Wanted: Weapons of Fate

  • Írta: fojesz
  • 2009. április 7.
Az azonos címet viselő képregény alapján készült Wanted azon kevés film közé tartozik, amely nem kapott játékváltozatot a mozibemutatóval párhuzamosan. A Warner Bros. inkább megvárta a fogadtatást, majd azt követően döntött a feldolgozás mellett: így történhetett az, hogy a Weapons of Fate fél év késéssel tette tiszteletét a játékboltok polcain.
A tavaly nyáron debütált mozi megosztotta a közönséget, amin nincs mit csodálni: még a Mátrix és az Equilibrium után is nehéz volt megemésztenie az egyszeri nézőnek az ívesen kilőtt golyók látványát. Pedig a film nem sikerült rosszul, a képregény izgalmaiból jutott bőven a vászonra is, ráadásként olyan sztárok tűntek fel a másfél óra alatt, mint Angelina Jolie (aki még egy mezítelen hátsófelet is villantott), vagy Morgan Freeman. Nem kis meglepetésünkre a főszereplő James McAvoy sem játszott rosszul, az aktakukac bérgyilkos-jelölt szerepét akár egyenesen róla is formázhatták volna. Valószínűleg kitaláltátok már, hogy nekem tetszett a film, így hamar le is csaptam az előzményeket és a történet folytatását egyaránt feldolgozó adaptációra. Mivel a mesedélután elkerülhetetlen, a cikk nyomokban spoilert tartalmazhat; ha nem láttad volna a filmet (és lusta vagy átnyálazni a képregényeket), irány a legközelebbi kölcsönző! Ha megnézted, ülj vissza és olvass tovább.


A Weapons of Fate története két szálon halad majd: a fő csapásvonal Wesley Gibson újabb kalandjait követi, míg a másik az előzményeket tárja fel. Miután Wes otthagyta unalmas irodai munkáját, csatlakozott a látszólag textilgyárként működő, egyébként pedig bérgyilkosokat foglalkoztató Testvériséghez. A szervezetnél Sloan, Fox és többi társuk hősünk kiképzésébe kezdenek, aki felismeri képességeit és a kötelező célpontok likvidálása mellett apja halálának megbosszulására készül: a gyilkossággal egy bizonyos Cross-t gyanúsít, aki a film végén elsüti a klasszikus „Én vagyok az apád!" mondatot, majd megölik - innentől pedig tiszta Wesley számára is, hogy összeesküvés áldozata lett, az egyetlen ellensége mostantól a Testvériség. Mondanom sem kell, a kolléga tisztességesen leszámol velük, majd Sloan-nal is végez. A játék a történtek után öt órával veszi kezdetét, Wes ezúttal az anyja gyilkosának nyomába ered, a Testvériség maradék része pedig ezt igyekszik megakadályozni. Nem túl eredeti, de legalább annyira személyes, mint a film törénete, amolyan ráadásként pedig Cross szerepében is tetszeleghetünk, ahogyan ő próbálja megtalálni a gyilkost. A fordulatok természetesen most sem maradnak el, de még így is keserű szájízzel fogjuk konstatálni, hogy a Weapons of Fate sztorija határozottan gyengébb, mint a filmé – és már attól sem vágtuk hanyatt magunkat.


Maga a játékmenet nincs túlbonyolítva, ám mégis meglepően jól sikerült, működik a gyakorlatban és élvezetes! Alapvetően a lövöldözős részek a Gears of War által bevezett játékmeneti mechanizmusra alapoznak: fedezéktől fedezékig szaladunk, vetődünk, közben azok mögül kikacsingatva ritkítjuk az ellenség sorait. Eddig semmi különös, azonban jó észben tartani, hogy nem árt minimálisan ésszel játszani, azaz használni a fedezékeket, különben hamar elpatkolunk. Az igazi színt Wesley különleges képességei viszik a játékmenetbe, melyeket folyamatosan kapunk meg a játék során. Használatukhoz adrenalin szükségeltetik, amit a lelőtt ellenfelek után kap a játékos – az adrenalint a képernyőn bogyóban mérik, a feltölthető bogyók száma folyamatosan növekszik, a mozdulatok pedig egy, vagy kettő ilyen bogyót emészthetnek fel. A különleges képességek közé tartozik természetesen a golyó útvonalának meghajlítása, melynek kivitelezése – csakúgy, mint a többi mozdulaté – gyerekjáték, gyakorlatilag egy gomb lenyomását és az ív gyors meghatározását igényli. Másik érdekesség az időlassítás, amelyet a fedezékek mögül kiugorva tehetünk meg. Rendkívül látványos és hatásos: egy-egy ilyen akció során három-négy ellenféllel is végezhetünk, míg a legközelebbi fal vagy doboz mögött landolunk. Végül, ha úgy adódik, a túlságosan közel merészkedő ellenfeleket egy jól irányzott késdöféssel is kivégezhetjük, amit olykor a szükséges gomb egyszeri megnyomásával, máskor az izületgyulladást okozó nyomkodással tehetünk meg. Késünk egyébként alkalmas arra is, hogy ellenfelünket élő pajzsként használjuk, noha a többi rosszfiút többnyire hidegen hagyja az, hogy társuk bajban van.


