Ed Boon, újraindítva a sorozatot, eltörölt mindent. Az alcím nélkül, egyszerűen Mortal Kombat néven megjelent 2011-es rész feldolgozva és egyben lezárva az eredeti trilógiát, új fejezetet nyitott a sága történetében, hősök és istenek számoltak le egymással egy addig sosem látott nagyságú küzdelemben. Shao Kahn megbukott, vele együtt pedig új időszámítás vette kezdetét. A Mortal Kombat X negyed évszázadot ugorva előre az időben egyszerre ereszti egymásnak a régi ellenfeleket, és adja át a dicsőséget a fiatal feltörekvőknek, a NetherRealm Studios és a Warner Bros. közös játéka úgy tudott újítani, hogy közben megtartotta minden klasszikus értékét.


Végzetes a háború, melynek küszöbén állunk. A Föld, a Pokol és a Túlvilág egymást taposva tépi fel a sebeket, melyek miatt egyszer már majdnem elpusztítottak mindent. Régi és új harcosok találkoznak, hogy leszámoljanak ellenségeikkel a nekik tetsző igazság nevében. A véráztatta harcmezőkön pedig háromfrontos harcok szabadulnak el. Shinnok és Quan Chi a Pokol élőholt seregével a Föld ellen vonul, ahol Johnny Cage, Sonya, Kenshi és Raiden veszik fel velük a harcot, míg a Túlvilág új urának, Kotal Kahnnak a trónját Mileena rengeti meg a felkelők hordájával. A Mortal Kombat X múlt és jelen között járva haláltáncát, az előző részben megismert események közvetlen folytatásaként nyitja meg előttünk az újabb csatákat, ha azt hitted, hogy a brutalitást nem lehet már fokozni, nem ismered a játékot.


A cselekmény a Mortal Kombat X egyjátékos kampányában teljesedik ki előttünk. A négy-hat óra alatt végigjátszható rövid memoár alatt megismerhetjük a legfontosabb karakterek sorsát ebben a kegyetlen háborúban, és bemutatkoznak az újak is. Az ismert nevek közül Raiden, Liu Kang, Scorpion, Sub Zero, Reptile, Johnny Cage, Sonya Blade, Jax, Kano, Kitana és Mileena tér vissza, míg az újakat Cassie Cage, Jacqui Briggs, Takashi Takeda, Kung Jin, Ferra/Tor, D’Vorah és Erron Black képviseli. Nem fogok felsorolni mindenkit, de illik bemutatni az ismeretleneket. 


A szemkápráztatóan gyönyörű Jessie szépsége a csodálatos szülői géneknek köszönhető. Apja a sármos Johnny Cage, míg anyja a 90-es évek legdögösebb katonatisztje, Sonya, felmenőinek köszönhetően pedig ő is a Special Forces alakulatnál kötött ki, családja közvetlen közelében. Jacqui az öreg Jax lánya, szintén kommandós, aki nem mellesleg gyengéd romantikába keveredik Kenshi fiával, és egyben Scorpion legfiatalabb tanítványával, Takedával. De a családi szappanopera még nem ért véget, itt van ugyanis a profi íjászként bemutatkozó Kung Jin, aki Kung Lao unokatestvéreként csatlakozik Johnny Cage csapatához, illetve Ferra/Tor, D’Vorah és Erron Black is. A trió első tagja egy párost rejt, Ferra fiatal kislányként üli meg Tort, a brutális szörnyet, míg D’Vorah egy rovarok felett uralkodó gyíklényként nyalja tisztára a gonosz vezérek talpát. A végére pedig már csak a westernhős Erron maradt, Shang Tsung korábbi bérgyilkosa, Kotal Kahn jelenlegi jobbkeze, akivel jobb nem újat húzni.


Hosszú átvezető animációkban ismerhetjük meg hőseink szerepét a színjátékban, a B-kategóriás akciófilmek színvonalát hozó párbeszédek és bunyók olcsó cinematic jeleneteit csak QTE eventek és verekedős betétek szakítják meg. A sztori mód nem nevezhető a Mortal Kombat X Szent Gráljának, a minőség és az élmény itt a legnagyobb jó szándékkal is csak elégségesnek nevezhető, minden más viszont tényleg, őszintén hibátlan lett. A játék hagyományos verekedős címként gyakorlatilag végtelen ideig tartó tökéletes szórakozást ígér, a gép elleni hagyományos harcok, és a két kontrollerrel, vagy online végzett leszámolások pontosan azt a hangulatot és lelkesedést váltják ki a játékosból, amit az eredeti első részek is tettek. Még a hőskorban.


A Mortal Kombat X a klasszikus irányvonalat követve oldalnézetből közvetíti a csatákat, a pálya teljesen háromdimenziós kidolgozást kapott, hőseink viszont csak kettődében mozogva kínozhatják egymást. A felhozatal összesen huszonnégy harcosnak ad otthont, melyek mindegyike háromféle változatban, és ezzel együtt háromféle kombó- és képességcsomaggal érhető el. A hozzánk leginkább passzoló karaktert így már nem is olyan könnyű megtalálni, a lista pedig új emberekkel is bővíthető. Goro a játék Day1 DLC-jeként a megjelenést követően azonnal letöltetővé vált, pontosan 4 fontért, vagyis nagyjából 1700 forintért cserébe, hamarosan pedig jön a hokimaszkos Jason Voorhees, és az alienvadász Predator is. Rajtuk kívül még Tanya és Tremor van bejelentve, mint hamarosan debütáló mellékszereplő, nem gyenge áron kínálva magukat, a négy karakter egyben már 25 fontot kóstál, ami majdnem 10000 forintnak felel meg, ennyiért máskor két teljes AAA játékot veszünk, Steam-akcióban hármat vagy négyet is. 


