Tomb Raider előzetes

  • Írta: zoenn
  • 2011. január 6.
  • előzetes, tomb raider
A Crystal Dinamics előtt némileg értetlenül állunk: a Legenddel elkezdett reformok óta szinte tökélyre vitték a Tomb Raider sorozatot, ám a legutóbbi Underworlddel már kezdett megsavanyodni a tej Lara szájában. Új év veszi kezdetét, újabb forradalommal.

Anno a Core Designnál lerakták a TPS műfaj alapköveit. Lara Croftot imádta a sok pubertáskorú rajongó és a kisgyermekes családapák is, minden új epizóddal valódi hús-vér modell hölgyike domborította idomait, az Eidos mája pedig dagadt. Aztán a folytatások hálátlan pöcegödreibe esett a csaj, nem figyeltek oda rá, maszatos lett pofikája, sokan ráuntak, a szexszimbólum fénye halványodni kezdett, aztán az Angel of Darkness-szel betelt a pohár. A Legacy of Kain sorozattal megismert Crystal Dinamics leporolta Lara babát, a Legenddel új színt vitt a sorozatba 2006-ban, s egészen 2008-ig meg sem állt a lendület. Ám a nyúlfarknyi Underworld stáblistájának gördülése közben már sejthettük, még egyszer ez a szisztéma nem megy le a torkunkon. Lara immáron másodízben is kifulladt.


Valamikor már a dús kebel és az érzéki száj sem elég, ami jó tíz éven át működött, az nem biztos, hogy ma is ugyanolyan merevedést vált ki belőlünk; még egy cicababára is rá lehet unni. A legutóbbi trilógia arra volt jó, hogy lelassítsa a kínhalált. A Crystal Dinamics rájött arra, hogy pusztán a karakterből adódó felszínes báj már nem elég az üdvösséghez, Lara emberi oldalát kell bemutatni, új, határozott nyomvonalon haladva, ahogy az iparág igényei is változnak. A régi szisztéma már nem viszi el a hátán a sorozatot, menthetetlenül elbukik. A Crystal nem habozott: valami újat kell alkotni, valami mást. Mikor keresték a lehetséges utat a Tomb Raider feltámasztásához először a hibákat kellett felismerni. A hősnő körüli fülledt, ámbár érinthetetlen cicoma lett a veszte. Lara túl tökéletes volt, lelki és fizikai megpróbáltatások távol elkerülték, s így túl lélektelen karakterré vált. Egy fiatal, sérülékeny hősnőre van szükség, akivel a rajongók azonosulni tudnak és törődnek vele. Ha életet és halált jelentő kihívások várnak rá, személyisége megváltozik, s ugyanolyan esendő, mint mi magunk. 


Persze 2010 nyarán imádtuk a sorozat felülnézetes, co-op mókára kihegyezett arcade gyöngyszemét, a Lara Croft and the Guardian of Lightot, de a vérbeli rajongók ánuszát inkább már az új, teljes értékű Tomb Raiderről kiszivárgott pletykák ingerelték, melyek egy sötét, nyitott világú, már-már túlélőhorrori magasságokban leledző cím képét festették le előttünk. Nos, a hír igaz volt: a Square Enix élt a szükségessé váló reboot eszközével. Visszarepülünk a múltba, amikor az arisztokrata kisasszony épp a nagykorúságba lépett, végre kiderül milyen traumák érték anno, amiért kialakult az antikvitások iránti olthatatlan szenvedélye. S ahelyett, hogy élné a brit nemes lányok elkényeztetett életét, krikettezne, herceg fiakat elégítene ki orálisan, vásárolna, ő inkább elfeledett, ősi artifaktok után lohol. S még a melle sem nőtt meg.


