A Ryu Ga Gotoku stúdió legértékesebb franchise-a meglehetősen érdekes utat járt be az évek során. A klasszikus Yakuza-játékok a brawler műfajban arattak osztatlan sikert, ezt a formulát igyekeztek kicsit felfrissíteni nyomozós játékelemekkel a Judgmentben, kipróbálták magukat a körökre osztott JRPG műfajban is a Yakuza-játékok folytatásaként szolgáló Like a Dragon: Infinite Wealthben, szamurájkardot ragadtunk a Like a Dragon: Ishin!-ben, legutoljára pedig kalózként hódíthattuk meg a tengert a Like a Dragon: Pirate Yakuza in Hawaii játékban.
Ilyenkor jó érzés kicsit hátradőlni és visszatekinteni arra, hogy honnan is indult a széria, és mit képviselt régebben. Ugyan a Yakuza 0 nem az első megjelent játék a szériában, azonban a legendás Kazuma Kiryu történetének ez az első állomása. Ha valaki szeretne belevágni a Yakuza-sorozatba, akkor ez a legjobb belépési pont hozzá, ráadásul a játék rendezői változatának megjelenésénél nem is lehetne jobb indokot találni erre a nagy vállalkozásra.
A Yakuza 0 sztorija 20 évvel az első felvonás előtt veszi kezdetét, a történet során pedig a franchise két legikonikusabb karakterét, Kiryut és Goro Majimát irányíthatjuk majd. Az egyes fejezetekben egymást váltva fogjuk követni őket, mindkettőjüknek eltérő képességeik és harci stílusuk van, és két különböző, valódi japán városokról mintázott területet fogunk felfedezni velük, amelyek persze a széria későbbi részeiben is visszaköszönnek.
Az első rész történéseiben ott vesszük fel a fonalat, amikor Kiryut 10 év fogság után kiszabadul a börtönből, ahová egy olyan gyilkosság miatt került be, melyet nem követett el. Az előzményként szolgáló Yakuza 0 ennek a gyilkosságnak a történetét meséli el, illetve azt, hogy miként verekedte fel magát hősünk a Dojima család elitjei közé. A történet másik felében pedig az Sotenbori városában tevékenykedő, forrófejű jakuza bérgyilkos Goro Majima kalandjait követhetjük nyomon, akinek útja számtalanszor keresztezni fogja Kiryuét.
A Yakuza-játékok mindig is kiválóan vegyítették a komoly, drámai hangvételű történetszálat a teljesen abszurd, komikus és szatirikus melléktevékenységekkel és küldetésekkel. Tulajdonképpen ez a kontraszt szolgáltatja a széria sava-borsát, és ezért szeretik annyian azt. A Yakuza 0 különösen kiemelkedik ezen a téren, hiszen nem kevesebb, mint 100 mellékküldetés vár minket szerte Kamurocho és Sotenbori területén.
Például felvirágoztathatjuk Kiryu ingatlanbizniszét, melynek vezetésére egy kakast bérelünk fel, vagy épp a város legnagyobb perverzének, Mr. Libidónak is betekintést nyerhetünk a rögös mindennapjaiba. Ilyen és ehhez hasonló, teljesen abszurd történetek tucatjaival találkozhatunk a nagyjából 35-40 órás kaland során, melyek többségének végén garantáltan elhullajtunk egy-két könnycseppet, melyeket vagy a nevetés, vagy az érzelmi sokk váltott ki belőlünk. Ugyanis előfordulnak olyan substoryk is, melyek kifejezetten mély társadalmi problémákat dolgoznak fel, legyen szó a családi kapcsolatokról, a depresszióról, vagy épp a fiatalok kilátástalan helyzetéről.
Legalább annyi játékidőt töltünk majd el a kacifántos és izgalmas történet átvezetőinek nézésével, mint az akciódús harcrendszerrel. Mindkét karakternek három merőben eltérő harcstílusa van, és mindegyikük egyedi mozgással és képességekkel rendelkezik. A harcok során aktívan váltogatnunk kell majd a stílusok között, miközben változatos módon likvidáljuk a rosszarcokat a japán városka neonfényben és cigarettafüstben ázó sikátoraiban. A Heat Action mozdulattal filmszerű, erőteljes csapást mérhetünk a szervezett maffiatagok ellen, új mozdulatokat és képességeket pedig játékbeli valutáért cserébe oldhatunk fel, melyeket a főküldetések és a melléktevékenységek teljesítéséért kapunk.
A Yakuza 0 parádésan néz a Nintendo új konzolján. Dokkolva tükörsima 4K/60fps fogadja a játékosokat, kézikonzolos módban pedig FullHD felbontással kell beérni hasonló képkockaszám mellett. Nyilván egy eredetileg PlayStation 3-ra megjelent játékról van szó, így csodát nem szabad várni tőle, azonban a végeredmény teljesen korrekt és kellemes ránézni. A játék rendezői változata nagyjából 25 percnyi extra jelenetet tartalmaz, melyek régen még az eredeti verzióhoz készültek, ám a végső változatban nem kaptak helyet. A sztori egészére szinte semmilyen hatással nincsenek ezek, azonban az egyik tartalmaz egy megdöbbentő és meglehetősen hatásvadász részt, amely vélhetőleg megosztja majd a rajongókat.
