Sniper: Ghost Warrior 3 teszt

  • Írta: Daks
  • 2017. május 6.
Leszerelt tömegpusztító fegyvereket készülnek ellopni terroristák egy volt szovjet laktanyából a román-ukrán határnál, miközben Grúziában szeparatisták támadják az összeomlás szélére sodort kormány megmaradt hatalmát.

Trilógiává avanzsálódott a CI Games (volt City Interactive) mesterlövész-sorozata, a Sniper: Ghost Warrior. A balkáni fegyveres konfliktusokba bevezető harmadik rész kiemelt figyelmet kapott a házon belüli, varsói fejlesztőcsapattól, ez ugyanis a sorozat első darabja, mely kifejezetten teljes árú, AAA kategóriás játéknak lett fejlesztve, játékélményben, minőségben és árban egyaránt. Az eredmény pedig rendben is van. A Sniper: Ghost Warrior 3 egy remek kikapcsolódást nyújtó, igényes és érdekes taktikai first person shooter lett, aminek bár vannak hibái és hiányosságai, azért a stílus rajongóinak kellemes órákat fog szerezni.

Jonathan „Jon” North kapitány mesterlövész. Különlegesen kiképzett katona, szabadúszó zsoldos, afganisztáni veterán, a kelet-európai és orosz konfliktusok szakértője. A Sniper: Ghost Warrior 3 főhőse, megkeseredett profi, aki fegyverrel a tarkóján volt kénytelen végignézni, hogy terroristák túszul ejtik, és elrabolják testvérét, a szintén katonaként szolgáló Robertet. Jelenleg a messzi Grúziában állomásozva teljesíti megrendelőinek kéréseit, amikor bekapcsolódunk az életébe: hírt kap Robert felől. Öccse életben van, elrablói kínozzák és vallatják, de nem hagyja magát megtörni. Viszont ki tudja, meddig bírja még.

A játék kampánya Grúzia hatalmas, gyönyörű vidékét nyitja meg előttünk. A Fekete-tenger keleti partján fekvő, Oroszország, Azerbajdzsán, Örményország és Törökország által határolt állam földrajzi és politikai kitettsége miatt állandó konfliktusok helyszíne, a játék alternatív valóságában pedig épp szeparatista forradalom elszenvedője. Az állam hatalmát katonai erővel megrogyasztó felkelők az ország több pontját is ellenőrzésük alatt tartják már, az utóbbi időben pedig egyre több pénz érkezik hozzájuk rejtélyes külföldi forrásokból. A feladatunk megállítani őket, kiiktatni a szervezet kulcsfiguráit, és természetesen kiszabadítani öcsénket is, az immáron két éve tartó fogságából.

A terület szabadon bejárható. Hősünket irányítva mi döntjük el, hogy mikor vállaljuk a következő megbízásunkat, a feladatot pedig hogyan, milyen eszközökkel teljesítjük. A Sniper: Ghost Warrior 3 háromféle játékstílust kombinál: mesterlövészpuskánk segítségével likvidálhatjuk ellenségeinket a távolból, de közéjük lopakodva levadászhatjuk őket egyenként is, egyetlen késsel, míg ha a szemtől szembeni akciót preferáljuk, akkor arra is van lehetőség. Csavarjuk ki valamelyik kezéből a Kalasnyikovot, és húzzuk a ravaszt, míg ki nem fogy a tár.

A mesterlövéspuskával biztonságot jelentő távolságot lehet tartani célpontjainktól. A kontroller bal ravaszával nézhetünk bele a távcsőbe, a D-pad segítségével tudunk közelíteni, vagy állítani a távolságmérőn, míg a lélegzetünket a bal kar lenyomásával tarthatjuk vissza. A jobb alsó sarokban egy kis jel mutatja, hogy mennyi staminánk van, az itteni érték levegő-visszatartásnál, és futásnál is szépen csökken, míg nyugalmi állapotban azonnal elkezd visszatöltődni. Ha kiválasztottuk ellenségünket, és visszatartottuk a lélegzetünket, akkor nem érdemes már nagyon mozgatni a fegyvert, mert hősünk elveszti a fókuszt, és belengeti a csövet, csak figyeljük a célkereszt mellett megjelenő, várható becsapódási helyet jelző pontot, és húzzuk meg a ravaszt. Ez utóbbi normál (egyenlő könnyű) nehézségi szinten jelenik meg, és segítségével a szélre és az időjárásra nem kell figyelnünk, elvéteni a célt vele gyakorlatilag nem is lehet.