Mikor épp monotonná válna a játékmenet, a fejlesztők mindig bedobnak egy extra jelenetet, amellyel felébresztik a nagyokat pislogó, elaludni készülő játékost. Kétségtelenül a leglátványosabbak közé tartoznak azok a pillanatok, mikor gyakorlatilag egy kész animáció áll meg egy-egy pillanatra, hogy lelőhessük az ellenfeleket, illetve a felénk repülő golyókat. Úgy kell ezt elképzelni, mint anno a Strangleholdban, csak hatványozottan látványosabb kivitelben. Ezek a jelenetek már-már filmszerűvé teszik a játék hangulatát, s felidézik a mozi pillanatait. Külön extrának számítanak azok a percek, mikor a mesterlövészpuskát megkaparintva, egy helyből lövöldözünk a távolban szaladgáló ellenfelekre. A játék során ugyanis alapvetően mindössze két különböző fegyverünk lesz: két pisztoly, illetve két gépfegyver, mellettük pedig csak ritkán nyílik alkalom a mesterlövészpuska használatára. Egyéb fegyver nem is fordul elő a játékban, de igazság szerint abszolút feleslegesek is lennének, én sosem éreztem a hiányát egy rakétavetőnek vagy kézigránátnak. A harmadik érdekesség pedig a telepített gépágyú mögül való lövöldözés: ilyenkor csirkevadászatot indítunk, s aki a célkeresztünk elé kerül, nagy valószínűséggel nem fog többet visszalőni. A legtöbb játékban az ehhez hasonló jelenetek során nem izzadunk meg különösebben, ellenben itt frusztrálóan nehézre sikerültek ezek a részek. A legnagyobb probléma viszont inkább az, hogy addig és azután a játék nevetségesen könnyű tud lenni még nehezebb szinteken is, így a nehézség rossz belövése miatt jár a mínuszpont – és ha még csak ennyi baj lenne a játékkal...


A Wanted: Weapons of Fate ugyanis számos egyéb problémával is küszködik. Mindenekelőtt a játék nagyon rövid. Ez részben köszönhető annak, hogy nem okoz különösebb fejfájást végigrohanni az elérhető kilenc – egyébként változatos - pályán, megküzdeni azzal a három-négy, minimális gondolkodást igénylő főgonosszal, egyedül a már említett gépágyús részeknél fogunk majd megizzadni. A játék suli vagy munka után kényelmesen végigtolható még a Barátok közt kezdete előtt. Vannak ugyan feloldható extrák (ezeket a film DVD-jén található illetve a játékhoz csomagolt kulcsok segítségével nyithatjuk ki), mint például az új játszható karakterek vagy a fejlövésekre illetve közelharci jelenetekre kihegyezett játékmódok, de sok újat ők sem tesznek majd hozzá az élményhez.


