Az Episode Zero és a The Adventures of Gunslinger Joe után megérkezett a The Freedom Chronicles két befejező epizódja, a The Diaries of Agent Silent Death és a The Deeds of Captain Wilkins is. William Blazkowicz története véget ért, helyét pedig az amerikai futballjátékost követően egy gyönyörű brit ügynöknő és egy szintén hazafiként harcoló katona veszi át. A náci Németország által megszállt Egyesült Államokban járunk, egy sosem volt múltban, valamikor a 60-as években, ahol az ellenállás egyre nagyobb méreteket ölt.
A The Diaries of Agent Silent Death január 30-án jelent meg, történetének középpontjában pedig a Brit Titkosszolgálat amerikai küldetései állnak. Egy macskanőként mozgó, gyönyörű ügynöknő szerepét ölthetjük magunkra benne, aki késsel és hangtompítós fegyverekkel szedi áldozatait, meglapulva a sötétben, mindig a megfelelő időben csapva le. Hősünk a feltűnésmentes akció híve, nem is öl meg több embert a feltétlen szükségesnél, célpontját viszont sosem téveszti el, és most három név is szerepel a listáján.
Első küldetésében a feladatunk beszivárogni a Gestapo-palotába, és megölni a halálosztag legfelsőbb vezetőjét, az Überkommandert. Az épület nemcsak gyönyörű bútorokkal és antik kincsekkel van tele, de katonákkal is, így alaposan meg kell gondolnunk, hogy merre megyünk, és mikor lendülünk támadásba. Szerencsére azonban mindig találunk szellőzőnyílásokat és réseket ahhoz, hogy elkerüljük a nagyobb konfliktusokat, de nem kisebb kihívás vár ránk a második küldetésben sem, mely a hollywoodi Paragon Studios színfalai mögé kalauzol el.
A nagy múltú filmstúdiót a németek gátlástalan propagandafilmek és hatalom szolgálatába állított tévéműsorok gyártására használják, a célpontunk itt pedig egy Chuck Lorentz nevű náci filmsztár, az Amerika elleni háborús filmek visszatérő hőse. Végül, de nem utolsó sorban pedig utunk a messzi Gamma Bázisra visz minket, ahol Jack gyilkosának, Dunkel tábornoknak kell átvágni a torkát, megtorlásul férjünk haláláért.
A The Diaries of Agent Silent Death eseményein nehézségi szinttől és ügyességünktől függően néhány óra alatt túl is lehetünk, illetve hasonló hosszúságú kalandokat rejt a március 13-án megjelent The Deeds of Captain Wilkins is. Az amerikai katona az alapjátékból már ismert gólyalábakat hívja segítségül küldetéseihez, így érve el a magasan lévő helyeket, vagy lépve át az elé gördülő akadályokat. Lelkét a hazaszeretet fűti, géppisztolya pedig nem ismer kegyelmet, főleg akkor, ha náci megszállókat kell tizedelni.
Története első fejezetében a náci kézen lévő Anchorage Haditengerészeti Támaszpontra vezényelnek minket. A hírszerzés szerint itt információkat találunk az ellenség mindent elsöprő Blacksun hadműveletéről, a feladat pedig mi más is lehetne, mint kinyírni mindenkit a bázison, és megszerezni a dokumentumokat. Ha megvagyunk, akkor a Kodiak-szigeten folytatjuk utunkat, ahol hatalmas légvédelmi ágyúkat kell kiiktatni, míg a befejező küldetésben magának a Blacksun-hadműveletnek a titkos fegyvere, a Sun Gun megsemmisítése a cél.
A Wolfenstein II: The New Colossus új DLC-i izgalmas új történeteket nyitnak meg előttünk. A nácik által megszállt Egyesült Államok polgárháborús hangulata hátborzongató, a küldetések izgalmasak, a látvány pedig változatlanul döbbenetes, egyetlen gond van csak velük, hogy nem adnak hozzá eleget az eredeti élményhez. Az Episode Zero gyakorlatilag csak egy sneak peak volt a ránk váró három kalandhoz, a The Adventures of Gunslinger Joe, a The Diaries of Agent Silent Death és a The Deeds of Captain Wilkins pedig csak a meglévő játékelemekből építkezik, azokból is erőtlenül.
Az amerikai focista át tudta törni a megrepedt falakat, a brit ügynöknő befér a szellőzőnyílásokon, a katona pedig gólyalábakat tud ereszteni - ezt a három dolgot Blazkowicznál is láttuk. Az új hősök nem kaptak új képességeket vagy fegyvereket, így a DLC-k játékélménye sem tér el nagyon a The New Colossusban látottaktól, a két utolsó történet pedig még le is ereszt egy kicsit, pedig az égő kereszt, és a Ku-Klux-Klan gyűlés olyan rész volt a Gunslinger Joe-ban, amitől libabőrös lett az ember háta - ez hiányzik csak nekem, semmi más.
Rövidségük és viszonylagos ötlettelenségük ellenére The Diaries of Agent Silent Death és a The Deeds of Captain Wilkins DLC-k tökéletesen egészítik ki az alapjátékot, és kellemes órákat tudnak nyújtani a Wolfenstein II rajongóinak. Remek élmény még fél évvel később is visszatérni a játékba, és sorra nyírni ki a nácikat - aki teheti, ne hagyja ki őket!
A Wolfenstein II: The New Colossus DLC-i PC-re, PS4-re és Xbox One-ra is megjelentek - mi Xboxon játszottunk velük.
Kapcsolódó cikkek
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.