Silent Hunter 5: Battle of the Atlantic

  • Írta: zoenn
  • 2010. március 10.
Hetekig összezárva egy rideg fémkapszulában, a végeláthatatlan óceán közepén, miközben körülöttünk ellenséges hajók cirkálnak. A második világháborút a tengeren is meg kellett nyerni, erre a tengelyhatalmak is rengeteg pénzt költöttek, a német U-boatok egészen a háború végéig tizedelték az USA és Anglia között cirkáló hajóflottákat. Ám a fölény lassan visszájára fordult, hiszen azok a „farkasfalkák”, kik ’44-ben és ’45-ben kihajóztak, minden jel szerint a vesztükbe rohantak, s minden második U-boat végleg elsüllyedt.
A GK-n ezúttal ismeretlen vizekre evezünk, hiszen a nagy múltú Silent Hunter sorozat egyik tagja sem szerepelt még a hasábjainkon, pedig a pontos döntések szükségszerűségét és a kiszolgáltatottság érzését csak egy tengeralattjáró kapitányaként élhetjük át. Rétegjáték? Lehet. De nagyobb függőséget okoz, mint három MMO együttvéve.


Az egész piacot terítő, konkurens hiányában immáron monopolista az Ubisoft Romania évekre visszatekintő sorozata, egyedülálló, mégis realisztikus szimulációval kecsegteti a stabil rajongói magot. Jómagam a harmadik rész óta követem figyelemmel, s még a WoW sem tudott akkora addiktivitást kicsikarni belőlem, mint a Silent Hunter 3. Elmélázva gondolok 2005 nyarára, amikor egy alkalommal négy napig megállás nélkül őrjáratoztam Anglia partjainál, virtuálisan, valós idejű sebességgel. Nem borotválkoztam, csak konzervet ettem, s alvásnál is feltekertem a hangerőt, hogy ha riadó van, mert egy romboló közeleg, gyorsan kipattanjak az ágyból. Ez az igazi hardcore-ság. A nappalok és az éjszakák egybefolytak, folyamatos készenlétben, családtagjaim hangos furcsállásainak kereszttűzében. A sorozat következő epizódja a Csendes-óceáni hadszíntérre kalauzolt el, ám egy amerikai U-boat fedélzetén nem volt olyan hangulatos a móka, mint a német oldalon, viszont a Battle of the Atlanticra szomszédaink visszatértek a gyökerekhez. És ahhoz a célkitűzéshez, hogy visszaadják a nyolcvanas években készült német filmhez, a Das Boathoz hasonló reménytelen, ám mégis dicsőséges élményeket.


Koszos, sápadt, kialvadtan tekintetek. Teljes csönd, eltekintve pár sietve kiejtett suttogástól a legénység között. Csak a vörös lámpák tompa fényei pislákolnak. Ötszáz méterre vagyunk a tenger alatt. Fél órája torpedóztunk meg egy brit kereskedőhajót, ám nem számoltunk azzal, hogy az őrzésére kirendelt romboló túl közel merészkedett. Fenyegető és jellegzetes csipogása és hajócsavarjának hangja pont felettünk lehet. Hirtelen több, sorozatos csobbanásra leszünk figyelmesek. Szívverésünk felgyorsul, ez a legrosszabb, mire számíthatunk. Görcsösen próbálunk kapaszkodót találni, hiszen az ellenség szonárjai immáron tudják, merre lehetünk. Ebben a pillanatban hatalmas robbanás rázza meg a fémszerkezetet, a legénység kiabál, parancsszavak hagyják el a szájukat. Hamarosan a hajó oldalából vízsugár tör a beltérbe az illesztések között. Majd megrázza a fémkoporsót a következő robbanás is, mely már túl közeli. A mélytengeri aknák már csak ilyenek.


