor, ha egy hatalmas robotsereg kellős közepén találjuk magunkat és reflexszerűen a bal felső sarokban keressük a kitérésünk visszatöltődését, ahol egyébként minden más jelzésünk helyet kapott. Mondjuk, ott sincs minden rendben, például az életerőnk hiába van három sávra felosztva, végig élénk zöld színben pompázik, így aztán ember legyen a talpán, aki a hatalmas akciók közepette képes megmondani, hogy kell-e most gyógyítani, vagy ráér később. Legalább az utolsó szakaszt elérve válthatna pirosra, így akár periférikusan is felfoghatnánk, hogy baj van és nem kell folyamatosan odapillantani, levéve a szemünk az akcióról, valamint a dodge visszatöltődéséről.

Kihívás hiányában ez egyelőre még nem olyan nagy probléma, de ha a későbbiekben érkezik pár durvább pálya, vagy nehézségi szint, ott már lehet, hogy nem lesz túl kényelmes ez a megoldás. Tartalomnak pedig minél előbb jönnie kell, mert egyelőre ez nagyon kevés, de legalább cserébe nem kerül sokba, hiszen már 15 euró ellenében bezsákolható Steamen. Szerencsére a fejlesztők igyekeznek tartani a kapcsolatot a játékosokkal és folyamatosan reagálnak a visszajelzésekre, így talán van remény arra is, hogy az egyelőre meglehetősen unalmas és túl gyakran ismétlődő feladatokat kicsit feldobják pár extra kihívással.

Amihez viszont biztosan nem kell hozzányúlni, az az Uragun játékmenete, ami már most, korai hozzáférésben és tartalomtól mentesen is olyan oktánszámmal pörög, ami elé öröm leülni egy-egy húzósabb nap után. Ha a baráti árcédula ellenére mégsem szavazol neki bizalmat idő előtt, akkor sem érdemes lehagyni a kívánságlistádról, mert ha a készítők úgy nyúlnak hozzá, ahogy megérdemli, a hivatalos megjelenésre egy olyan műfajon belüli klasszikus válhat belőle, amiből kár lenne kimaradni.

Az Uragun jelenleg kizárólag Steamen érhető el.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...