Ezen felül a Director’s Cut kapott egy négyfős kooperatív multiplayer játékmódot, melyben 3 online, vagy gép által vezérelt társsal indulhatunk verekedni az egyre erősödő ellenfelek egész garmadájával. A raidek végén összegyűjtött pénzből új karaktert oldhatunk fel a játékmódhoz, melyekből több, mint 50 áll majd a rendelkezésünkre. A Red Light Raidre keresztelt játékmód kissé sótlannak érződik, különösen az alapjátékhoz képest, így hiába kínál több órányi tartalmat, közel sem kötött le annyira, mint az alapjáték, és annak kiváló története.
A Yakuza 0 tizedik évfordulója alkalmából megjelent Director’s Cut verziója nem váltja meg a világot, azonban a széria egyik legjobb részét hozza el először hordozható formátumban a Nintendo Switch 2-re. Az extra átvezetők, valamint az új játékmód önmagukban nem indokolják a játék ezen verziójának beszerzését, azonban ha valakinek esetleg kimaradt volna az eredeti, akkor ez egy remek apropó lehet arra, hogy pótolja ezt a kiváló játékot.
A Yakuza 0 Direcotr’s Cut június 5-én jelent meg Nintendo Switch 2-re.
Te az angolból indulsz ki, ami egyébként szintén egy átírás, pont olyan mint a magyaros, csak előbbit már megszoktad. De nyelvtanilag a magyaros a helyes. Ezért írjuk át az arab, héber, kínai, orosz és egyéb nem latin betűs nyelvek neveit, mert az eredeti alapján nem lehet tudni, hogyan kell magyarul ejteni. A latin betűs abc-vel írt neveket nyilván nem kell átírni, hisz ki tudod ejteni anélkül is.
#3: igen, azt én is kezdem belátni, hogy ezt egymás után csak úgy tudnám végigjátszani, ha csak a fősztorit nyüstölném. A sok mellékszál rengeteg idő, amikbe bele lehet unni. Például pont az ingatlanozást egy idő után már nagyon untam, mert 1-2 körzet után feltűnt, hogy ez rohadt időigényes lesz, mivel mindig meg kell várni a pénz begyűjtését, nem lehet kapásból haladni. Viszont ha kell az új harcstílus, akkor meg kénytelen vagyok megcsinálni, bármennyire is unom.
#4: Tokió azért nem jó példa, mert a meghonosodás felülírja a szabályt. Kiotó is Kjótóként lenne helyes, de nem úgy honosodott meg, tehát nem írjuk át.
Illetve ez nem tiszteletről szól, mert az alapján az angol átírás is tiszteletlenség, mert hát miért nem írják le az eredeti japánt akkor, nem? Azért, mert ők is azt veszik figyelembe, hogy kiejthető módon írják le.
Ahogy a noponok mondanák: meh-meh
Nekem is megvan az egész sorozat PC-n és az első 7 Xbox-ra is, de azért van még vissza belőle, mert egyszerűen nem lehet az eredetileg 11 év alatt, 3 konzolgeneráción át megjelent összes részt leülni és egy seggel bevágni egymás után, főleg úgy, hogy ne csak figyelmetlenül átfusson rajta az ember, a játék 80%-át kihagyva. Vagyis én nem vagyok képes rá, de igazából nem is akarom.
Amúgy már szerintem az első rész is sokkal jobb, mint a 0 :) Nagy erőssége a szériának, hogy izgalmas, szóval ez a dolog nem fog elmaradni később sem belőle és nagy hátránya a szériának, hogy nem tud megújulni. Látszik rajta, hogy szeretne, de kiadói nyomásra az új Like a Dragon részek is túlságosan visszafelé tolnak. Hogy ez kardinális probléma lenne azt nem egészen gondolom, de azért vannak ennek belátható hátrányai is.
/más
Minden esetre ezt a játékot/szériát pont jó ötletnek tartom a Switch 2-re. Bár egészen nyilvánvaló, hogy én speciel még 1€-ért sem venném meg újra ezeket a részeket egy harmadik platformra (vagy legalábbis ok nélkül nem), de ha valakinek eddig full kimaradt és semmi mással, csak egy Switch 2-vel akar neki menni, akkor teljesen jó a dolog. Amúgy sincs teljes áron és ezek szerintem lesznek még olcsóbbak is.
Ez is egy olyan hülyesége az elavult és túlkomplikált magyar nyelvtannak, amit már réges-régen el kellett volna hagyni.
A főtörténet is meglepően izgalmas, külön tetszik, hogy ha azzal foglalkozom, akkor az halad, nincsen tele töltelékkel, tényleg előrevisz minden küldetés. Persze a játékot ismerve ez érthető, hisz minden más amit nyújt, opcionális.
55 órám van benne, de még mindig csak a 8. fejezetnél járok. Marha sok időt elvitt az ingatlanozás meg a kabaré klub felfuttatása. Anno Gogon sikerült lecsapni az első hét részre 25 euróért, és úgy tűnik az egyik legjobb játékos befektetésem lesz, ha a többi rész is legalább olyan jó, mint a 0.
Ja, azért meg pacsi, hogy a japán névsorrendet használtad a cikkben. Ha még a neveket is átírtad volna a magyar helyesírásnak megfelelően, az lett volna a csúcs.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.