Szülei tehetnek mindenről, szerintük a régmúlt idők többet érnek a jelennél, s habár megtehették volna, egy csapásra lemondtak a fényűző családi összejövetelekről kastélyukban, s egészségtelenül sokat töltöttek el archeológiai kutatásokkal, ahová a kis Larát is magukkal cipelték. S aki nem kóstolja meg soha az alkoholmámoros éjszakák gyönyörét, menthetetlenül elveszik abban, amit lát, s inkább ismeretlen rejtélyek megfejtésén agyal. Teszi ezt mérhetetlen profizmussal, mert hamar kiderül: tehetsége jóval túlmutat szüleién is, így próbál kitörni az ősök árnyékából. Bár gazdag családnak számítottak, sosem kérkedett apuci pénzével, tudta mi jelent a felső tízezer körében a Croft név, igyekezett nem szégyent hozni rájuk. Persze egy fiatal lány lelkében mindig ott volt a szikra: egyre nagyobb vágyat érzett arra, hogy saját feje után menjen, eleresztve ősei aggódó kezét. Ezért az elit cambridge-i egyetem helyett egy jóval szerényebb iskolába iratkozott be, ahol nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is megismerheti a régészszakma csínját-bínját. Persze csak hibáiból tanul az ember, 21 éves korára Lara sokkal megfontoltabb nővé érett, mint társai, olyan módszereket alkalmazva, amiket ha apja látna, könnyen szívrohamot kapna.


Minduntalan ott motoszkált az első igazi kaland utáni vágy Larában, most, hogy friss diplomával kilépett az intézmény kapuján, első útja nem a helyi pubba vezetett barátaival, hanem rögtön első kincsvadászat előkészületeibe fogott. Bizonyítani akart a szüleinek és a világnak is. A volt királyi haditengerészet sokat látott kapitányával, Conrad Rothtal hajózott ki az Endurance fedélzetén. Az úriember pénzért bármire hajlandó, képes még nem etikus eszközökhöz is nyúlni. Meg sem álltak Japán partjáig, ahol egy elveszett ereklye után kutattak. Ám ez első expedíció csúnyán kudarcba fulladt, s ahelyett, hogy megváltoztatná a történelmet a kincs megszerzésével, egy szokatlanul is erős vihar kettétörte a hajót, mielőtt elérték volna az úticélként kitűzött szigetet. Nem adják könnyen a hírnevet, Lara már-már a sötét habok közt leli halálát. Az első kaland az emberi állóképességről, a túlélésről, az érzelmi és fizikai próbatételről fog szólni. Furcsa kilátások egy fiatal nő karrierjének kezdetén.


Az új Lara csupán árnyéka elődjének, fontos tudni, hogy a kezdetek nem a már ismert játékok előzményeként szolgálnak, hanem egy teljesen új korszak nyílik. Habár hősünk szép, nem tökéletes, nem nyáladzó designerek plasztikbabája, hanem teljesen önmaga. Ha valós személy lenne, pont így kéne elképzelni. A csaj nem legyőzhetetlen: vérzik, ha megsérül, ha kétségbeesik, akkor reszket és sír, mint egy gyerek – de nem adja fel. Kedvünk lenne megvigasztalni, megnyugtatni, megsimogatni csatakos haját és elvinni valami messzi, biztonságos helyre. A férfi játékosokból előbújik a gondoskodó apuka, a lányokból pedig a minden jóban és rosszban hű barátnő. Mosolya hűvös és kimért, nem botoxtól duzzadó. Lara egyben gyilkos is, ha megöl egy teremtményt, az erőssé teszi. Ha a korábbi Tomb Raiderek hőse Indiana Jones női megfelelője volt, akkor az új kor Larája inkább Bear Grylls feminista alteregója.


Rögtön a hajótörés után, a kábulatból eszmélve egy ismeretlen lény közeli motoszkálása, nyögése és vízcseppek csobbanása ütötte meg Lara fülét. Egy gyengén megvilágított, hűvös és rideg teremben találta magát. A lány nehezen ébredt fel, érzékszervei lassan tisztultak ki, a teste durván imbolygott. Zihál, szája remeg, hamar pánik lesz úrra rajta, mikor rájön arra, hogy egy vászonzsákban lóg fejjel lefelé, csupán a feje van szabadon. Laránál nincsenek ott a megszokott eszközei, fegyverei, teljesen védtelen, mellette egy másik sorstársa lóg, akiből kiszállt már az élet. A kontroller analóg karát rángatva belengetjük a zsákot, előre-hátra, mivel nem akarunk meghalni. A lendülettől nekiütközünk a mellettünk lógó tagnak, ami lángra kap a körülötte lévő égő gyertyáktól, mire a halott a földre hull. A Crystal Dinamics már rögtön az elején prezentálja nekünk a játék fizikára épülő világát, ennek segítségével juthatunk ki sokszor a szorult helyzetekből. Tehát a kötél és a ruha éghető, a lány arra törekszik, hogy saját béklyója és lángra kapjon – addig lengeti magát - van kiút tehát a reménytelen helyzetből. Lara a fájdalomtól felsikít, majd zuhanni kezd a talaj felé, a kamera lassítva mutatja ezt a jelenetet, ám szerencsétlenségére egy fémtüske sérti fel az oldalát leérkezéskor, felsikolt.