Grúzia sziklás, füves pusztasága a Ghost Recon: Wildlands és a Far Cry 4 eseményeit juttatja eszünkbe. A nappalokat éjszakák váltják, a dinamikus időjárásnak köszönhetően néha szikrázó napsütésben, máskor szakadó esőben kell helyt állnunk, míg a magasabb hegyekbe átutazva a hó és a fagyos hideg fog minket próbára tenni. Két küldetés között szabadon járhatjuk az országot, vagy visszamehetünk főhadiszállásunkra is, felkészülni a soron következő eseményekre. Itt tudunk töltényeket, kiegészítőket és mindenféle felszereléseket vásárolni, vagy craftolni a lootolt cuccokból, de fejleszthetjük képességeinket, és fegyvereinket is, illetve átnézhetjük küldetéseink naplóját, vagy lefeküdhetünk aludni.

A küldetések nagyjából mind ugyanazt a forgatókönyvet követik. Menjünk el egy kijelölt helyre, öljük meg az ott állomásozó ellenséges katonákat, aztán még pötyögjünk talán valamit egy számítógépen, és húzzuk el a csíkot. A játék nem bonyolította túl a dolgokat, mindez viszont mégsem vezet egyhangúsághoz - mesterlövészkedni mindig jó -, negatívum viszont, hogy néhány rövid B-kategóriás párbeszéden kívül legtöbbször nem is kapunk komolyabb történetvezetést. „I’ve got a baaaad feelin’ about this...” - mondja társunk a játék elején, és ha a narrációra gondolt, akkor igaza is lett. Steven Seagal és Dolph Lundgren filmjei szépirodalmi művek a Sniper: Ghost Warrior 3 kampányához képest, szigorú vagyok, de hát ez van. A készítők mondták, hogy az AAA kategóriában indul a játék.

A kampány mellett várnak még kisebb feladatok is ránk. A térkép ikonrengetegét böngészve lehet mellékküldetéseket csinálni, megkereshetjük és megölhetjük a most wanted-listán szereplő terroristavezéreket, illetve felfedezhetjük sorra a kérdőjeles POI-kat is, melyek mind-mind valami érdekességet rejtenek. Ki kell lőnünk egy falut fenyegető farkasfalkát, ki kell derítenünk, hogy kinek az autója csúszott szakadékba, és égett ki, vagy épp meg kell tisztítanunk egy katonai állomást az azt megszálló szeparatistáktól. A fejlődéshez pedig szükség van ezekre is, a történet során és az itt szerzett tapasztalatpontjainkat három kategóriában válthatjuk be, olyan dolgokra, mint hosszabb levegő-visszatartás, nagyobb loot, extra drone slot, gyorsabb újratöltés, fürgébb mozgás, vagy több élet.

A küldetések közötti utazást fast travel pontokkal rövidíthetjük le, de tudunk vezetni is. Hősünk egy fehér Lada Nivát hajt Grúzia lankáin, amit lejtőhöz érve komoly 80 km/h-s végsebességre is ki lehet húzatni, a falvakban helyi lakosok teszik a mindennapi dolgukat, míg a vadonban szarvasok, és más négylábúak szökellnek, futkosnak körülöttünk. A játéktér nem rossz, a legtöbb sziklát és hegyet meg lehet mászni, de a falvakat összekötő utak sem feleslegesen kacskaringósak, még ha vannak is nagy magasságkülönbségek a különböző kerületek között. Negatívum viszont, hogy a Niván kívül más autót nem használhatunk. Nem tudjuk ellopni a kertekben, vagy laktanyákban álló kocsikat, de még azokat se, amik szembe jönnek velünk. Pedig ez már alap dolog lenne egy free roaming játékban.

Jó City Interactive-termék lévén a játékban vannak szép számmal bugok is. A checkpoint-rendszer például kifejezetten fájó pontja az egésznek, többször előfordult velem, hogy miután meghaltam egy küldetésben, a játék teljesen máshova tett vissza, egy más napszakba. Direkt hajnalban indulok mindig küldetésre, hogy a reggeli fények ne csak a tájat fessék meg szépen, de jól megvilágítsák az ellenségeimet is, bejutok egy régi lakóházba, a küldetés felénél viszont megölnek. A játék elkezd tölteni, majd az éjszaka közepén, korom sötétben folytatom a ugyanazt a feladatot, az épület tetejéről. Hogy hol a lépcső, vagy létra, azt még csak nem is tudom, sosem jártam itt - de legalább a feladat eddig elért eredményei nem vesznek el.

