Endless Space 2 teszt

Az Amplitude szépen mászik felfelé a minőséget jelentő létrán minden egyes birodalomépítős anyagával. Vajon idén felérnek a felső lépcsőfokok valamelyikére? Fél lábbal biztosan.

Az Endless Space első része nagyjából öt éve jelent meg, és nem titkoltan a Master of Orion-szériát (annak is inkább az első két epizódját) vette alapul, azonban a megvalósítás hagyott némi kívánni valót maga után. A folytatás viszont nemcsak elődjére épít, hanem a stúdió másik játékából, a "fantasy-Civ" Endless Legendből is visszaköszönnek az ott kiforrottabbnak mondható játékelemek. Az Endless Space 2 vitathatatlanul egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy ezúttal nemcsak a játékmenet csiszoltságára fektettek nagy hangsúlyt a készítői, hanem mindent beleadtak, hogy a körítést is magasabb szintre emeljék.

Nyolc, alapjaikban eltérő civilizációval vághatunk neki a kalandoknak, ám a különbség nem csupán mechanikában jelentkezik - mindegyikükhöz egyedi sztoriszálat kapunk a megszokott feladataink mellé, a zenei aláfestés pedig szintén a választott frakció függvényében változik. A fajok ötletesek és jól kidolgozottak, kezdve a gyökerekkel terjeszkedő űrentektől, a mindent elpusztító rovarokon át egészen az egyetlen lényből, Horatióból klónozott nárcisztikus népig. Még az emberek is érdekesre sikerültek: Egyesített Birodalom néven szerepelnek, és mintha erős inspiráció lett volna esetükben a régi szovjet úttörőszellem és az amerikai hazafiság megkínálva egy jó adag propagandával.

Az alapfelállás persze azért nem tér el gyökeresen az ilyen jellegű anyagok esetében megszokottól; a játék indulásakor választunk egyet a rendelkezésre álló fajok közül, majd a kezdő naprendszerünkből a 4X koncepció eXplore-ja jegyében uccu felfedezni a világűrt! Természetesen az egész végigjátszás során az egyik legfontosabb cél, hogy folyamatosan új technológiai áttörések után vadásszunk, ezeknek a segítségével a terjeszkedés és a kolonizálás is egyszerűbb lesz: egyre több típusú bolygóra tehetjük le lábunkat, karmunkat, csápjainkat.

Ugyan a bolygókat továbbra is külön-külön népesíthetjük be, változásnak mondható a többi címhez képest, hogy a menedzsment alapegysége ezúttal egy-egy naprendszer lesz, és nem az általunk belakott égitestek egyesével. A rendszereket csillagutak kötik össze, először ezeken haladva találunk fel új régiókat, teljesen szabad felfedezést csak később, a megfelelő technológia kifejlesztése után kapunk. A planéták felszínén különböző anomáliákat vizsgálhatunk szondák segítségével, ezekkel nemcsak nyersanyag-lelőhelyeket húzhatunk be, hanem a rég letűnt Endless faj technológiáit és ereklyéit is megkaparinthatjuk. Gazdaságunk pörgetéséhez, hadseregünk fenntartásához és fejlesztéséhez elengedhetetlen az előbb említett erőforrások feletti uralom.

A felhasználói felület első ránézésre meghökkentő lehet, sőt sokadszorra is. Az Endless Space 2 brutál mennyiségű változóval és paraméterrel írja le a galaxist, a naprendszereket és birodalmunkat is, ebből pedig igen sokat megtekinthetünk a különböző infóképernyőkön, amelyek tele lesznek ikonokkal, tooltipekkel és szöveges adatokkal. A UI stílusa letisztult, gyönyörű, az egyik legszebb amit eddig láttam, azonban így is rengeteg erőfeszítés mindent összevadászni. Az Early Access óta helyet kapott a játékban egy részletesebb tutorial is, amely az egész játszma folyamán próbál segítséget nyújtani az eligazodáshoz, de ahhoz, hogy igazán pengék legyünk birodalmunk irányításában, előfordulhat, hogy szükség lesz a klasszikus játékoknál szinte mindennapos manualtúrásra és infóhalászatra - a komplexitásra tehát egyáltalán nincs panasz.

Emiatt már a legelső körtől érdemes kutatás- és fejlesztéstervet felépíteni a fejünkben, ugyanis a játék közepe-vége enélkül jelentősen nehezebb, mintha csak érzésre vagy random választunk éppen szimpatikus techet. A kolonizálás ütemét és a megválasztott bolygókat legalább ilyen körültekintően kell kezelnünk, különben megtorlásra számíthatunk a játék részéről. Az idő előrehaladtával ugyanis elérhetjük a birodalom nagyságának korlátait, továbbá kritikussá válik a nép összetétele és politikai hovatartozása is. Az államformarendszer okán folyamatosan készülnünk kell a közelgő választásokra, és azoknak esetleges hatásaira, de azért közben birodalmunkat különféle rendeletek és törvények elfogadásával is befolyásolhatjuk.