Ugyan csak az 1939 és 1945 közti időszakot felölelő dinamikus kampány első felében tapasztalhatjuk meg, milyen veszélyes ragadozók volnánk, hiszen '43-tól
Das Boat
Wolfgang Petersen 1981-ben forgatott, csaknem három órás filmeposza igazi klasszikus. Soha senki nem tudta ilyen hitelesen visszaadni egy német tengeralattjáró  katonáinak kiszolgáltatottságát és a tenger szeszélyességét. Olykor az unalom ül a tengerészekre, amit csak álmélkodással, fika-galacsingyúrással vészelnek át. A kis hely miatt az irányítófülkében is lógnak oldalszalonnák és a folyamatos vitaminfelvételt citrom-nyalogatással pótolják. Ám a rombolóval való találkozás után is a halálból térnek vissza. A rendezőnek és a kapitányt alakító Jürgen Prochnow-nak kitárultak Hollywood kapui, előbbi nem tudott végleg szakítani az óceánnal, hiszen olyan címeket köszönhetünk neki, mint a Viharzóna és a Poseidon. De a Trója is az ő utasításai alatt formálódott.
fordul a kocka, és a szövetségesek kerülnek fölénybe, na, ott már igazán vért izzadós küldetésekben vehetünk részt. Nem titok, a játékkal több száz órát elbíbelődhetünk, és folyamatosan kapjuk meg az új U-boatokat, de csak a VII-eseket és azok variánsait. Legtöbbször az ellenség hajózási útvonalainak felkeresése és az ottani őrjáratozások kivitelezése lesz a feladatunk. A Kiel-beli kikötőből üdvrivalgások közepette hajózunk ki: először a térképen meg kell adnunk a pontos útvonaltervet waypointokkal, hogy az előre megadott cél-koordinátákhoz érjünk. Ha egy hajó a szonárjaink tüzébe kerül – legyen az baráti, vagy ellenséges –, ha kellő távolságba kerülünk, részletes statisztikát kapunk róluk. Olykor az is előfordul, hogy egy megveszekedett brit ladikot sem találunk, de ez pár küldetés után változni fog. A forgatókönyv véletlenszerű, maga a háború változtatja. A kiküldetési megbízásokat az elsőtiszt ismerteti, kimerítő kommentárokkal és a célkitűzésekkel, valamint a másodlagos feladatokkal. Ha csak nem vagyunk igazi hardcore arcok, akár 512-szeres gyorsítással is haladhatunk, ám ha hajót észlelünk, az idő realisztikussá válik. Ha a kiszabott napok eltelnek, és épségben maradtunk, akkor vissza kell térnünk Kielbe, hogy új küldetést vegyünk fel. Persze a háború végén maga a visszaút sem sétagalopp.


A legfontosabb tényező a Silent Hunter 5-ben nem a saját búvárhajónk, hanem maga a legénység. A játékidő csupán egy kis hányada telik el a harccal, a legtöbb időt a toronyban fogjuk eltölteni, a látóhatárt vizsgálva, de még többet fogunk időzni az eddiginél sokkal részletesebb és belső nézetből teljesen szabadon bejárható hajógyomorban. Interakcióba léphetünk a 27 fős legénységgel, a legfontosabb feladatokat mi magunk, mint kapitány is elláthatjuk, de párbeszédeket is folytathatunk alárendeltjeinkkel, moráljuk javítása ürügyén. Az egész hajó él, lélegzik, külső személőként is megállapítható, hogy lázas munka folyik, embereink profin teszik a dolgukat. Aki 1-szeres sebességgel játszik, az virtuális sétát tehet, ez részben jól is illeszkedik a játékmenetbe, szerelésnél a szerszámokat magunk is a kezünkbe foghatjuk. A szonáros fejhallgatót felkapva magunk is tekergethetjük a hajó érzékelőit, ám ha, még a részletes kézikönyvet és oktatómódot átnyálazva sem tudjuk biztosan, hogy mit is kéne csinálnunk, akkor bízzuk inkább a pöpec MI-vel megáldott személyzetre a hálátlan feladatot. Hosszú hetek, hónapok (évek?) kellenek ahhoz, hogy egy tengeralattjárón minden, alapvetően szükséges részfeladattal tisztában legyünk. A helységekben az Alt billentyű lenyomásával emelhetjük ki, hogy mivel is léphetünk interakcióba. Kezdők számára minden mutató, számláló kínainak hathat. A beszélgetések néhány kritériumra korlátozódnak, általában két-három felkínált opció közül válogathatunk, mégis fontos a kommunikáció és az összhang. Kicsit karikatúra-szerű, amikor egy-két döntéshozatallal végződő csevejnél szöveggömbök jelennek meg a legénység feje felett, mint a The Simsben.


