Már több mint egy hónapja Baldur’s Gate III-mámorban él a gamer világ, hiszen durván minden napra jut egy hír a Larian Studios legújabb alkotásáról. A legendás szerepjáték harmadik része folyamatosan döntögeti a rekordokat, bebizonyította, hogy live service nélkül is boltokba kerülhet egy játék, sőt, egyesek még a minőségétől is megijedtek, és követelik, hogy ne ez legyen az elvárás a modern játékoknál. Szerencsére Swen Vincke és csapata a pozitívumokra koncentrál, és ezzel együtt arra, hogy az egyébként is zseniális játékuk, még jobb állapotba kerüljön, és még több platformot hódítson meg.
A Larian már korábban a két Divinity-játékukkal megmártozott a konzolos portok világában, így elég tapasztalatuk volt ahhoz, hogy közel egyszerre jelenhessen meg PC-re és PlayStation 5-re a Baldur’s Gate III, de az sosem volt titok, hogy ez nem lesz egy egyszerű mutatvány. Jelen tesztünk most pontosan erre a bravúrra fog koncentrálni, hiszen iNKARNATE kolléga korábban már alaposan kivesézte nektek az asztali gépes verziót.
Habár az Original Sin első és második részénél is megmutatta a belga csapat, hogy nem lehetetlen komplexebb CRPG-ket is kontrolleres irányításra konvertálni, a BGIII talán egy fokkal még komplikáltabb UX-ét elnézve az Early Access alatt én nem gondoltam volna, hogy ez ismét sikerülni fog. A Larian azonban elegánsan átugrotta az akadályokat, még hozzá olyannyira, hogy a Divinity: Original Sin II-höz hasonlóan már a rajtnál helyet kapott a kontrolleres vezérlés lehetőség a PC-s változatban is. Sőt, az osztott képernyős módot a masterrace eszközén is “csak” analog karokat tekergetve élvezhetjük.
Nyilván a játék vége felé már kaotikusabb lesz az inventory menedzselése, vagy a varázshasználó karakterünkkel a harc, de a személyre szabható tárcsákkal így is megfelelően dinamikusak az összecsapások. A kamera mozgatása ilyenkor a legnagyobb ellenségük, ami természetesen nem olyan precíz, mint a rágcsálóval, cserébe a felfedezés alatt a hősünk közvetlen irányítása még egy extra adalékot is biztosít a kötödés kialakításához. Itt érdemes még megemlíteni, hogy a DualSense funkciókat csak minimálisan használja ki a Baldur’s Gate III, de ezt (sajnos) lassan már el is fogadtuk minden nem-Sony címnél.
Üdvözölendő, hogy akinek a krumpli PC-jét megfektette a harmadik fejezet (Ben Kenobit idézve: persze, hogy ismerem, hiszen én vagyok az), de nappaliban cserébe van egy PS5-je, akkor gond nélkül transzportálhatja a mentéseket a PC-ről konzolra, illetve vica versa. Ehhez mindössze egy Larian-fiókra lesz szükségünk - meg persze internetre -, de szerencsére már az első napokban gond nélkül működött ez a funkció, hamarosan pedig, ha minden igaz érkezik a cross-play lehetőség is.
A mentésátvitelnek hála bele tudtam nézni az Act 3-ba is, ami művészetileg az egyik legnagyobb ékköve, viszont technológiai szempontból az egyik legnagyobb szégyene jelenleg a Baldur’s Gate III-nak. A Larian tud a problémáról, és már dolgoznak az optimalizáláson, de sajnos a címben szereplő város processzorigénye megeszi reggelire a legerősebb PC-ket is jelenleg, és ahogy az várható volt, ugyanez történik a PlayStation 5 szerényebb CPU-jával is. Örömhír azonban, hogy az első két fejezet kevésbé zsúfolt környezeteiben sokkal jobb a teljesítmény, így remélhetőleg mire Baldur Kapujába érnek az emberek, addigra kijavítják a fejlesztők a finálét is.
Szintén pozitívum, hogy a külcsínt tekintve a PC-s verzió ultra beállításait kapjuk, és csak azt kell eldöntenünk, hogy a performance mód 1440p/60fps, vagy a quality mód felskálázott 4K/30fps-ét preferáljuk. Mind a kettő változat - a fentebb említett notórius Act 3-at leszámítva természetesen - viszonylag stabilan tartja a képkocka számot, és mivel csak egy leheletnyi a különbség a képélesség között, ha rám hallgattok, akkor a 60fps-t választjátok. Érdemes megjegyezni, hogy amennyiben osztott képernyőn kalandoznátok, akkor nincs választás; mindenképpen FSR-os 1440p/30fps módban fut a játék.
Nem véletlen tehát, hogy a couch coop kukázva lett végül a hamarosan érkező Xbox Series S portból, ugyanis ilyenkor éri a legnagyobb terhelés a hardvert. Nincs ez másként PC-n sem, de míg ott bár borzalmasan, de legalább futott a BG III, addig PS5-ön - szintén a harmadik fejezetben – belefutottunk egy olyan hibába, hogy karaktercserénél vagy támadásoknál másodpercekre megdermed a kép. A kommenteket bújva a nosztalgikus diavetítős élmény másoknál is jelentkezett, így csak remélni tudom, hogy a Larian hamar orvosolja majd ezt a bugot, mert teljesen ellehetetleníti a játék páros élvezetét a későbbi órákban. Ugyanakkor mindezek ellenére is hatalmas meghajlás illeti a készítőket, hogy az osztott képernyőről így sem mondtak le, illetve (szintén az Original Sin II-höz hasonlóan) már a végleges verzió első napjától kezdve lehetett így játszani az RPG-t, még PC-n is.
Egy-két technikai malőrt leszámítva tehát semmiben sem kapunk kevesebbet a Baldur’s Gate III-ból PlayStation 5-ön, mint PC-n, és amennyiben az irányítás kicsit lassúbb tempójával is megbékélünk, akkor lehet, hogy még jobban is fogjuk élvezni a kanapé kényelméből 2023 legjobb randiszimulátorát. Viccet félretéve a Larian tényleg minden dicséretet megérdemel, hiszen már az Original Sinek is mesterművek voltak, de ezúttal még egy jóval nagyobb budget is társult a kreativitásuk mellé. A Baldur’s Gate III-ra évtizedek múlva is emlékezni fogunk, illetve hivatkozási pont lesz a játékiparban, így mindegy, hogy melyik platformo(ko)n, a lényeg, hogy mindenképpen játszatok vele!
A Baldur's Gate III már elérhető PC-n és PlayStation 5-ön, a tervek szerint pedig még az idén napvilágot lát Xbox Series X/S-en is.
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.