Ha nem is ennyire problémás, de szintén gyenge még az AI is. Kiválasztok egy célponthoz közepesen távoli, szimpatikus, növényekkel benőtt sziklát, belenézek a puskám távcsövébe, és leszedem az első katonát. Aztán szituációtól függően három dolog történik. Vagy senki nem vesz észre semmit, még akkor se, ha egy másoktól öt méterre lévő embert lövök le, vagy lebukok, és mindenki azonnal elbújik, esetleg elkezd ránk tüzelni. Előbbinél gyors mozgolódás veszi kezdetét. Az emberek elkezdenek rohangálni, majd választva maguknak egy fedezéket megállnak, és várják, amíg helyet váltunk, hogy leszedegethessük őket, utóbbinál meg simán kiszednek kétszáz méterről egy öreg AK47-essel is. Vagy úgy kerülnek mögénk, hogy észre se vesszük őket. Nem könnyű tehát sikeresnek lennünk a játékban, de ez adja a kihívást is. Sokszor háromszor-ötször neki kell futnunk egy küldetésnek, ami bevallom, egyszerre idegesítő, és izgalmas is.

A játék nem néz ki rosszul. A fejlesztők a grafikai megvalósításhoz a legújabb CryEngine segítségét kérték, az összkép pedig teljesen rendben is van. A felkelő, és lenyugvó nap gyönyörű színeket varázsol Grúzia hegyvidéki vadonjába, a növényzet gyönyörű, a pályák gazdagon berendezettek, csak az emberek, az ellenségek rondák kicsit. A hangok középszerűek, az irányítás pedig átlagosnak mondható, nincs benne semmi kiemelkedő, vagy említésre méltó. Talán csak annyi, hogy még konzolon, gépfegyverrel sincs automatikus célzás, mint mondjuk egy CoD-ban, minden kilőtt golyóért mi felelünk, minden rajtunk múlik.

A Sniper: Ghost Warrior 3 összességében egy fogyasztható, szerethető kis játék lett. Nem olyan magas minőségű, és nem annyira komplex, mint vártuk, de kellemesen csalódtam benne, hosszú és kellemes órákat nyújtott a tesztelés során. A történet egy kicsit béna és kiszámítható, de maguk a mesterlövészes küldetések jó elfoglaltságot nyújtanak, a multiplayer viszont az ígéretekkel ellentétben kimaradt belőle. A hivatalos indoklás szerint a készítők szerettek volna az egyjátékos élményre koncentrálni, ezért az egymás elleni csatákat ősszel, egy kiegészítő formájában kapjuk majd meg, hát kíváncsi vagyok rá, hogy akkor mennyien játszanak majd még vele. A játék a hibáitól eltekintve viszont még mindig azt mondom, hogy nem rossz, sőt a sorozat eddigi legjobb darabja. Ha szeretted az előzőeket, vagy csak tetszik a stílus, akkor próbáld ki!

A Sniper: Ghost Warrior 3 április 25-én jelent meg PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra. Mi ez utóbbin teszteltük.

23.
Őrnagy
A fasznak kell személyeskedni.
22.
cod40
#21: Persze ez csak természetes ami meg a gt hír alatt folyik az meg teljesen elfogadott jelenség a világban.

21.
Parázs
#20: Arra gondolt, hogy a végén megint ki leszel rakva.
20.
cod40
#19: Ha van gondolatod nyugodtan oszd meg kíváncsi vagyok rá.
19.
barackostej
#18: Elég lesz most már, köszi!
18.
cod40
#13: "Az meg,hogy számodra az élet középszerű arról meg csak te tehetsz..."

15

", inkább menj el a haverokkal valamerre mert így az élet nem csoda ha középszerű... "

Még mindig kíváncsi lennék nektek mi a nem középszerű.Aztán ha kiderülne te is tuco miket csinálsz lehet szarrá röhögném magam hogy az neked nem középszerű élet.Már felegyinek az is elég ha elmész haverokkal valamerre....