A legénység menedzselése némileg átalakult az elődhöz képest, hiszen a tisztek és az egyéb személyzeti tagok moráljának és szaktudásának kezelése mind ránk hárul. Minden tag különböző szakirányú képzettségekkel rendelkezik, a kampány elején pedig még egyszerűen zöldfülűek. A jó hangulatuk megtartása mellett igyekezzünk a több szintből álló skilleiket is fejleszteni, amint arra lehetőségünk nyílik, azaz egy-egy sikeres akció után –amit egyébként meg is hálálnak. A motortiszt például képes lesz túlhajtani a dieseleket egy bizonyos ideig, ami menekülésnél és megközelítésnél lehet fontos tényező. Egy adott képességnek lehet Level 1, Level 2, Level 3 stb. szintje, bár több ember menedzselése kicsit idegőrlő, másrészt vajmi kevés sejtésünk lehet arra nézve, hogy mi az ideális egyensúly. Ha a tisztek szakértőek, akkor a többi láncszem zöldfülűsége miatt nem tudnak kibontakozni? Level 3-mas speckók alatt nem nagyon érezzük, hogy jobbak lennének a kezdetekhez viszonyítva. Kicsit reálisabb megközelítés nem ártott volna azért. A legnagyobb ütőkártya – nem nagy meglepetésre – egyértelműen a szakács, hiszen a morál növelésének legszimplább módja az, ha a folyamatos süllyedések javításába megcsömörlött legénység tagjainak a kedvenc kajájukat készíttetjük. Már csak a francia, illegális pornómagazinok hiányoznak.


Felejtsük el a Battlestation: Pacific arcade megközelítésű ütközeteit, a jelszó itt a taktikázáson, grafikus kimutatásokon lesz, s mire ki tudjuk lőni az első árva torpedónkat, addig azt szépszámú kimutatás és diagramm átnyálazása előzi meg. Megijedni elsőre sem kell, hiszen a kezdők is hamar tisztában lesznek azzal, hogy a taktikai térkép felett vonalzózva, a sárga szín különböző árnyalatait figyelembe véve milyen közel merészkedhetnek az ellenséges hadihajókhoz, anélkül, hogy azok észrevennének. Jóval előtte érdemes lemerülni periszkóp mélységig, ez általában 10-15 méter. Ha viszont a rombolók észrevettek, mert egy sikeres lövés után valószínűleg így lesz, akkor jön a menekülés, valódi feszültség lesz úrrá rajtunk, ilyenkor lényeges a megfontoltság, de a szerencse is közrejátszhat. 1944-ben hajókázva ez utóbbira szükségünk lesz mindenképp, valamint az angol kikötőkhöz merészkedve a 12 hajós falka sem árt. Az MI perfekt módon ismeri fel az erre kószáló hajókat, ám én még mindig a megérzéseimre hagyatkozom, a felszínen a látóhatárt távcsövezve magam is a három társammal kutakodok.


Igyekezzünk az ellenség oldalába kerülni, figyelembe véve annak haladási irányát, ám ha ők is konvojban haladnak ne vaktába eresszük el a torpedót, csak ha biztosak vagyunk, hogy be is fog csapódni. Periszkóp nézetben látva a helyzetüket, kinyithatjuk a torpedó-vetőcsövet, ezzel kb. 5 másodperc időt spórolhatunk meg, a lényeg, hogy a haladási irányukra merőlegesen nézzen a hajónk orra. Egyáltalán ne mozogjunk, még egy csomóval sem, az ellenség igen szemfüles. Ne is legyünk 300 méternél közelebb hozzájuk. Rögzíthetjük a célpontot és tüzelhetünk, ha romboló van a közelben, periszkóp le és irány a sunnyogás. Ha egy konvojban elöl haladó hajót meglékeltük, beúszhatunk a csapat közé és az első és hátsó vetőcsövekből felváltva tüzelhetünk. Lomhák és nehezen fordulnak meg a teherhajók, használjuk ezt ki. Tiszta időben még egyhelyben lapulva is észrevehetnek, akár 1000 méteres távolságból is. Ha kiszúrtak, és nincs romboló, lassan váltsunk pozíciót, ami amúgy is szükséges, hiszen a torpedó keltette buborékok elárulhatják hollétünket. Ha egy marcona, pityegő behemót kereszttüzébe kerültünk, legyünk nyugodtak, ha kapkodunk, azzal csak még nagyobb bajt hozunk a nyakunkba. Ha van elterelő csapdánk, vessük be, ha nincs, merüljünk legalább 100 méterre és folyamatosan kanyarodjunk, ha felénk ér, már dobálja is az aknánkat, ha elsiklik felettünk és a konvoj után megy, lopakodó üzemmódban távolodjunk el tőle. Ám, ha tiszta lövési pozícióban vagyunk, megpróbálhatjuk kiszedni. Mágneses torpedók érzékelik, ha fém van felettük, míg az ütközésesek csak akkor robbannak, ha becsapódnak.


