A Bitbox független csapata nagy fába vágta a fejszéjét, amikor megkezdte a munkát a Life is Feudal elkészítésén. Az egyelőre mélyen bétafázisát taposó sandbox-szerepjátékban ugyanis a tervek szerint az önfenntartó életmód gyakorlatilag minden aspektusa részét képezi majd az élménynek. A vadászattól a bányászaton át egészen az asztalosmunkáig minden állomáson elidőzhetünk egy kicsit a középkort idéző rusztikus hangulatú virtuális világban.
Az egy- vagy többjátékos szerver elindítása egy kilenc négyzetkilométeres mérsékelt övi sziget területére repít minket, ahol egy egyszerű vászoninggel és öt darab teasüteménnyel felvértezve kell megkísérelnünk a túlélést. A feladatunkat illetően nincs konkrét útbaigazítás, de a csökkenő gyomortelítettséget jelző HUD-elem viselkedése arra enged következtetni, hogy ésszerű döntés lehet fenntartható élelemforrás után nézni. Erre szerencsére számos módszer adódik már a játék elején; kereshetünk almafákat az erdőben, kutathatunk az aljnövényzetben ehető gyökerek után, de a földön talált zöldség és gyümölcsmagokat agrármérnöki vénánk megvillantásával később akár el is ültethetjük.
Ha a TAB lenyomása után sikeresen körülnéztünk és kíváncsiak vagyunk, hogy éppen hol tartózkodunk a pályán, akkor az M-billentyűvel lehívható térkép segítségünkre lehet abban, hogy ráleljünk olyan ideálisnak tűnő zugokra a szigeten, ahol érdemes lehet hosszú távon berendezkedni. A terjedelmes tengerpartok, az északkeleti tó melletti erdősség és a szomszédságában magasodó hegy egyaránt kínálhatnak számunkra olyan nyersanyagforrásokat, ami miatt érdemes mérlegelni a majdani viskónk alapjainak lefektetését. A hegy sziklás lankái nagyszerű kovakő lelőhelyek ami sok különféle cél eléréséhez is kelleni fog, a nyílt vizekben pedig horgászhatunk és a homok alatt néhol értékes agyagforrásokra lelhetünk. Ezeken kívül faanyagra is mindenképpen szükségünk lesz, de azt szerencsénkre gyakorlatilag mindenhol találunk a pályán.
A játék felépítése több szempontból is ügyes, hiszen a zöldfülű karakterünk ugyanazt a világot látja, mint amit a bejáratott veteránok. A lényeges különbség csak annyi, hogy bár a nyersanyagok kezdettől fogva ott vannak körülöttünk, az ezek megmunkálásához és kifejtéséhez szükséges tudást csak fokozatosan nyerjük el a tevékenységeink során. Így egyrészt nem zúdul egyszerre a nyakunkba a játék teljes tartalma, másfelől jó adag kihívást is kapunk a kitűzött céljaink felé vezető úton. Csavar a történetben, hogy az alapbeállítások szerint minden mesterségnek nem válhatunk a szakértőjévé, így a sikeres túlélés egy adag stratégiai látásmódot és előzetes tervezést is elvár tőlünk. Természetesen miután a világ megformálásában a barátaink segítségét is igénybe vehetjük, a munkamegosztás lehetősége kézenfekvő megoldásnak kínálkozik, amire a készítők láthatóan bátorítanak is minket.
Ahhoz viszont, hogy igazán belemélyedjünk a világ kínálta lehetőségek sűrűjébe és megalapozzuk leendő otthonunkat, előbb-utóbb szerszámokat kell készítenünk. A primitív eszközök előállításához szükséges első lépcsőfokot pedig a fákról letört ágak begyűjtése jelenti, amit a törzsekre jobb egérgombbal kattintva a forestry (erdészet) menüből kezdeményezhetünk. A munkavégzés sajnos nem kifejezetten gyors és egyelőre a magasabb szinteken sem kínálkozik opció a tömeges nyersanyag-szüretelésre.
Ha legalább öt botot összeszedtünk, jöhet a kovakő, melyeket hegyoldalakon, kisebb dombok leomlott oldalain vagy a vízpart egyes szakaszain található kavicsos textúrájú földre jobb-klikkelve szerezhetünk meg. Ha ezzel is megvolnánk, a szerszámok utolsó összetevőjét, a növényi rostot is elkezdhetjük betakarítani. Ezzel szerencsére nem lesz gond, hiszen a táj bármelyik fűvel borított területén bőségesen találhatunk belőle. Azért persze érdemes észben tartani, hogy a sikerünket nem garantálja, ha az említett műveleteket jó helyen végezzük, sőt, bizonyos nyersanyagok csak korlátozott számban fordulnak elő egy területen, így érdemes időnként váltogatni a begyűjtés helyét.