Engem mondjuk nem zavar, mert nem költök ilyenekre, de a mikrotranzakciók keményen belemarták magukat a játék teljes egészébe. Az új karaktereken és kosztümökön kívül például vásárolhatunk még tokeneket a könnyített kivégzésekhez is, melyek hosszú kombó helyett egy-két gombnyomásra előhívható Fatalityket kínálnak nekünk, amivel aztán lehet villogni haverjaink előtt, illetve van egy 16 fontba, vagyis kb. 7000 forintba kerülő Krypt unlock is. Ez utóbbi a Mortal Kombat X old school dungeon crawler minijátékában megszerezhető összes rajzot, kivégzést, kosztümöt, és más extrát teszi elérhetővé azonnal, megkímélve minket a hosszú harcok aranytallérjaival egyenként felnyitogatható dobozok meglepetésekkel kínzó stresszétől. Ha valakinek ez kell, hát legyen. Fizessen érte.


A játék harcrendszere egyébként fordulatokat nem rejt, minden a legalapvetőbb elemekre épül. Az a hős, mely kétszer le tudja darálni ellenfele életcsíkját, győztesként kerül ki az arénából, az élet alatt látható sztaminabár pedig azt mutatja, hogy éppen milyen összetettségű ellenkombókat, kitéréseket, mutatványokat vagyunk képesek előcsalni. Végül, de nem utolsó sorban pedig az alulra helyezett szuperméter szintén ismerős lehet az előző Mortal Kombatból. Három állomása van: az első után képesek lehetünk kombónkat új mozdulatokkal, így extra sebzést okozó kiegészítőkkel bővíteni, míg a második felhasználásával félbeszakíthatjuk ellenségünk hasonló próbálkozását. A harmadik, és egyben utolsó állás pedig az X-Ray csapást hozza elő. Két gombnyomásra meg tudunk vele hívni egy lassított röntgenfelvételekkel tarkított brutális mészárlást, mely ellenfelünk életének negyedét vagy ötödét tehetetlenül lefogyasztja azonnal. Nézhetjük, ahogy reped a koponya, szétrobban a  gerinc, és ahány felé csak lehet, hajlik minden borda. A látvány kegyetlen, sikongatsz, ha először meglátod.


Érdekesség, hogy vannak használható cuccok a pályákon. Ellenfelünket megdobhatjuk egy ott felejtett hordóval, de a túlvilági piactéren egy öreg nénit is kikaphatunk a közönségből, ugyanilyen céllal. Ezen kívül lehet még hátraszaltózni a sarokba állított dobozokon, vagy az erős pályán használhatjuk az indákat arra is, hogy ellenfelünk feje fölött lendüljünk át. Így támadva őt hátba a meglepetés erejével. De nekem nagyon tetszettek még a különböző modok is. Bizonyos csatákat random beállításokkal könnyít vagy nehezít a játék, de adhatunk meg egyéni preferenciákat is, ha úgy tartja kedvünk, dupla sebzéssel, vagy feléről induló életenergiával például. A legjobb viszont az a mod, amikor harc közben annyival nő az életerőd, amennyivel az ellenségé csökken. Így könnyen lehetnek olyanok, hogy az ellenség jól kezd, leszedi az életed felét, te viszont fordítasz, és egy-két jól összefűzött kombóval nem csak az övét húzod le szintén félig, de fel is töltöd a tiédet teljesen. Eszméletlen az egész. 


Lassan a cikk végéhez közeledünk, de a játékmódokról még szó se esett. Pedig vannak újdonságok itt is. A hagyományos vonalat a story, a single fight, a versus, az online, a towers és a training játékmódok alkotják, ami pedig újdonság, az a faction war challenge. Ez nem is egy önálló játékmód amúgy, hanem egy mindenbe beépülő online pontszerző bajnokság. Választani kell egy frakciót az öt oldalból, minden online és offline szerzett győzelem pedig egyben a csapatunkat is erősíti. Napi kihívások is vannak, csinálnunk kell három fatalityt, meccset kell nyernünk védekezés nélkül, és a fene se tudja még, hogy mik voltak eddig, vagy miket találnak ki nekünk a jövőben, a csapatból pedig minél több ember teljesíti ezeket, a mérleg nyelve annál erősebben fog felénk billegni. Nagyon érdekes és ösztönző az egész, ha amúgy nem akarnál naponta harcolni, kíváncsiságból már csak ezért is elindítod mindig a játékot.


A látvány közepesen erős lett. A Mortal Kombat X konzolon is stabil 60 fps-sel fut, nem szaggat be még komolyabb X-Ray kombólnál se, a grafikus motorként szolgáló Unreal Engine 3.0 viszont már kiszolgálta a lelkét. Az öreg keretrendszer hiába tud kellemes összképet hozni, ha közelről nézve a karakterek és pályaelemek elnagyoltak csak, a kamera folyton a szereplők arcát mutatja, az viszont úgy csillog, és olyan elnyalt, mintha egy félig elszopogatott gombóc fagyi lenne. Az UE4 talán jobb választás lett volna, ha már a játék PC-n és újgenerációs konzolokon debütált, aztán a nyáron megjelenő PS3-as és Xbox 360-as változat kaphatta volna ezt. Nem lett volna hülyeség.


A Mortal Kombat X összességében egy tökéletesen kitalált, hagyományokat tiszteletben tartó, de mégis friss és új verekedős játék lett. Aminek a történetmesélése és a látványa bár nem üti meg a mércét, a játékélménye mégis kárpótol mindezért, minek pontozzam le felesleges dolgok miatt a játékot, ha nem érdemli meg. Kerek 9-est kap, megérdemli, kitett érte.