Végül grafikailag sem tökéletes a program: maga a főhős, az irányítható karakter szépen kidolgozott, a mozgásával sincs probléma, viszont minden más meglehetősen csúnya. Ha fél pillanatra le tudjuk venni a szemünket a célkeresztről, s abbahagyjuk a lövöldözést, már láthatjuk a baromi ronda, kisfelbontású textúrákat, a szembejövő három-négy különböző ellenfél pedig szintén nincsen túl szépen megrajzolva. Maguk az átvezetők is rusnyák, s ugyan a cinematic filmekkel még nem is lenne különösebb probléma, a SD felbontású jelenetek már levágták a biztosítékot. Mindemellett a játék sokszor beszaggat, rengetegszer áll le tölteni, amely nem csupán kérdő tekinteteket von majd maga után, de még a játékmenet egyébként igen jó dinamizmusát is megtöri. Hiába, a Ghost Recon: Advanced Warfighter játékokat fejlesztő GRIN-től sokkal többet vártunk, ha már a fadobozokat nem is viszi át a lövésünk a PhysX támogatás ellenére. A mesterséges intelligencia is hagy némi kivánnivalót maga után: ellenfeleink általában tudják, hogy érdemes fedezék mögött maradni, de az nem akar eszükbe jutni, hogy megkerülhetnének minket, mert ki sem merünk jönni a kis vackunkból a ránk zúduló golyózápor miatt. Ennek az oka lehet persze dizájneri döntés is, hiszen már a játék elején megtanítják nekünk, hogyan lehet hátulról meglepni a fedezékünkre lövöldöző ellenfelet, azonban mégis izgalmasabb lenne, ha ezt ők is végre tudnák hajtani.


A Wanted játék tehát csalódás. Játszható, de abszolút nem éri meg a pénzt, amit elkérnek érte. A játékmenet teljesen rendben van, az irányítás működik, a filmszerű jelenetek, az eredeti soundtrack pedig olykor még a mozi hangulatát is felidézhetik. Ennek ellenére nem véletlen, hogy az anyag alacsony pontszámot kapott: borzasztóan rövid, általában könnyű (leszámítva a frusztráló gépágyús részeket), a grafika és az átvezetők csúnyák, ráadásul maga a motor sem túl stabil. Azoknak tudom ajánlani a játékot, akik hozzám hasonlóan imádták a filmet, szeretik a képregényt, és minden alkalmat megragadnak, hogy kedvencükkel találkozzanak valamilyen formában. A többiek inkább vegyék elő újra a Max Payne-t vagy a Strangleholdot.

36.
sayainbarni
Én az első pálya után abbahagytam.
35.
Vendu
Én megnéztem a filmet. A filmnél biztos jobb a játék, mert ennyire szar filmet nem nagy dolog felülmúlni.

Az egész kimerül abban, hogy Angelina Jolie a tetoválásait mutogatja a másik pillanatban meg lopások sorozatát figyelhetjük meg kezdve a Harcosok klubjával (egyszerű szürke hétköznapok egyszerű melósemberrel, de rájon, hogy tud ő kemyénkedni is), a Mátrixon át ("újraélesztő" kádba dobják és egy szempillantás alatt meggyógyul meg új életet kezd), egészen a Csillagok háborújáig ( haldokló ellensége közli a főhőssel, hogy: én vagyok az apád).
34.
K2 The Highest
19: Mielőtt sértegetsz azelőtt tanulj meg írni te műveletlen paraszt...
33.
elite_hun
32:Egy világ omlott össze bennem XD
32.
elite_hun
31:Az hogy érzékeny az egér csak néhány embernél fordul elő! Nekem pl tökéletesen jó
31.
Chavez
Az átvezetők tényleg csúnyák, SD-s felbontásúak. min. 780 HD-ba kéne nyomatni...
30.
kasy
A videók alapján jópofának tűnt a játék, bár nem próbáltam még.

Viszont le kell törjelek, egy dublőr segg szerepelt a filmben, nem az Angelina segge.
29.
mama2
Hát, nekem a film nagyon bejött, észre sem vettem hogy két óra volt:). A játék is nagyon jó, már harmadjára áltam neki.

a negatívumokkal nem értek egyet. Mondjuk pc-n játszom, szóval.. más.

De: PC-n nem korrekt az irányítás, rohadt érzékeny az egér, és ha lehúzod a beállításoknál akkor is olyan gyors. Az oké hogy nagyon rövid, dee azért legnehezebb szinten azért néha-néha megizzasztott:).

A gépágyús részek nem értem miért frusztrálóak. Nekem mindegyik fél perc alatt meg volt. Lősz, elbújsz, lősz és kész:).

Én az extrákat is élveztem, szerintem jók. Csúnya átvezetők?? Hát szvsz nagyon szépek.