Nagyon közeli hajókra nem érdemes drága torpedókat pazarolni, ilyenkor jön jól a fedélzeti ágyú, melyet automatikusan az embereink is kezelhetnek, ám mi magunk is célozhatunk a legendás '88-asokkal. Figyelembe véve a hullámzást, tekintélyes rombolás hajtható végre a fedélzeten. Légvédelmi ágyúkkal a pásztázó vadászrepülőket iktathatjuk ki, kétféle lőszertípussal, ha szakértők a tüzéreink, akkor mindezt pontosabban és gyorsabb újratöltéssel vitelezhetik ki, mi magunk pedig igyekezzünk a repülők orra elé célozni, hogy a felrobbanó lövedékek pont telibe kapják a cikázó gépeket. Érdemes rá nagy hangsúlyt és sok fejlesztést fektetni, hiszen az ellenséges anyahajók észlelésekkor szinte mindig kapunk a nyakunkba égi áldást is.


Az interfész is tekintélyes átalakuláson ment keresztül, a korábbi apró  kijelzők helyét átvették a nagyobb, jobban átlátható  darabok, melyek tényleg úgy néznek ki, mint egy valódi U-boaton. Ugyan a Torpedo Data Computer új, egyszerűbb arca a járatlanabb játékosok számára készült, cserébe viszont nem olyan autentikusan mechanikus darab. A stadimeter, a mélységmérő, az üzemanyagszint mérők, az akkumulátorok töltöttsége minden fontos információhoz hozzájuttathatják a kapitányt, csak úgy, mint a legfrissebb időjárás jelentések. A lehetőségek a nehezebb szinteken nyílnak meg jobban, itt már tényleg minden kijelzőre figyelni kell, nem látjuk az ellenséges hajók észlelési tartományát, s a hajók épségének megállapításához is olykor csak a saját szemünkre hagyatkozhatunk, valamint a hidrofonokra, ha van reményteljes kapcsolat, irány a jegyzettömb és a szonár. Ám mindent kézben tartani több mint kihívással teli. Inkább lehetetlen.


A grafika eszméletlenül hangulatos darab. Mind a tengeralattjáró belseje és külseje részletgazdag, még a ráragadt algák és rozsdafoltok is kivehetőek, a fémlemezek
A VII-es típusú U-boatok
A játékban szereplő típus és variánsai voltak a második világháború  igazi igáslovai, nem véletlen, hogy ezek terjedtek el a leginkább. A VII-es az E-2 típuson alapult, melyet a német Deschimag nevű vállalat fejlesztett ki a szovjet haditengerészetnek, a háború alatt azonban több változatban állították hadrendben a Kriegsmarine-nél. Az 1100-nál is több legyártott náci U-Boatból 700 ehhez a típushoz tartozott.
szegecseivel egyetemben. A tenger végtelenségétől összeszorul a gyomrunk, a hullámok elképesztőek, még a tetejükön ide-oda úszkáló fehér habot is visszaadták a készítők. Olykor még tengeri óriásokkal is összefutunk, ha szerencsénk van. A textúrák és árnyékok minőségén lehet mit variálni, ha nem lenne elfogadható a sebesség, ám a tenger és a hajók kidolgozottsága lenyűgöző, nem szívesen kötünk kompromisszumokat. Egy szimpla kétmagos Intel proci, 4 GB RAM és egy 8800 GT mellett sima futásban volt részem. Legénységünk karakter-animációja megfelelő, bár olykor kisé suták, és faarcúak, ám mindent összevetve nem panaszkodhatunk. Inkább a Ubisoft DRM másolásvédelmére panaszkodnánk, amely folyamatos internetkapcsolatot vár el, ha az éppen játék közben megszakad, akkor annyi a mentéseinknek és átkozhatjuk a Ubi szervereit. Nálam egyszer fordult elő ilyen, szerencsére semmi komoly nem történt, mert éppen a menüben kolbászoltam. Lehet, hogy bele fog törni a franciák bicskája, a Starforce-os, hardverhibák okozta elégedetlenségekhez hasonlóan? A szinkront kiválaszthatjuk realisztikus német nyelven is, a felirat maradhat angol, így ütősebb a beleélés. A menü alatti zenék dicsőségteljesek, de magunk által importált muzsikákat is hallgathatunk vadászataink során. Ha egy romboló pityegését meghalljuk, garantált a szívizom-összehúzódás, minden egyéb séma tökéletes.


