Shade: Wrath of Angels Bemutató

  • Írta: Zahak
  • 2005. január 18.
Tomb Raider karddal, fiúban.Ez lehet a megfelelő jelző a Shade:Wrath of Angels főszereplőjére, aki kicsit Sufferinges akar lenni, de mégis Prince of Persiás.

A bevezetés az nem az erősségem, de akkor rá is térnék a lényegre.Akik olvassák ezt a cikket azok között biztosan van olyan aki hallott már a Shade-ről, hisz elméletben múlt évben kellet volna kijönnie.A történet nagyon egyszerű.Egy régész, egy keleti kisvárosban az egyik templomban talál és megbabrál valamit, ez viszont súlyos következményekkel jár. A régész levelet ír bátyjának, hogy menjünk már és segítsünk, de mire odaérünk az egész városba senkit sem találunk. Látomásokat látunk és a öcsénk után megyünk angyallal találkozunk és segítünk a báttyánkon.

 

A játék során megismerkedhetünk négy különböző helyszínnel. Elsőként a jelen korral, majd utána a középkorral, ahonnan eljuthatunk egy egyiptomi világba és a végén belekóstolhatunk az árnyvilág sötétségébe is. Mindenhol egy-egy szívet kell megszereznünk, de ahoz pedig más és más dolgot kell összeszedni. A fő fegyverünk egy varázskard amit az angyal ajándékoz nekünk, ezzel a karddal mindent szétverünk, kivédjük a varázslatos csapásokat, életerőt töltünk és még sok más dolgot csinálunk.Azomban lesz még más fegyverünk is ami örök, de az ellenfeleink fegyvereit is feltudjuk venni.

 

Szépnek szép a játék, a baj csak az, hogy folyamatosan beleesnek az ellenfelek a falba és mi is beletudunk süllyedni. A főhősünk folyamatosan komoly képet vág és nagyon beképzelt szerintem.

 

A célzás jól van megcsinálva, olyan mintha tényleg mi céloznánk, tehát nincs célkereszt csak a „célzóka”. A játékot nem csak „nézd a hátam” stílusban jáchatjuk, hanem FPS modba is nyomulhatunk. A karddal úgy elég, gáz de a lőfegyverekkel érdemes így célozni. A karddal harcolás elég gagyira sikeredett, szóval ha nyomjuk a védekezést tök mindegy, hogy a felsőtámadásra védekezik a hősünk, ha az ellenfél a lábunkat támadja akkor is kifogjuk védeni. Egyet viszont ne feledjünk, ha körbe vesznek nem szabad védekezni, hanem ki kell ugrani középről, mert hiába védekezünk, hátúlról megtámadhatnak. Elméletileg vannak a kardon upgrade-ek én viszont nem vettem észre.

 

Amikor felveszünk egy monsztától egy kardot/vagy valami mást, akkor azt nem tudjuk elrakni, hanem csak elejtjük, amikor létrára akarunk mászni vagy éppen kapaszkodunk. Annyi realítás van benne, hogy a fegyver méretétől és fajtájától fűggő gyorsasággal tudjuk használni, ezért maradjunk inkább a kardnál vagy a buzogánynál, de az óriáskalapács sem rossz döntés. A harc egy időután kissé nehéz és változatlan lesz, hiszen az ellenfelek folyamatosan ugyan azt a teknikát fogják alkalmazni, ezért a harc a védekezésből és a jó ütemű visszatámadásból áll.

 

A pályák és a megoldások változatosak, de még az ellenfeleink és fegyvereik is. A baj csak az, hogy az intelligenciájuk az folyamatosan nuku. A nehézségi szint kezdetben könnyű, de egy idő után nehezebb lesz a megszokotnál .Az elején még egy kis para is van, de a játék akció részében már egyáltalán nincs.

 

A jótevő kistündér (angyalka) jóvoltábol szörnyeteggé tudunk változni, így elméletileg erőssebbek vagyunk…azonban  csak a ládákat tudjuk eltolni, amiket addig nem tudtunk, a harcban kicsit erőssebbek leszünk, de nagyon könnyen sebeznek, mert nincsen védekező mozgása. Viszont tudunk varázsolni! A varázslatokat a „piacokon” tudjuk fejlesznteni. A szörnynek külön ereje van, ami magától visszatőltődik, de magától pedig megy lefele.

 

A készítők igyekeztek „puzzle” részeket is beleszúrni, ahol akrobatikus képességeinket kell majd kihasználni, de hősüknek ilyen nincs. Ugrálni, futni és harcolni tud, de mást nem nagyon. A tíz centis párkányon is tudunk sprintelni anélkül, hogy leesnénk. Tehát, a „puzzle” feladatok itt arról szólnak, hogy párkányon futkározunk, ugrálunk, ládákat tologatunk és karokat huzigálunk…nameg néha becsúszik egy kis logika is.

 

A háttér zajok nagyon jók és a zene sem rossz, csak éppen szerintem ehhez a játékhoz nem ez a nyugodt „semmi” kellett volna. Jobban illet volna hozzá egy kicsit ütősebb muzsika. Nagyon zavaró volt, hogy a „piacon” semmi hang nincs csak annyi, hogy halljuk amikor levonja a „pénzünket”.

 

A Shade egy nagyon jó kis játék, a baj csak az, hogy szinte mindent láttunk már valahol máshol. Kissé unalmas és mint ahogy már mondtam, nehéz is kicsit, de ha szereted a TPS-eket, amik nem feltétlenül az akcióról szólnak, akkor javaslom, hogy próbáld ki ezt a játékot!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...