A játékosnak kell segítenie a nyögdécselő lányon, ki kell húznunk a tüskét az oldalából. A kamera villan egyet, ahogy a durva tárgy távozik, minden hang elhalkul, csupán Lara szívdobbanásainak kalapálása hallatszik. Tétován feláll, mozdulatai megbízhatatlanok, eléggé ramaty állapotban van: arcai, végtagjai sárosak, csupán az izzadság és a könnycseppek vágnak utat a koszos bőrén. Hátrafogott haja kócos és csatakos, minden megmaradt ruhadarabja átázott, a testén lévő vérfolt mutatja a fémszilánk bemeneti helyét. Lara egyedül van és védtelen, nincs nála semmi használható dolog, még a megszokott dupla pisztolya sem. Vajon  mi ez a hely, ahová csöppent? Az adrenalintól és a félelemtől indul útnak, immáron maga a játékos terelgeti útját előre a barlang szűk folyosóin. Kisvártatva egy szintén gyertyákkal megvilágított terembe ér, ahol a tág helytől adódóan feszültsége is némileg alábbhagy. Egy áldozati oltárt lát maga előtt, melyen egy még friss holttest lóg, körülötte viszont számos csontvázzal, mely talán letűnt korszakok szerencsétlenül járt utazói lehettek. A hullák között értékes kincsek heverésznek rendezetlen sorokban, ám egyiket sem méltatja figyelemmel, ez már nem a gyűjtögetésről szól. A lány elborzad a látványtól, ám sokáig nem jut ideje merengésre, csoszogó léptek zaja riasztja fel.


Káromkodva akaszt le egy fáklyacsonkot a falról, meggyújtja, ruhák és szemét torlaszolja el előle az utat, korábbi tapasztaltok alapján, a játékos sejtheti, hogy ezt meggyújtva szabaddá válhat a továbbjutás, ám ha egy óvatlan pillanatban a szivárgó vízfüggönybe tartja, a fényforrás könnyedén kialudhat. Az újabb tűz-csiholáshoz találnia kell egy száraz helyet, hamarosan mászni kezd négykézláb egy szűk alagútban, mígnem egy helyi zavart illető hirtelen megfogja a lábát és húzni kezdi, aki ezzel próbálja a lányt csillapítani: „Csak segíteni akarok, segíteni, hagyd abba!”. Ha meg sem próbálunk védekezni, kiszabadítani a lábunkat, a tag földre szorítja a lányt, egy életlen késsel szíven szúrja, halkan suttog a fülébe, miközben lezárja a szemét. Aha, szóval a halál a megváltás, hát köszönjük, nem kérünk belőle. Egyelőre semmi nem derül ki ezekről ez ellenfelekről, semmi arra nézve, mi a motivációjuk (talán egy szekta?). Minden lépésünket meg kell fontolni, hiszen a hely gonosz, az ellenség összedolgozik, mi pedig csak a józan, lázadó eszünkre hallgathatunk.