Ugyan nem tökéletes a Silent Hunter 5, apróbb finomításokra szorul, erre a folyamatosan érkező patchek utalnak, komolyabb összeomlások még akadhatnak, de így is elismerésre méltó, hogy a román felebarátaink mit is hoztak össze. Talán a nagytöbbségnek nem fűlhet hozzá a foga, az akcióhoz vezető út hosszadalmas és türelmet igényel, és az a fajta hardcore szimuláció is, ami már PC-s berkekben is kiváltság. Multiban még varázslatosabb, s a lelkes modder közösség is megtalálja a számítását benne, mint eddig is. Figyelem, MERÜLÉS!

37.
krisz0422
Megvettem a 3 tól kezdve az összeset.

Nekem a 4. jött be igazán, mert az egyik szenvedélyem a Csende-oceáni hadszíntér.
36.
alsa
Ha igazi tegó szimulátort szeretnél tedd fel a silent hunter 3at meg a grey wolves expansiont hozzá.
34.
krisz0422
:-((( A gyűlytői kiadás 14990 volt!! :-((
33.
alsa
Az,hogy aki megveszi 10 ropiért a játékot az szívjon vele. :D

Amúgy semmi.Elcseszés az egész.

32.
krisz0422
Hay! Amúgy mi az értelme, hogy a neten tárolja a mentéseket?
31.
alsa
Az eddigi mentéseid nem fognak működni,csak amit ezután mentesz.
30.
krisz0422
Még nem volt időm kipróbálni!

Tegnap melegébe kipróbáltam, de nem volt jó.

Szerintem újra kell kezdeni és jó lesz.

Később megírom az eredményt.
29.
alsa
Szivesen!



Remélhetőleg igy már jó lesz...
28.
krisz0422
#29: Isten vagy köszönöm!!
27.
alsa
1 Indítsd el a játékot és az ubi launchernél katt a jobb felső sarokban a fogaskerékre.



2 disable saves from beign stored online katt a yes-re és lépj ki a játékból.



3 C:Program FilesUbisoftUbisoft Game Launcher mappában van egy settings.ini nevü fájl.Azt nyisd meg a notepaddal.



4 lesz benne egy olyan sor,hogy SaveOnline=true

azt írd át SaveOnline=false



5 mentsd el a fájlt.



6 C:Program FilesUbisoftUbisoft Game Launcher mappában van egy storage nevü mappa,azt töröld le.



Ennyi.
26.
krisz0422
#27: Szia!

Nagyon király vagy!

:-))) És magyarul?
25.
alsa
Krisz!



1. Start the game, when the game launcher appears click on the gear icon at the top right of the dialog box.



2. A dialog box should appear asking you to disable saves from being stored online, click Yes. Exit the Ubisoft Game Launcher and the game.



3. Go to C:Program FilesUbisoftUbisoft Game Launcher. If you have the 64bit version of Windows you ll need to go to C:Program Files (x86)UbisoftUbisoft Game Launcher



4. Open the settings.ini file (you can use Notepad for this).



5. While the settings.ini file is open and look for the last line if it says SaveOnline=true , set this to false so it should say SaveOnline=false .



6. Click on file and then choose Save.



7. Finally, delete the storage folder, it should be located in the same directory (C:Program FilesUbisoftUbisoft Game Launcher).



8. Run the game, it should bypass this problem now.





Nem a szerveren fogja tárólni a mentéseid,hanem a gépeden.
24.
krisz0422
Látom, hogy itt is rengeteg a segítőkész ember!

Le sem tagadtatnánk, hogy Magyarok vagyunk. :-/

Nem hiszem el, hogy csak fikázni tudjátok a másikat!



Na de mindegy.

Szóval, találkozott már valaki az általam leírt hibával?
23.
alsa
Kedves Zoenn!



Te játszottál is egyáltalán a játékkal,vagy csak irogatsz róla?

Az sh5nek kb annyi köze van a realításhoz,mint a star warsnak!