Egy-egy játék folyamán számtalan apróbb feladattal is találkozunk, ahol először is választunk egy megoldási módot, majd annak függvényében kapunk konkrét feladatot. Érdemes olyasmit választanunk, amely egybevág éppen aktuális céljainkkal, a katonai megoldásnál sokszor toboroznunk kell, ha meg terjeszkedünk, jól jön, ha a misszió célja a felfedezés. A küldetésekhez sok esetben szerepjátékszerű háttér, párbeszédek, célok, valamint pompás grafikák járnak, összességében abszolút növelik az élményt. Ezzel fel is tettünk nagyságrendileg három X-et a képzeletbeli térképre, lássuk, hogy muzsikál háborúban az ES2!

Sajnos, nem jobban, mint a többi hasonló cím. Az űrhajókat elég nagy alapossággal testreszabhatjuk, minden platformra a saját szájízünk szerint helyezhetünk fegyvereket, komponenseket, ami jól is hangzik, azonban az ütközetek közben totális kontroll most sincs hajóink felett. Előre választhatunk taktikát és formációkat, amelyet a gép igyekszik követni, illetve számos kameranézetből tekinthetjük meg a végkimenetelt, de a kezdeti parancsaink után már nem szólhatunk bele semmibe. A mozis mód, de igazából az egész űrcsatározás szódával elmegy, az animációkban, a vágásokban semmi ütősséget vagy dinamikát nem fedeztem fel, annak ellenére, hogy a grafika gyönyörű.

Őszintén szólva, a felszíni harcok szintén kiábrándítóak. Amellett, hogy azokba szintúgy nem nyúlhatunk bele az alap taktika megválasztásán túl, ezúttal még 3D-s megjelenítés sem jár, csak egy holografikus terepasztal. Itt egymással szemben megjelenítik a csatában résztvevő egységeket, akik serényen lőnek statikusan magukkal szembe, majd valaki nyer. Béna, úgyhogy nem biztos, hogy sok értelme volt ezt a nézetet így megcsinálni. Ha már nincs rendesen leanimálva az egész, talán jobb lett volna pár látványos grafikát az arcunkba tolni, és kiírni az eredményt, hiszen pont ugyanannyira informatív mindkettő.

Amennyiben szívesen háttérbe szorítanánk a csatározást, számos egyéb lehetőségünk van még nyerni, csakúgy, mint a műfaj egyéb játékaiban: gazdasági vagy tudományos áttöréssel, hódítással, az ellenfelek anyabolygóinak elfoglalásával, pontbéli győzelemmel, vagy egy speciális wonder megépítésével. Céljaink eléréséhez adott a diplomácia, azonban az ES2 semmit sem tesz hozzá a megszokottakhoz - az egyébként jól kidolgozott frakciók tárgyalófélként már elveszítik egyediségüket és ugyanolyan személytelenek, mint partnereink a Civ-játékokban.

És hogy milyen is végeredményben az Endless Space 2? Egy pazar látványvilággal és stílussal megáldott, mély és komplex játék, amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy gazdag történettel, miniküldetésekkel egészíti ki a szabvány 4X-mechanikát, ezerszer élvezhetőbbé és hihetőbbé téve egy véletlenszerűen generált galaxis felfedezését.

A soundtrack borzasztó erős, a vizuális design, de maga a grafika is pazar. A harcokat elnézve azért nem kapunk rosszabb végeredményt, mint bármelyik konkurensnél, csupán kihagyott ziccer - az eXterminate egy olyan pont, amire ráférne az újítás a hasonszőrű kortárs címeket is megnézve. Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom, aki szereti a stílust, nem fog csalódni! Az Amplitude legújabb játékával jó időre bebiztosította helyét a műfaj nagyjai közt.

Az Endless Space 2 kizárólag PC-re jelent meg.

2.
BrockSamson
A gyenge diplomaciai megvalositas nalam nagyon sokat levon az elvezeti ertekbol, remelem kiegesztioben vagy patchben orvosoljak.
Stellarist is imadtam, amig el nem jutott arra a pontra a jatek, hogy mindenre a brutalis, maximalis tuzereju flotta volt a megoldas.
1.
almaspite
Azt még bele lehetett volna írni, hogy a legújabb updatel is borzalmasan bugos még a játék.
Azon kívül fajonként változatosabb lehetne a kutatási fa és végre kaphatnánk egy normális harc rendszert. A gazdasági győzelmet túl könnyű elérni. Azonban az egynél minden területen jobb lett, alapból is hiánycikk ez a műfaj.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...
Advertisement