Nem csupán a környezet adottságait és a fizika törvényeit fordíthatjuk saját hasznunkra, hanem bizony harcolni is kell a túlélésért. Ez jóval túlmutat az korábbi automata célzásos lövöldözésen, elég sokszor lesz részünk brutális és kétségbeesett közelharci ütésvágásban. Minél többet harcolunk így, úgy vállnak képességeink mindinkább finomabbá, szakképzetté, mely új és gyorsabb kunsztokban mutatkozik meg. Ezen harcok tömkelege nem éppen leányálom, könnyen traumát okozhatnak egy Lara-korabeli lánynak, ez alól hősünk sem kivétel. Minden ütközet a túlélésért zajlik, sosem megy monotonitásba, vagy kedvtelésbe. A harcok hosszúak, létezik a szabad célzás is, ámbár minden ütközet komoly pszichikai és fizikai próbatétel a leányzó számára: minden egyes sikeres és véres jelenet után érezzük, Lara túllépett, és saját belső erejét erősíti. Fegyvereink nem pusztán fegyverek, több célra, nemcsak vérontásra használjuk majd őket. Számos tárgyat használhatunk a továbbjutáshoz, kombinálhatjuk őket, hiszen a rejtélyes szigeten nem mi voltunk az egyedüli látogatók, számos kor otthagyott eszköztárára lelhetünk rá. A koncepciós rajzokból kiderül, hogy lesz pisztoly, íj és shotgun is, eléggé limitált lőszerrel.


Maga a játéktérként szolgáló sziget időjárása dinamikus, ámbár számos olyan dologra figyelnünk kell, amire a való életben is tennénk: például vizet és élelmet kell gyűjtenünk, hogy ellássuk sérüléseinket. Attól, hogy a Tomb Raider elsősorban a túlélést helyezi előtérbe, néhány, a sorozat védjegyeként szolgáló puzzle feladvány is abszolválnunk kell, a fizika törvényeinek megfelelően – nem pusztán kapcsolók húzogatásából és tárgygörgetésből áll a rendszer. A tűz, a víz és a fizika szentháromsága megkérdőjelezhetetlen, sok esetben a továbbjutásét robbantanunk is kell, akár a nyílvesszővel kilőve a robbanószert, olyan helyre, mely elzárja előlünk a friss levegőt. Az irányítás kidolgozásánál a Crystal megpróbált egy nem túl bonyolult szisztémával előállni, ami nem is túl egyszerű, nem akartak egy, csupán a gombnyomkodással működő interaktív filmmel előállni.


Biztosak vagyunk benne, hogy sokan visszasírják a klasszikus TR-metódust, de csak azok, akik nem látják be: a fejlődés elkerülhetetlen. A játékmenet sokkal inkább testközelibb ilyen módon, Lara Croft pedig nem veszik el a megfoghatatlanság illúziójában. Fájdalma sokoldalú, és embert próbáló feladatokkal fog szembenézni, a túlélési ösztönre alapozva. Az új Tomb Raider a húsbavágó jelenetekkel sem spórol, a sorozatban elsőként M besorolást kap, utalva arra, hogy a téma megfelelő érettséget képvisel. A színes varázslat fénye kihunyt, Lara büdös, izzadt és sérült, káromkodik és belez. S mi is szembesülhetünk ezzel 2011 folyamán PC-n, Xbox 360-on és PlayStation 3-on.

Kapcsolódó cikk

35.
Solid Snake1984
#34: yami te el vagy varázsolva:) ez egy nagyon jó cikk
34.
Yami
#32: Felőlem a GK alapító tagja is lehetsz, nehogy már te mond meg, hogy nekem mi tetsszen. Talán ha egyszer előmászol Zoenn seggéből akkor meglátod mennyire nincs igazad.
Volt itt egy másik kommentező is aki velem értett egyet, de hát vesznie kellett mert fáj az igazság.
32.
K2 The Highest
#30: A Cikkje is pont ugyanolyan jó, mint a Cikke itt, de most nem ez a lényeg (2003 óta vagyok GK-s, már mindenki hozzászokott ideje lesz Neked is)....Zoenn cikkei mindig minőségiek, hosszúak, tartalmasak és humorosak, hogy ne legyen még csak hasonló sem, mint a többi. Egyébként nem azt mondtam, hogy etalon, de silánynak nem nevezhető csak azért mert Te valamit kifogásolsz benne.
30.
Yami
#9: Hát a te mércéd is igen alacsony lehet ha szerinted "Zoenn bácsi cikkje" etalon.
Nem mintha többet várnék olyantól aki a "cikke" szót nem tudja leírni...