A grafika... háát tényleg nem egy Crysis, de azért jól néz ki. Bár mondjuk a swat vezér arca az elején csúnya nagyon:).

Nekem nem szaggatott, sehol. A szinkronokra meg nem tudok mit mondani, nem angolul nézem a filmet.

De ez persze csak a PC-s. De nálam ér tízes skálán kilencest.
28.
elite_hun
29: Dehogynem csak kb 2 oldallal kevesebb lenne :P
27.
Daks
Ha nem lenne értékelés, akkor nem is tudnánk itt miről beszélgetni, mi? :)
26.
duso
nekem csak a sniperes részek nem teccetek, de amugy sirály a játék

25.
CsRicsi2600
azért a 6 pont tényleg kemény.Én egy 8-at adtam volna neki, nekem tetszik.

Bár mondjuk (habár ez nem ide tartozik, elnézéseteket kérem) az NBA Live-ra adott 8.9 (számomra sok) után én már semmin nem lepődöm meg.Az a baj hogy 2K9 tesztet nem találtam.
23.
Chavez
22: hehe ezt benéztem akkor :D



Amúgy, ha már felhoztátok, számomra a GoW meg maximális 10 pontot ér...
22.
elite_hun
19: én meg akkor ugranék le ha így írnék mint te
21.
cemi
én a videk alapjűán azt hittem hogy jó gamma.De borzalmasat csalodtam, el lehet vele lenni, de tul könnyü, hamar kipörgehetö.

Ami a legjobb benne, az az hogy kanyarban lövésm idölassitással lövés, és a gyors helyzet váltás fedezék mögóül.ezekkel el lehet bibelödni, de semmi több.

Ha boltból lenne most igencsak tépném a halyam, ez nem éri meg az árát, sztem a 6 pont is sok neki.
20.
fojesz
Így van, nem kell egymást sértegetni, mert más a véleményetek. Viszont tény, hogy 9 pont akkor is sok egy ilyen játéknak. Megint a Gears of Warral jövök, de a legjobb példa ezúttal tényleg az: ha az a játék kapott 9 pontot, a Wanted nem kaphat annyit. És ugye összességében kell értékelnünk egy programot, hiszen lehet, hogy jópofa, de ha én a tesztváltozat helyett megvettem volna boltban a játékot tizensokezer forintért, most marha csalódott lennék.



A Batman: Arkham Asylum-ot (ha arra gondoltál Chavez) a Rocksteady fejleszti, nem a GRIN. A GRIN a Terminatort fejleszti, ami a képek alapján szintén nem túl meggyőző.
19.
tjames
#20: Ami reméljük job lesz mint ez a WoF. Ne húzzátok már fel magatokat ha valakinek nem jön be. Az ilyen fedezékből osztós játékok közül pl a GoW, vagy a DarkSector kenterbe veri ezt, de úgy.... Sehol sincs ez azokhoz. És akkor ez még ráadásul egy évvel később is kött... Hát 2009-ben ez bizony nem ér 9 pontot...de még 7-et sem.
18.
Chavez
19: úgy látom nem érted mi az a megfelelő komprumisszumok között a 9 pont.

GRIN fejlesztői ezek szerint számodra nem igényesek... csak megsúgom, hogy tőlük jön a Batman játék is
17.
ZERO88
17: pc , xbox360. 18: Úhh bazz felébredtemXD ha akkora barom lenék mind te leugranék egy 10 emeletes háztetőrőlXD

Nagyon igényes emberek lehetek ha ez a játék 9 pont nektek:)
16.
K2 The Highest
15: Úhh bazz felébredtemXD Magyar tanárod sztem ha látná ezt rosszul lenneXD
15.
TargetCJ
15 Milyen platformon vitted?
14.
Chavez
15:

Én meg az írásodon röhögök :D
13.
ZERO88
Na ez a játék annyit nemért amennyi időbe telet letölteni a demot!

6. csávon nagyot röhögtem hogy 9 ponto adót neki!

Még a 6 pont is róhat sok neki! Talán 4! Idei egyik leg rondább grafikája van! Meg az irányítás is róhat szar!
12.
Chavez
Mondjuk a 7-8 pont a GK-tól nagyon korrekt lett volna:)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...