A Thurrott birtokába jutott információk szerint még a következő generáció előtt jöhet egy olyan Xbox One, amiben nem lesz Blu-ray-meghajtó. Lemezes játékokat így nem futtathatunk rajta, kizárólag az Xbox Store-ban megvásárolt digitális címeket, cserébe viszont olcsóbb lehet, mint a jelenlegi Xbox One S alapmodell. Az új masina még nem a 2020-ban érkező, Scarlett kódnéven futó új konzolgenerációba tartozik, tehát nem a már emlegetett streaming konzolról van szó, hanem a jelenlegi Xbox One friss revíziójáról.
Bár a Microsoft még nem erősítette meg a feltételezéseket, a jelentésből kiderül, hogy az új gép már 2019 tavaszán a boltokba kerülhet. Emellett a redmondi cég már dolgozik egy olyan "“disc-to-digital programon", amely lehetővé teszi, hogy a korábban megvásárolt lemezes játékainkat digitális verzióvá alakítsuk. Semmi extra nincs ebben: simán be kell sétálunk a játékkal a programban résztvevő kiskereskedőhöz, aki cserébe egy letöltőkódot nyom a kezünkbe.
A magazin értesülései szerint a lemezmeghajtó elhagyása miatt akár 100 dollárral olcsóbb lehet az új konzol, azaz potom 200 dolláros vagy alacsonyabb áron juthatunk hozzá. Mindezt egy Game Pass-előfizetéssel megtámogatva elég olcsón megúszhatjuk az xboxozást. Látszik, hogy a Microsoft egyre több játékost szeretne megszólítani.
A Thurrott arról is ír, hogy a jövő évben egy vadiúj Xbox One S-modell is érkezhet, amelynél szintén a költséghatékonyság a cél, de ebben még hagyományos lemezmeghajtó is lesz.
Plus a legutóbbi hozzászólásom elküldése után eszembe jututt még valami. A régi játékok digitális újrakiadásait szeretik tisztességesen ebaszni, game breaking bugokat implementálnak, ami a lemezesban nincs benne. Volt már, hogy ezért kerestem elő egyik-másik Steames játékom lemezes változatát. Vagy csak a frissítések feltolják a gépigényt. A Half-Life 2 gépigénye manapság például majd háromszorosa a megjelenéskorinak, ami persze egy mai gépnek meg sem kottyan, de mi van, ha egy retró gépedre akarod felrakni?
És mindez akkor, HA a játék kapható digitálisan. Mert például a Need for Speed sorozat Undercover előtti részei, tehát az összes, ami jó is volt, nem kapható digitálisan, az eredeti Most Wanted előttiek meg soha nem is voltak.
És persze, lemezesen sem érulják a végtelenségig, de ott a használt piac.
Azért ez nem egészen így van, ha megvetted előtte digitálisan , bármikor letöltheted. Ha már nem árulják akkor is. Ha meg másra gondolsz, akkor meg ez fizikai dolgokra is igaz. Azokat se árulják örökké. Ezt azért nem lehet a kiadóknak felróni.
Ez nem mindegy.
Ami a lemezes játékokat illeti, azoknak van egy gyűjtői értéke is, és minél régebbi játékról van szó, annál nagyobb. És még csak nem is feltétlen a CE-kre kell itt gondolni. A régi "mezei" nagy karton dobozos első kiadások ára idővel az új ár sokszorosára tud emelkedni. Ha szeretnél egy ilyen Fallout 1-et, összeteheted a kezed, ha 200-250 dollár alatt találsz.
Meg aztán ott van a játékokra lejáró licencjogok kérdése. Frissítéssel zenéket tüntetnek el vagy egy az egyben megszüntetik a játékok forgalmazását, aztán húzhatod a szádat, hogy valamelyik régi nagy kedvencedet már sosem játszhatod többé.
Itt a játékárakkal, mikrotranzakciókkal, stb., szimplán csak az a helyzet, hogy a kiadóknak az isten pénze nem elég. Amikor a CoD: Advanced Warfare-nél verték a vészharangot, hogy már a harmadik rész, ami rosszabbul teljesít a piacon az elődjénél, még mindig 20 millió fölötti példányszámot adtak el belőle. Márpedig a CoD széria pontosan az a játék, aminek a bevételeit a legerőszakosabban növelik és aminek a tiszta fejlesztési költségei valószínűleg a legalacsonyabbak.
Ha valamit tenniük kell a kiadóknak, akkor nem az árakat magasan tartani vagy emelni, hanem a költségeiket csökkenteni. A Witcher 3 fejlesztése kevesebbe került, mint a Battlefield 4, Watch_Dogs, Max Payne 3 vagy Crysis 3, pedig tartalom szintjén ezek a fasorban sincsenek hozzá képest és egytől kifejezetten iteratív címek voltak olyan játékmotorokkal, amikkel a csapatoknak legalább fél évtizedes tapasztalatai voltak. És akkor még a fejlesztési költségeket két-háromszorosan meghaladó marketingköltségekről szó sem volt.
Én is azért vagyok, hogy megszűnjön a használtpiac, mivel jómagam már évek óta nem élek vele. Én csupán logikai érdekességből akartam megtudakolni, hogy a használt videójáték kereskedés valóban többet árt-e, mint a warez. Erre eddig sem kaptam konkrét választ, mert bár mondjátok, hogy egy teljes áron vásárolt játék akár több emberen keresztül is végigmegy utána használtan, és hogy aki warezol, amúgy sem venne játékot, de azért valljuk be, hogy ezek nem adatok, hanem feltevések. Ezzel nem lehet bizonyítani melyik árt többet a gamingnek.
A legjobb az lenne, ha mindkettő megszűnne, akárcsak a lemezes játékok, de leginkább csak akkor, ha ez a digitális kópiák árcsökkenéséhez vezetne. Máskülönben ezzel a megoldással a kiadókon kivül senki sem járna jobban. Ugye?
Ezek szerint a játékokat lehetetlen olcsóbban adni, digitális formában, vagy lemezesen, mindegy.
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.