Szerintem felületes és az ilyen remek költői képekről már ne is beszéljünk...
"...de a vérbeli rajongók ánuszát inkább már az új, teljes értékű Tomb Raiderről kiszivárgott pletykák ingerelték..."
29.
Tallono
Hát... Nem tudom ki az a jóképességű a forgatókönyv írók közül, aki minden áron Resident Evilt akar csinálni a Tom Raiderből. Az 5ik résznél kezdték el ezt játszani, jött a minősíthetetlen Angel of Darkness, aztán rájöttek, hogy irány vissza a jól bevált recepthez és leraktak 3 olyan részt zsinórban ( Legend, Anniversery, Underworld), hogy én ősrajongóként extázisban toltam végig őket, örülve minden újításnak.

Amúgy szerintem ez is jó lesz, ha nem basszák el azzal, hogy újraírják a karakter háttértörténetét. Ha a 80as években játszódik, lesz halott apuci, anyuci, Wilson meg kastély akkor ok. Szerintem tanultak az Angel of Darkness hibájából, és nem akarnak változtatni a "Női Idana Joneson, nagy dús keblekkel, vicsorgó fogakkal és boci szemekkel" kontextuson, és ezt a részt csak egy előzménynek szánják, mert 1-2 év múlva kétségbeesve törhetik a buksit hol kúrták el megint.
27.
kasy
#26: Uncharted Drake inkább?
[Bocs, de ezt a labdát nagyon magasan hagytad :D]
26.
Chocho
Nem tudom, ki hogy van vele, de én nagyon szerettem a TR-játékokat, mégsem váltottak ki nálam merevedést...
25.
Nathan
Szerintem nagyon szuper játék lesz én biztos megveszem. Az előzetes is nagyon tetszett, ez egy teljesen új oldala a Tomb Raider-nek. De szerintem ez az új oldal csak jót jelent, mert végre valami emberi oldala is van a történetnek. Tehát nagyon király lesz alig várom. :) XD =D
24.
waynerooney108
#23: Ugyan ezt akartam mondani!
23.
Joc1
jöhetne már videjó :)
22.
DzsungelCsirke
#19: Igen, felénk ezt hívják előzetesnek. De igazad van, sokkal jobb lenne ha egy játékról csupán kész tényekre alapozó cikk jelenne meg, addig pedig hallgatnánk róla mint a sír.
21.
bledzer
Ez a játék vagy nagyon jó lessz, vagy nagyon sz*r. Ilyen mennyiségű innovációval csak bukni vagy nyerni lehet.
20.
Eadweard
Őszintén szólva sosem voltam TR rajongó. Valamikor még az ált suliba játszottam az egyik verziójával, 8-9 éve lehetett, de bezony ez az előzetes megindított valamit miszerint amint kijön, ezt is muszály lesz beszereznem :)
19.
mamgu
#18: Csak arra akartam rámutatni , hogy szerintem ez a cikk kicsit szájbarágós és csak duma , még mindig nem látunk semmi konkrétumot de vlószínű ennek is megvan a közönsége aki benyal mindent csak színes papírba legyen csomagolva .
18.
NinjaNorb
#17: Az ilyenek honnan másznak elő?xD
17.
mamgu
Moooost aaakkkooor ez képeskönyv lesz vagy videojáték ???
15.
Tacskoexe
Sose voltam nagy Tomb Raider rajóngó, engem nem nagyon fogott meg. Ez a játék viszont rohadt jónak néz ki, alig várom hogy futás közben lássam :D
14.
McDuff
nem is tudtam hogy vannak már képek a játékból(o.O)
a játékról annyit hogy nekem sosem tetszett egyik TR játék se,csak szimplán nem az én stílusom...de ez az új jónak tűnik!
13.
tubakos
Remek cikk! Valószínűleg a játék is hibátlan lesz!
12.
Kochee
Bisztos jó lesz nem tagadom, de sosem lesz olyan mint a 1-5 rész. Anno anyit játszottam vele.....régi szép idők!
11.
tiazgriff
Minden TR részt végigtoltam (még Angel of Darkness-t is) de ez valami über brutál lesz, alig várom!

A cikk remek btw :)
9.
K2 The Highest
#6: Hát, ha Zoenn bácsi cikkje silány, akkor nemtudom mi lehet "megfelelő".
8.
HallowX
És hogy a játékhoz is hozzászóljak...ez sokkal inkább felkeltette az érdeklődésem, mint a régiek...szóval hajrá
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...