Rombolók nem támadnak,csak nézik hülyén ahogy kinyírsz egy egész konvojt.Repülök szintúgy.Az idióta iponos ikonokról ne is beszéljünk.A hidrofon mióta működik a felszinen is??Nem tudom megmérni a vízmélységet,a hajók távolságát.A tdc beállítás meg egyszerűen röhej!

Stb,stb,és még sorolhatnám!

Amúgy meg a film címe Das Boot,és nem Das Boat.

Többek közt azt is megnézném mikor merült egy II.vh tengeralattjáró 500 méterre...



No Comment.



22.
krisz0422
Hay! Patch fennt van! És amúgy is próbáltam!

:-(
21.
zoenn
Patch fenn? Ha még így is macerás, várj egy kicsit, indítsd újra a játékot és töltsd be megint az állást.
20.
krisz0422
Sziasztok!

Nem tudom, hogy másnál is jelentkezett e olyan probléma, hogy amikor betöltöm a játékot akkor elveszik minden amit előtte csináltam!

Pl.Kaptam új tengut és mire visszatöltötte akkor a régi volt meg!

..Nagy nehezem beosontam egy kikötőbe és elsűlyesztettem pár hajót. az egyik küldetest elvileg teljesítettem velük (50.000tonna)

mire visszatöltöttem atok az adatok is eltűntek!

Nekem nem tetszik ez a szinkronizálós dolog! Mármint a mentést szinkronizálja egy serverről!

Nekem a gyűjtői kiadás van meg! Elég drága volt!! :-(

LÉGYSZI VALAKI SEGÍTSEN!!! MI LEHET A GOND???

ESETLEG EGY E-MAILT IS KÜLDHET AZ AKI TUD SEGÍTENI!!

krisand@freemail.hu
19.
zoenn
Én a Das Boot fikcióhoz hasonlítottam a merülést, nem a valósághoz. Ott a rombolóval való találkozás után, hány méterre sülyedt? Naugye.
18.
bgabor911
Nem rossz a cikk, bár a cikkíró rajongóként igazán tudhatna olyan dolgokat, mint hogy a II.vh-s tengeralattjárók 200 méternél már összeroppantak(nemhogy 500 méternél, amit a cikk ír), vagy hogy a Type VII-es 88mm-es hajóágyúja nem azonos a legendás szárazföldi 88-assal.



A játék egyébként jelenlegi formájában nemigazán éri el a SH3 szintjét, sok patchre lesz szüksége.
17.
dareal
#18: pedig az előzőekhez képest sokat változott. szerintem pozitív irányba, bár azokkal sem volt bajom.

a hajó 3d-ben bejárása nagyon jó, az már nagyon hiányzott. a legénység él, teszik a dolgukat.

jó pár dolog megváltozott, máshogy van, de jó lett!

szerencsére játék közben bármikor elérhető a használt gombok listája (F1-el), így nem nehéz megtalálni a régen máshogy működő, ám fontos funkciókat.



egyébként hagyján, hogy a víz milyen szép, de a hab, amit a hajók kavarnak. no az beszarás! gondolni sem mertem volna ilyen szintű megvalósítást! le a kalappal.

szerintem bőven megérdemelte azt, amit kapott, 9-et én sem adtam volna (bugok miatt főleg)
16.
megalonagyix
10#szerintem picit meg túl lett értékelve. azt írták valamelyik cikknél hogy a 7.0 kibaszott jó játékot jelent, a 8.0 fölött meg már klasszikust. A pozitívumok pedig annyira nem ütnek. Mindezek ellenére jó cikk lett.
15.
Jocilus
#9: Ez a gyerek már kezd idegesítő lenni... Amúgy jó lett a cikk!
14.
l.rics15
Hi zoenn nem vagyok olyan jártas a silent hunter ben mint te de sztem amit az elején irtálk hogy 500 méter mélyen vagy a viz allat egy kicsit furán hangzik mert a 2. világháborúban lévő legtöbb német tengeraltjáró már 220 ná széteset és a sh5 ben is igy van
13.
dareal
#10: na igen! játszanál, megvennéd, otthon nuku net, így nem játszhatsz eredetivel. szánalmas ubi.



Zoenn, függő vagy, mint én! :)



"Elmélázva gondolok 2005 nyarára, amikor egy alkalommal négy napig megállás nélkül őrjáratoztam"



nagyon ismerős, csak 1994-ben, aces of the deep-el (az volt ám a tengeralattjáró szimek császára!)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...