Miután a munkánk végeztével megnéztük jó néhány folyamatjelző sáv feltöltését, érdemes egy pillantást vetni a jobb alsó sarokban található üzenet ablakra. Ezzel a hasznos HUD-elemmel ugyanis ellenőrizhetjük a feladatok elvégzéséhez használt készségeink és az ezeket vezérlő attribútumunk fejlődését. Ezen értékek emelkedése idővel szélesíti majd azoknak a lehetséges tevékenységek számát, ami az érintett szakterületeket bővíti ki. Sőt, az L-billentyűvel előhívható képesség áttekintő panelen a kis zöld nyilakra kattintva még azt is beállíthatjuk, hogy a karakterünk specializálódását milyen területeken szeretnénk engedélyezni. Így vezérelhetjük például, hogy egy adott skill soha ne fejlődjön, maradjon egy szinten, vagy növekedjen ameddig csak tud. Minderre leginkább azért lesz szükség, mert a készségpontoknak van egy előre beállított felső határa, így ha ezt elérjük, onnantól kezdve semmilyen területen nem lesz lehetőségünk a további fejlődésre.
Ahogy haladunk előre a játék fejlődési rendszerében és egyre több dologhoz értünk, biztosan feltűnik majd, hogy az ismereteinknek struktúrája van. Az íjkészítésre és a fa mesterfokú kezelésére szakosodni vágyó játékosoknak például végig kell járniuk az erdészet, a rönkölés és az ácsmesterség ranglétráját, mielőtt belefoghatnának a nyílvesszők repítésére alkalmas fegyver elkészítésébe. De ugyanez igaz a fém megmunkálására, a gyógyfüvekkel kapcsolatos ismeretekre, az építészetre és a háztartásvezetés területére is.
A hivatásunk kiválasztása mindezek fényében nem könnyű feladat, de szerencsére saját szerverünkön nagyjából azt csinálunk, amit csak akarunk. A megfelelő beállításokkal a LiF:YO világa egyszerű és stresszmentes szórakozást ígérő játszótérré varázsolható. Ha nem akarunk túlzásokba esni a kihívás csökkentésében, de szeretjük szólóban nyomni a barkácsolást és mindent ki akarunk próbálni, elég ha a képességpontok felső határát maximumra állítjuk és máris kezdődhet az ezermester karakterünk kigyúrása.
Bármennyire magányosnak tűnik is az egyszemélyes játék, jó ha tudjátok, hogy bizony még a zárt szerveren futó játékunkban sem vagyunk teljesen egyedül a szigeten. Na persze a életszerűre formált világban nem kell zombikra, orkokra és tündékre gondolni, sőt lidércek és sárkányok sem erednek a nyomunkba. A társaságunk mindössze különféle állatokból áll, akik a tájon kóborolva élik az életüket. Meg kell jegyeznem, hogy a játék egyik legélvezetesebb részét eddig a nyomolvasás és a vad követése jelentette számomra, ami akár egy klasszul kivitelezett virtuális vadászatnak is felfogható. Élelemre pedig ha tetszik, ha nem szükségünk lesz a fennmaradáshoz, így a táplálékszerzés valamilyen formáját biztosan meg kell ismernünk hozzá.
Persze érdemes számolnunk azzal is, hogy a körülmények néha nem a vadász, hanem a préda szerepébe kényszerítenek minket. Ilyenkor jobb, ha szedjük a lábunkat, a nyomunkba eredő farkasok ugyanis komolyan meg tudják károsítani a vázizom-rendszerünket és a belső szerveink állapotát. Ekkor néha bekövetkezik a halál, ami pedig bizonyos mennyiségű készségpont- és a hátizsákunk tartalmának elvesztésével jár. Aggodalomra persze semmi ok. A felszerelésünk visszaszerezhető, a képességeink pedig csak néhány már jól bejáratott skill-építő művelettel újra szintre hozhatóak.
Bár a játék honlapjának tájékoztatása szerint a különféle repetitív - egyelőre folyamatjelző sávokkal érzékeltetett - tevékenységek javát a cím MMO-változatában minigame-ek formájában teszik szórakoztatóbbá, a fórumon olvasott információk szerint a LiF:YO-ban ez nem lesz elérhető funkció. Már ennek fényében is egyre nehezebbé válik elsiklani az egyre növekvő gyanúm felett, miszerint a Bitbox fejlesztőcsapata számára a Life is Feudal: Your Own valószínűleg csak egy prototípusként kiadott, porosodó lépcsőfok lesz a masszívan többjátékos nagy testvérhez képest. Ugyan igaz, hogy aki nem válik a mikrotranzakciókkal működő, központi szerveres MMORPG-változat felhasználójává, annak a hiányzó minijátékok mellett nem jár sem a céhek alapítása és fenntartása, sem a részvétel a nagyszabású háborúkban, sőt az életükből kimaradnak a politikai viszályok, a kereskedelem, a területfoglalás és az ostromok is, de azért (mint láthatjuk) persze így is lesz mit csinálni.
Mindent összevetve a címben egyértelműen vannak lehetőségek, amiért egy nagyszabású leárazás után érdemes is lehet kipróbálni. A dedikált szervereket is támogató többjátékos mód már most is jó szórakozásnak bizonyul, ha van kivel játszanunk, de, ahogy írtam, a Life is Feudal: Your Own mellett a játék MMORPG változatának fejlesztése is folyamatban van. Bár erősen érezhető, hogy a fejlesztőcsapat célja végső soron az utóbbi promóciója, azért reméljük, hogy a bétatesztünk témájául szolgáló harminc eurót kóstáló standalone kiadás gondozása sem merül majd teljesen feledésbe.