De ezt hagyjuk.Egy mesterlövész fps-nek felróni hogy középszerű hát enyhén szólva wtf-k.Mi a faszt vársz egy ilyen játéktól.Középszerűnek azokat a játékokat szoktuk csúfolni amik koncepciója vagy stílusa elrugaszkodik az átlagtól,de a teljes egésze mégsem tudott kiemelkedni az átlagból.

17.
crytek
#12: Még jó hogy nem más döntése alapján vásárlók akkor kimaradna ez a jóság.
Az a baj itt már nagyon beleraktak mindent nem tudom mivel tudják ezt majd überelni a következő részben.
16.
kastorhun
Kb ennyi pontra számítottam, csinálhatnána újra egy old school lövöldét, a multkor bevált.
15.
felegyi
#8: Éjféltől hajnal 2-ig itt vered a semmit és te vagy a megmondóember... ne igyál több sört a gép előtt ülve, inkább menj el a haverokkal valamerre mert így az élet nem csoda ha középszerű...

tudod miért nem baszik a Tót? Nehogy másnak is jó legyen!
14.
kopic
"Hónapokat csúszó multiplayer (bár nekem nem is hiányzik)"

Akkor minek irtad negativumnak ?!
Jesszus...
13.
Tuco
#8: Lehet itt nyafogni de ez tény sajnos. Nagyon szeretem a mesterlövészes cuccokat nem véletlenül hiszen ez az egyik hobbim de sajnos sem ez sem a sniper elite nem jó játék. Az meg,hogy számodra az élet középszerű arról meg csak te tehetsz...
12.
fehersam
A Rossz PC Játékok sorozat óta tudjuk, hogy nem veszünk játékot a Citytől...
11.
RangerFox
#10: Abban megint meg lehet ölni Hitlert.
10.
Rakottkrumpli
#9: Igen. Ilyet is lehetne néha pontozni, hogy mennyire igyekszik egy játék. Most ha megnézünk 1-2 tripla A-s címet, mint pl a BF, far cry, AC, cod, stb... ezek leraktak egy jó játékot egyszer (!) és az körül vergődnek azóta is, mint egy döglődő hal. Nulla fejlődés... Simán beírnám az összeshez a negatívumok közé... Lehet ez a játék nem éri el most sem azt a szintet, de elég nagyokat lépked előre!
9.
crytek
#7: Pedig ez a rész kb ezerszer többet fejlődött a 2 rész óta mint pl a Sniper Elite 4 az ezer éves első része óta aztán mégis több pontot kapott csak tudnám mire...
8.
cod40
#7: Az élet is középszer..

Vagy nálad ez mit jelent?Ki csinállak benneteket fogalmilag mert ugyanazt szajkózzátok mindannyian.Szoktál fogat mosni?
7.
Tuco
Ez a sorozat egyszerűen nem tud kilépni a középszerűségből.
6.
cod40
Tehát videojáték............Logika és adrenalin.....Minden más életteleneknek bemesélt életteleneknek való faszsság........Történet.........A......Nak........
5.
cod40
#3: Ha te is azon játékos tábort erősíted,akiknek nulla élete,nincs saját története.............

Akkor ez a game nem fog tetszeni.Tudod aki már semmi másban nem látja az összetettségeket......Ők a majd 1-szer valahogy.......
4.
godach
#3: 6,5 pont még bőven a játszható, jó kategóriában van.
Ehhez a sniper fanok hozzáadhatnak akár 1,5 pontot is, mivel nem igazán van ebből a stílusból.
Bár gondoltam, hogy nem kiemelkedő lesz, nem olyan rossz ez a City-től.
Nekem az első is tetszett és az Enemy Front is.
3.
A Fénybenjáró
Ilyen jó-olyan jó, ilyen fasza-olyan fasza, sokkal jobb, gyönyörű grafika stb. stb. stb. Erre mi van? 6,5 pont. Beszarok!
2.
crytek
Remek játék lett. Ezen a sorozaton legalább látni ,hogy fejlődik.
1.
DON GONDOCS
Teljesen renben van a játék, hozza a kötelezőt. A klisés történet meg pont annyira klisés mint a legtöbb fps-ben. Az ai más dolog. Az 1ben ha hasaltál a fűben akkor is hamar észrevettek. Jobb is hogy farcry féle detection-t használja a játék, vagyis ha az ellefél látómezejébe kerülsz, van egy kis időd elbújni még ténylegesen reagálnak.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...
Advertisement